dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
ellen panasszal fog élni. 521 Piroska férjét csak hajnali ötkor értesítették, nagy lelki traumát élt át a beteg unoka és édesanyja is, amikor hiába vártak a kórházban. 522 A Budapesti Rendőr Főkapitányság 2006. október 24-én hozott határozatában 523 elrendelte Kondáné Bartal Piroska őrizetbe vételét. A határozat indoklásában az állt nevezett megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2006. október 23-án a Deák téren a rendőrség által több alkalommal való felszólítás ellenére a teret nem hagyta el. A rendőr sorfal mozgását nevezett a helyszínen akadályozta, majd az intézkedő rendőrök ellen fizikai erőszakot alkalmazott. Kondáné Bartal Piroska emiatt kapta a „Szupernagyi” nevet a sajtó, és a nemzeti jogvédők körében, hiszen, ha a képtelen rendőri vád igaz lenne, és egy 57 kg-os 57 éves nagymama egyedül meg tudna verni több izmos, kigyúrt rendőrt, akkor fantasztikus képességekkel bírna. Az őrizetbe vétel ellen a gyanúsított panasszal élt. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a panasznak helyt adva határozatában még aznap elrendelte Piroska szabadlábra helyezését. 524 A képtelen gyanúsítás a későbbiekben már egy rendőr sértettre redukálódott. Az ügyészség a Be. 222. §. (1) bekezdése alapján elrendelte a vád egyéves időtartamra való halasztását, egyben a gyanúsítottat pártfogói felügyelet alá helyezte. Kondáné Bartal Piroska panasszal élt az intézkedéssel szemben. 2007. március 14-én este nyolckor Piroska lakásánál megállt egy fekete autó, abból rendőrruhás személyek szálltak ki, csöngettek Kondáné Bartal Piroskánál, arról érdeklődve, mit tud „Szupernagyi” a március 14-i „összeesküvésről, csoportosulásról, tüntetésekről”. 525 Mintha az ötvenes években járnánk! Az ügyészség 2007. április 26-án vádat emelt Piroska ellen egy rendbeli, a Btk. 229. §. (1) bekezdés szerint minősülő hivatalos személy elleni erőszak bűntettével 526 . A vádirat szerint a Szupernagyi már csak egy rendőrt, Mester Tibor rendőr törzszászlóst támadott meg, és rúgta lábszáron több alkalommal, illetve ütötte meg a felső testén. Bartal Piroska, új meghatalmazott védője, Dr. Gaudi-Nagy Tamás útján feljelentést tett ismeretlen rendőrök ellen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége, illetve az elfogásában részt vevő rendőri egység parancsnoka ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának vétsége miatt. Az előbbi ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség a nyomozást 2007. május 29-én hozott határozatával megszüntette. 527 A nyomozást az ügyészség nem a Be. 190. § (1) bekezdés b) pontja alapján szüntette meg, tekintettel arra, hogy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától nem várható eredmény, hanem jogsértő módon a Be. 190. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva, mivel a cselekmény nem bűncselekmény. A határozatban felsorolt tanúvallomások, és videó felvételek valóban nem bizonyítanak semmit, ezért a nyomozás megszüntetésének helye lett volna, de a Be. 190. § (1) bekezdés b) pontja alapján. A nyomozást 521 Albizottság, 2010. szeptember 20, 59-60. o. 522 NJA honlap, 2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások, Bíróság előtt a „Szupernagyi,”. 2009. január 8. Albizottság, 2010. szeptember 20, 56. o. 523 A Budapesti Rendőr Főkapitányság Bűnügyi Főosztály 2006. október 24-én, 01331- 328/2006. ideigl ügyszámon hozott határozata őrizetbe vétel elrendeléséről. Ez volt az okirat, amelyet Piroska saját elmondása szerint aláírt, de írásban panasszal élt ellene. 524 A Budapesti Nyomozó Ügyészség 2006. október 24-én Nyom. 1469/2006. ügyszámon hozott határozata őrizetbe vétel megszüntetéséről. 525 Albizottság, 2010. szeptember 20, 62. o. 526 A Budapesti Nyomozó Ügyészség 2007. április 26-án, Nyom. 1469/2006/1. ügyszámú vádirata. 527 A Budapesti Nyomozó Ügyészség 2007. május 29-én, Nyom. 1563/2006. számon hozott nyomozást megszüntető határozata. 106
megszüntető határozat ellen Bartal Piroska védője útján panaszt nyújtott be, arra hivatkozva, hogy az a tény, hogy vádlott nem adott alapot a kényszerintézkedésre, és ezt egy tanúvallomás is igazolja, bűncselekményt valósít meg. A panaszt a Fővárosi Főügyészség határozatában elutasította 528 Az elutasító határozat elköveti az első fokú határozat hibáját, pusztán rendőr tanúk vallomására alapozva kész ténynek veszi a rendőrök azon állítását, mely szerint Bartal Piroska megütötte Mester Tibort. A rendőr tanúk vallomását kikezdhetetlenül igaznak vélő premisszából kiindulva vont le következtetést nemcsak a Fővárosi Főügyészség, hanem a Budapesti Katonai Ügyészség is, amikor az elöljárói intézkedés elmulasztása miatt Jakab József rendőr százados parancsnok ellen indult feljelentést határozatában azért szüntette meg, 529 mert a rendőri intézkedés jogszerű volt, tekintettel arra, hogy Szupernagyi a katonai ügyészség vélekedése szerint is megütötte a magas, erős rendőr törzszászlóst. Bár az ügyészség már 2007. április 26-án vádat emelt Kondáné Bartal Piroska ellen, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az első tárgyalásra 2009. január 9-én került sor. A rendőrtanúk vallomásai közt sok ellentmondás volt, miközben az állítólag sértett Mester Tibor azt állította, vádlott őt többször rugdosta, és megütötte, addig egy rendőrtanú csak két rúgást látott. A rendőri jelentés hitelességét cáfolta a Gaudi- Nagy Tamás által a BKV-tól beszerzett hivatalos igazolás, amely szerint a metró 18:30-túl nem állt meg a Deák téren, vagyis a vádlottal szemben ekkor intézkedtek, szemben a rendőri jelentésben szereplő 16:30-as időponttal. 530 A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2009. április 21-én hozott ítéletében Bartalné Konda Piroskát felmentette a vád alól. 531 Miután az ügyészség az ítélet ellen nem fellebbezetett, az ítélet jogerőssé vált. A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, nem volt kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a vádlott Mester Tibor rendőr törzszászlóst megrúgta, vagy megütötte volna. A 2010. őszén az új magyar kormány által kezdeményezett kártérítési tárgyalások során a Belügyminisztérium megállapodás keretében 2 millió forint kártérítést fizetett Bartal Piroskának. 3. 5. A felelősség kérdése a parlamenti albizottság ülései és jelentése, valamint a Balsai-jelentés tükrében A 2010-ben alakult magyar parlament emberi jogi bizottságának Gulyás Gergely vezetésével alakult a 2002. és 2010. ősze közti jogsértéseket vizsgáló albizottság vizsgálatának kiemelt tárgyát képezte a 2006. október 23-i rendőri visszaélések ügye. Elsőként, 2010. július 7-én Papp Károly dandártábornok, a Készenléti rendőrség volt parancsnoka, a rendőrségi belső vizsgálatot végző Papp-bizottság vezetője válaszolt a bizottság kérdéseire. Papp Károly arra az azonosító jelzést nem viselő rendőrök kapcsán kiemelte „A rendőrségi azonosítást az akkor hatályos rendőrségi törvény is egyértelműen rögzítette. Volt egy belső országos rendőrfőkapitánysági norma, amely a gyakorló és a bevetési ruházatnál megengedőbb volt, és nem volt koherens a rendőrségi törvényi szabályozással. Ezzel egy rossz szokásjog alakult ki a rendőrségen belül, hogy az akkor még döntően 528 A Fővárosi Főügyészség NÜ 4737/2007/3. számú, 2007. július 3-án hozott, panaszt elutasító határozata. 529 Budapesti Katonai Ügyészség B. VI. 441/2007. számon, 2007. július 3-án, hozott elöljárói intézkedés elmulasztásának vétsége miatti feljelentést elutasító határozata. 530 NJA-honlap, 2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások. Zavaros rendőri vallomások Szupernagyi első tárgyalásán, 2010. január 13. 531 A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2009. április 21-én, 17. B. 20. 783/2007/12. számon hozott ítélete. 107
- Page 55 and 56: 2.Rendőri jogsértések 2006. szep
- Page 57 and 58: személyek jelentős része a rend
- Page 59 and 60: hátrabilincselt kezű embereket eg
- Page 61 and 62: csak a falat nézhettük. Közölt
- Page 63 and 64: végzésében 303 megszüntette a n
- Page 65 and 66: kézzel dobott. A bíróság ennek
- Page 67 and 68: endőrök letartóztatták, elfogá
- Page 69 and 70: alkalmaztak vele szemben, melynek k
- Page 71 and 72: 2006. szeptemberben nem Fodor Gábo
- Page 73 and 74: vezetője és én elhatároztuk, ho
- Page 75 and 76: látott el biztosítási feladatoka
- Page 77 and 78: kell venni, amelyet csak orvos vehe
- Page 79 and 80: álltak rendelkezésre, nem valós
- Page 81 and 82: kaptafára készültek, azokat semm
- Page 83 and 84: elutasítottak. A katonai bírósá
- Page 85 and 86: október 23-án ünnepelte Magyaror
- Page 87 and 88: készült arról, hogy az összecsa
- Page 89 and 90: A REBISZ Bevetési Parancsnoksága
- Page 91 and 92: tüntetőkkel kötött szóbeli „
- Page 93 and 94: endőrök, akik konkrétan nem vett
- Page 95 and 96: 3.3.3 Jogsértések a rendőrségi
- Page 97 and 98: 52. § (2) A kényszerítő eszköz
- Page 99 and 100: köztudatban „vipera” elnevezé
- Page 101 and 102: miatt. E rendőrt azért sikerült
- Page 103 and 104: c) Csorba Attila szemkilövése A 2
- Page 105: lányát a kórházi látogatásban
- Page 109 and 110: utcából nem a Deák tér felé ke
- Page 111 and 112: vezérőrnagy, a BRFK biztosítási
- Page 113 and 114: nem rendszeresítették, a rendőr
- Page 115 and 116: 2006. szeptember 24-én jelent meg
- Page 117 and 118: jelezte annak kockázatát, hogy az
- Page 119 and 120: megfelelő számú gyalogos élőer
- Page 121 and 122: III. JOGSÉRTÉSEK 2007-2010 KÖZÖ
- Page 123 and 124: A Fidesz kordonbontásban résztvev
- Page 125 and 126: ékés jellegét, feloszlatta. Kér
- Page 127 and 128: közlekedés rendjét zavarta, az o
- Page 129 and 130: fellebbezésében hivatkozott arra,
- Page 131 and 132: 5. A Draskovics-féle törvénycsom
- Page 133 and 134: március 15-i 12 pont második pont
- Page 135 and 136: dokumentum az OBH 2624/2009 számú
- Page 137 and 138: 2010. június 22-én hozott ítéle
- Page 139 and 140: izonyíték az alapeljárásban elf
- Page 141 and 142: méltóságát. A rendőrségi jele
- Page 143 and 144: testüreg-vizsgálatnak vetették
- Page 145 and 146: BIBLIOGRÁFIA I. Jogszabályok 1949
- Page 147 and 148: 1.2. A Zacsek Gyula elleni szabály
- Page 149 and 150: A Pesti Központi Kerületi Bírós
- Page 151 and 152: A Budapesti Nyomozó Ügyészség N
- Page 153 and 154: 5. 6. Kanyó Bernadett ügye A BRFK
- Page 155 and 156: 7. 2. Hernády Zsolt és Rosdy Tam
megszüntető határozat ellen Bartal Piroska védője útján panaszt nyújtott be, arra<br />
hivatkozva, hogy az a tény, hogy vádlott nem adott alapot a kényszerintézkedésre,<br />
és ezt egy tanúvallomás is igazolja, bűncselekményt valósít meg. A panaszt a<br />
Fővárosi Főügyészség határozatában elutasította 528 Az elutasító határozat elköveti<br />
az első fokú határozat hibáját, pusztán rendőr tanúk vallomására alapozva kész<br />
ténynek veszi a rendőrök azon állítását, mely szerint Bartal Piroska megütötte Mester<br />
Tibort. A rendőr tanúk vallomását kikezdhetetlenül igaznak vélő premisszából<br />
kiindulva vont le következtetést nemcsak a Fővárosi Főügyészség, hanem a<br />
Budapesti Katonai Ügyészség is, amikor az elöljárói intézkedés elmulasztása miatt<br />
Jakab József rendőr százados parancsnok ellen indult feljelentést határozatában<br />
azért szüntette meg, 529 mert a rendőri intézkedés jogszerű volt, tekintettel arra, hogy<br />
Szupernagyi a katonai ügyészség vélekedése szerint is megütötte a magas, erős<br />
rendőr törzszászlóst.<br />
Bár az ügyészség már 2007. április 26-án vádat emelt Kondáné Bartal Piroska ellen,<br />
a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az első tárgyalásra 2009. január 9-én került sor.<br />
A rendőrtanúk vallomásai közt sok ellentmondás volt, miközben az állítólag sértett<br />
Mester Tibor azt állította, vádlott őt többször rugdosta, és megütötte, addig egy<br />
rendőrtanú csak két rúgást látott. A rendőri jelentés hitelességét cáfolta a Gaudi-<br />
Nagy Tamás által a BKV-tól beszerzett hivatalos igazolás, amely szerint a metró<br />
18:30-túl nem állt meg a Deák téren, vagyis a vádlottal szemben ekkor intézkedtek,<br />
szemben a rendőri jelentésben szereplő 16:30-as időponttal. 530 A Pesti Központi<br />
Kerületi Bíróság 2009. április 21-én hozott ítéletében Bartalné Konda Piroskát<br />
felmentette a vád alól. 531 Miután az ügyészség az ítélet ellen nem fellebbezetett, az<br />
ítélet jogerőssé vált. A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, nem volt kétséget<br />
kizáróan bizonyítható, hogy a vádlott Mester Tibor rendőr törzszászlóst megrúgta,<br />
vagy megütötte volna. A 2010. őszén az új magyar kormány által kezdeményezett<br />
kártérítési tárgyalások során a Belügyminisztérium megállapodás keretében 2 millió<br />
forint kártérítést fizetett Bartal Piroskának.<br />
3. 5. A felelősség kérdése a parlamenti albizottság ülései és jelentése, valamint<br />
a Balsai-jelentés tükrében<br />
A 2010-ben alakult magyar parlament emberi jogi bizottságának Gulyás Gergely<br />
vezetésével alakult a 2002. és 2010. ősze közti jogsértéseket vizsgáló albizottság<br />
vizsgálatának kiemelt tárgyát képezte a 2006. október 23-i rendőri visszaélések<br />
ügye. Elsőként, 2010. július 7-én Papp Károly dandártábornok, a Készenléti<br />
rendőrség volt parancsnoka, a rendőrségi belső vizsgálatot végző Papp-bizottság<br />
vezetője válaszolt a bizottság kérdéseire. Papp Károly arra az azonosító jelzést nem<br />
viselő rendőrök kapcsán kiemelte „A rendőrségi azonosítást az akkor hatályos<br />
rendőrségi törvény is egyértelműen rögzítette. Volt egy belső országos rendőrfőkapitánysági<br />
norma, amely a gyakorló és a bevetési ruházatnál megengedőbb volt,<br />
és nem volt koherens a rendőrségi törvényi szabályozással. Ezzel egy rossz<br />
szokásjog alakult ki a rendőrségen belül, hogy az akkor még döntően<br />
528 A Fővárosi Főügyészség NÜ 4737/2007/3. számú, 2007. július 3-án hozott, panaszt elutasító határozata.<br />
529 Budapesti Katonai Ügyészség B. VI. 441/2007. számon, 2007. július 3-án, hozott elöljárói intézkedés<br />
elmulasztásának vétsége miatti feljelentést elutasító határozata.<br />
530<br />
NJA-honlap, 2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások. Zavaros rendőri vallomások<br />
Szupernagyi első tárgyalásán, 2010. január 13.<br />
531 A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2009. április 21-én, 17. B. 20. 783/2007/12. számon hozott ítélete.<br />
107
Change language