dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...

észtvevőknek a rendezvény elmaradásáról. Zacseket ennek ellenére a rendőrség
szabálysértés miatt előállította. A nap folyamán több embert előállítottak a Hősök
tere, Király utca, és Kossuth tér közelében, Pongrátz Gergelyt az 1956-os forradalom
és szabadságharc legendás hősét megbilincselték, illetve súlyos testi sértést
megvalósító módon bántalmazták. A Király utcában, és a Kossuth-téren számos más
tüntetőt is előállítottak szabálysértés miatt. Egyeseket az utójukon található magyar
zászlók, transzparensek miatt ért jogsértés, a Kossuth téren egy térdeplő idős
asszonyt bántalmaztak a rendőrök. 22
A jogsértések a magyar országgyűlés előtt is szóba kerültek, az 1997. október 10-i
parlamenti ülésen Demeter Ervin az MDF frakcióvezetője, és Torgyán József, az
FKgP elnöke is interpellált a jogsértések ügyében. 23 Az ellenzéki képviselők kérésére
az 1997. november 3-i jogsértések kivizsgálása céljából vizsgálóbizottság alakult
Kónya Imre MDNP-s képviselő, volt belügyminiszter vezetésével, amely
jelentéstervezetet nyújtott be a visszaélésekről. 24 Bár a tervezetet a kormánytöbbség
elutasította, érdemes kiemelni legfontosabb megállapításait. A gyülekezések
bejelentésére, a törvény alkotói szerint azért van szükség, hogy a hatóság a
rendezvény zavartalan megtartását biztosítsa, és zavartalan lefolytatásához szükség
esetén segítséget nyújtson. Az Antall-Boross-kormány idején a rendőrség minden
bejelentett tüntetés megtartását tudomásul vette, ehhez képest 1997. október 29-én
a rendőrség a METÉSZ-tüntetés adott helyen és időben való megtartását megtiltotta.
A rendőrség nem tett eleget a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos
rendőri feladatokról szóló 15/1990 (V.1.) BM-rendelet 4.§ (5) bekezdésében foglalt, a
gyülekezési törvénnyel összhangban álló kötelezettségének, amely előírja, hogy a
közrendvédelmi szerv „az esetleges megtiltást megalapozó körülményre hívja fel a
szervező figyelmét, és tájékoztassa, hogy ez a hely, vagy időpont megváltoztatásával
elhárítható”. Az egyeztetés elmaradásának okairól jegyzőkönyv nem készült. A
BRFK Jogi Főosztályán 1997. október 29-én készült egy dokumentum. 25 A feljegyzés
gyakorlatilag felhívás a Ptk. 5. §-a szerint minősülő joggal való visszaélésre, további
alkotmánysértésre! 26 Azt javasolták ugyanis, hogy a jogszabályban rendelkezésükre
álló idő felhasználásával,- amely egyrészt a határozat meghozatalára szóló 48 óra,
illetve a kézbesítésre megadott 24 órára vonatkozik,- előzzék meg, hogy a szervező
a demonstráció bejelentett időpontja előtt 3 nappal bírósági határozatot
kezdeményezzen. A feljegyzésben a határozat 1997. október 30-i 14:00 és 14: 30
közti kézbesítést javasolták, megakadályozva a szervező aznapi jogorvoslati
lehetőségét. Miután Zacsek a határozatot, még annak kézbestése előtt a
rendőrségen személyesen átvette, és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet 27 még
aznap beadta, a rendőrség e szándéka meghiúsult. A Kónya-bizottság jelentés-
22 Magyar Nemzet, 1997. november 4, 5. o.
23 Az Országgyűlés Hiteles Jegyzőkönyve. Az Országgyűlés 1997. évi őszi ülésszakának 27. ülésnapja 1997.
november 10-én, hétfőn.
24 A Magyar Köztársaság Országgyűlése által az 1997. november 3-ára bejelentett, és a gyülekezési jogról szóló
1989. évi III. törvény 8. §-ának, és 9. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint betiltott rendezvénnyel
kapcsolatos kérdések kivizsgálására létrehozott vizsgálóbizottság jelentéstervezete 1998. március 11-én (a
továbbiakban Kónya-jelentés).
25 A 124-2-223/1997. számon írt BRFK Hivatala Jogi Osztály feljegyzés.
26 Az Alkotmány 57. § (5) bekezdés, azaz a jogorvoslathoz fűződő alapjog alkotmányos sérelme.
27 Dr. Zacsek Gyulának a Budapesti Rendőrfőkapitány 122-1/223/2997 számon, 1997. október 29-én hozott
határozata ellen, 1997.október 30-án benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme.
11