dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

megfelelő számú gyalogos élőerőnek, azaz biztosító és kiemelő csoportoknak kell
követnie. Ha a lovas alegység gyalogos oszlató csoportokkal, harci technikával
kombinálva kerül alkalmazásra külön megindulási terepszakaszt kell számukra
kijelölni. Az utasítás szerint nem alkalmazható a lovas alegység könnygázzal történő
tömegoszlatás esetén. 613 . „Közvetlen beavatkozásra a gyalogosan tevékenykedő
oszlató alakzat mögül vagy valamelyik szárnyáról indítható. Előrehaladását azonnal
meg kell állítani, ha a tömeg feltorlódott, eltávozásában akadályozott. A lovas
alcsoport által birtokba vett területet a gyalogos oszlató alakzattal azonnal el kell
foglalni és a lovas alcsoportot az alakzat mögé kell rendelni”. 614 A Balsai-jelentés a
rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a lovasroham 2006. október
23-án nem egy, már más kényszerítő eszközökkel fellazított vagy laza, megfelelő
mozgástérrel rendelkező tömeggel szemben történt, hanem egy néhány perce
befejezett rendezvényen jelenlévő nagyszámú békés személy és néhány
bűnelkövető csoporttal szemben, válogatás nélkül. A lovasrohamot nem állították
meg arra való figyelemmel, hogy számos helyszínen tartózkodó személy az
eltávozásban akadályoztatva volt. A lovasroham 17: 48 órakor történt indulását
megelőzően 17: 24 órától könnygáz került alkalmazásra, vagyis a lovasroham és a
könnygáz használata szinte egy időben történt. A fentiek alapján a lovasrohamot
nem lehetett volna elrendelni, és az helytelenül került végrehajtásra. 615
A gumilövedék alkalmazására, hasonlóan a lovasrohamhoz a törvény szerint csak
végső lehetőségként, felfegyverkezett tömeggel szemben lett volna lehetőség. A
gumilövedék használata kapcsán a rendőrség számos vonatkozó jogszabályt
megsértett. A 2006. október 23-i tömegoszlatáskor használt fegyverek és
gumilövedékek nem minősültek rendszeresített eszköznek. Az események idején
hatályos Belügyminisztérium Rendszeresítési Szabályzatáról szóló 24/2002. BK 17.
BM utasítás 40. pontja szerint a belügyi szervek részére rendszeresített termékek és
tárgyi eszközök felsorolását az utasítás 6. számú melléklete tartalmazta. Ebben a
felsorolásban pedig nem szerepelt sem a gumilövedékek kilövésére szolgáló IZS-27-
E (billenő-csövű), illetőleg Bajkal MC-21 (félautomata) típusú sörétes fegyver, sem a
hozzájuk tartozó 12/70 8,4 mm-es és 12/70 17,5 mm-es gumilövedék. A Legfőbb
Ügyészség 2007. március 7. napján kelt felhívására a Budapesti Nyomozó
Ügyészség vezetője jelezte az ORFK, a REBISZ és a BRFK vezetőinek, hogy a
vizsgált puskák és töltények rendszerbe vételi eljárás nélkül jogszerűen nem
alkalmazhatók. Az ORFK a 2006. október 23-i események után maga is
kezdeményezte ezen eszközök utólagos rendszerbe vételét, amit a rendészeti
miniszter később jóvá is hagyott. A rendszeresítési szabályzatra, valamint az
ügyészség és az ORFK intézkedéseire figyelemmel 2006. év október 23-án ezek az
eszközök nem minősültek rendszeresített eszközöknek, így azokat jogszerűen nem
lehetett volna alkalmazni. 616 Nemcsak a lövedék alkalmazása, de használata során is
számos jogsértésre került sor. A lövedékeke gyártó NIKE-Fiocchi Sportlőszergyártó
Kft. ügyvezető igazgatója, Szabó Péter elmondása szerint a 17,5 mm-es lövedéket
30 méterről vagy távolabbról, a 7,5 mm-es sörétjellegűt legfeljebb 20 méterről lehet
úgy emberre lőni, hogy elérj e célját: üssön és ijesszen, de ne okozzon komolyabb
sérülést. Nemcsak a távolságon múlik, okoz-e sebesülést a gumilövedék, hanem az
eltalált személy ruházatán, illetve az eltalált testrész ellenálló képességén is. Azaz
613 Balsai-jelentés, 28-29. o.
614 Balsai-jelentés, 29. o.
615 Balsai-jelentés, 29. o.
616 Balsai-jelentés, 35. o.
119