dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ... dr. Magyar Attila István A gyülekezési joggal kapcsolatos ...
1. Az 1997. november 3-i METÉSZ-tüntetés esete 1997-ben a Horn Gyula vezette MSZP-SZDSZ-kormány olyan tartalmú törvénytervezetet terjesztett a baloldali-liberális abszolút többségű parlament elé, amely szabad utat biztosított volna külföldi magánszemélyek, és jogi személyek magyarországi termőföld-vásárlásának. E kormányzati intézkedéstervezet érthető felháborodást keltett a magyar mezőgazdasági termelők körében. A tiltakozást vidéki demonstrációk, forgalomlassító útlezárások kísérték. Az ügyben két eltérő megszövegezésű népszavazási kezdeményezést is benyújtottak. Az első következőképpen szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeten keresztül- annak tagjaként, vagy tulajdonosakéntközvetve, és maga a szervezet, ne szerezhessen termőföldtulajdont”. Ez előbbi javaslatot az Országgyűlés hosszasan tárgyalta, majd a 23/1998 (III.11) számú országgyűlési határozatban elutasította, tekintettel arra, hogy az országgyűlés többségi véleménye szerint e népszavazási kezdeményezés több nemzetközi szerződési kötelezettségünkbe, így az Európai Uniós csatlakozási szerződésbe ütközik. Egy másik, a parlamenti ellenzék által benyújtott népszavazási kezdeményezés az európai uniós csatlakozásra is gondolva így fogalmazott: ”Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet, vagy más belföldi gazdálkodó termőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat? Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt”. Ez utóbbi kérdés alapján kezdeményezett népszavazást a NATO-csatlakozásról szóló referendummal együtt az Országgyűlés a 86/1997 (X.8.) számú OGY-határozatában kitűzésének szabad utat biztosított. A népszavazást később az összegyűlt aláírási ívek kis száma miatt nem tartották meg, de a kormány a termőföld eladását lehetővé tevő törvényjavaslatát visszavonta. A gazdaszervezetek azonban attól tartottak, hogy az aláírási ívek hitelesítésének lassításával a kormánypártok a népszavazás tényleges kitűzését megakadályozzák, illetve a népszavazást megelőzően magyar termőföldeket külföldi, multinacionális cégeknek játszanák ki. Ezért a legnagyobb akkori gazdaszervezet, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (METÉSZ) országos figyelemfelhívó, útlassító demonstrációt hirdetett meg 1997. november 3-ára, több helyszínre. Ezzel kapcsolatban a METÉSZ ún. sztrájkbizottsága a magyar föld védelmében felhívást tett közzé, és a demonstrációkat a gyülekezési törvénnyel összhangban bejelentette az illetékes rendőrkapitányságokon. E bizottság tagjai G Nagyné Dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés akkori FKgP-s alelnöke, Dr. Zacsek Gyula volt MDF-es politikus, az egykori MDF-piacok szervezője, Kósa Gyula a METÉSZ elnöke, vidéken Zsikla Győző METÉSZ-főtitkár, Balogh János gazdálkodó, és Dr. Papp Lajos szívsebészprofesszor voltak. A bejelentett tüntetések megtartását az illetékes rendőrség az összes vidéki helyszín tekintetében jóváhagyta, a budapesti rendezvény megtartását azonban a 12 óra és 18 óra közötti időpont tekintetében, a bejelentett útvonalra vonatkozóan megtiltotta 21 . A bíróság a rendőrségi határozatot jóváhagyta, a szervezők által benyújtott panaszt elutasította. Zacsek a szervezők nevében 11 órakor megjelent a Hősök terén, ahol szórólapokat osztott a megtiltásról mit sem tudó 21 Népszabadság, 1997. november 3, 1-4.o, Magyar Nemzet, 1997. november 4, 1. o. 10
észtvevőknek a rendezvény elmaradásáról. Zacseket ennek ellenére a rendőrség szabálysértés miatt előállította. A nap folyamán több embert előállítottak a Hősök tere, Király utca, és Kossuth tér közelében, Pongrátz Gergelyt az 1956-os forradalom és szabadságharc legendás hősét megbilincselték, illetve súlyos testi sértést megvalósító módon bántalmazták. A Király utcában, és a Kossuth-téren számos más tüntetőt is előállítottak szabálysértés miatt. Egyeseket az utójukon található magyar zászlók, transzparensek miatt ért jogsértés, a Kossuth téren egy térdeplő idős asszonyt bántalmaztak a rendőrök. 22 A jogsértések a magyar országgyűlés előtt is szóba kerültek, az 1997. október 10-i parlamenti ülésen Demeter Ervin az MDF frakcióvezetője, és Torgyán József, az FKgP elnöke is interpellált a jogsértések ügyében. 23 Az ellenzéki képviselők kérésére az 1997. november 3-i jogsértések kivizsgálása céljából vizsgálóbizottság alakult Kónya Imre MDNP-s képviselő, volt belügyminiszter vezetésével, amely jelentéstervezetet nyújtott be a visszaélésekről. 24 Bár a tervezetet a kormánytöbbség elutasította, érdemes kiemelni legfontosabb megállapításait. A gyülekezések bejelentésére, a törvény alkotói szerint azért van szükség, hogy a hatóság a rendezvény zavartalan megtartását biztosítsa, és zavartalan lefolytatásához szükség esetén segítséget nyújtson. Az Antall-Boross-kormány idején a rendőrség minden bejelentett tüntetés megtartását tudomásul vette, ehhez képest 1997. október 29-én a rendőrség a METÉSZ-tüntetés adott helyen és időben való megtartását megtiltotta. A rendőrség nem tett eleget a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990 (V.1.) BM-rendelet 4.§ (5) bekezdésében foglalt, a gyülekezési törvénnyel összhangban álló kötelezettségének, amely előírja, hogy a közrendvédelmi szerv „az esetleges megtiltást megalapozó körülményre hívja fel a szervező figyelmét, és tájékoztassa, hogy ez a hely, vagy időpont megváltoztatásával elhárítható”. Az egyeztetés elmaradásának okairól jegyzőkönyv nem készült. A BRFK Jogi Főosztályán 1997. október 29-én készült egy dokumentum. 25 A feljegyzés gyakorlatilag felhívás a Ptk. 5. §-a szerint minősülő joggal való visszaélésre, további alkotmánysértésre! 26 Azt javasolták ugyanis, hogy a jogszabályban rendelkezésükre álló idő felhasználásával,- amely egyrészt a határozat meghozatalára szóló 48 óra, illetve a kézbesítésre megadott 24 órára vonatkozik,- előzzék meg, hogy a szervező a demonstráció bejelentett időpontja előtt 3 nappal bírósági határozatot kezdeményezzen. A feljegyzésben a határozat 1997. október 30-i 14:00 és 14: 30 közti kézbesítést javasolták, megakadályozva a szervező aznapi jogorvoslati lehetőségét. Miután Zacsek a határozatot, még annak kézbestése előtt a rendőrségen személyesen átvette, és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet 27 még aznap beadta, a rendőrség e szándéka meghiúsult. A Kónya-bizottság jelentés- 22 Magyar Nemzet, 1997. november 4, 5. o. 23 Az Országgyűlés Hiteles Jegyzőkönyve. Az Országgyűlés 1997. évi őszi ülésszakának 27. ülésnapja 1997. november 10-én, hétfőn. 24 A Magyar Köztársaság Országgyűlése által az 1997. november 3-ára bejelentett, és a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. §-ának, és 9. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint betiltott rendezvénnyel kapcsolatos kérdések kivizsgálására létrehozott vizsgálóbizottság jelentéstervezete 1998. március 11-én (a továbbiakban Kónya-jelentés). 25 A 124-2-223/1997. számon írt BRFK Hivatala Jogi Osztály feljegyzés. 26 Az Alkotmány 57. § (5) bekezdés, azaz a jogorvoslathoz fűződő alapjog alkotmányos sérelme. 27 Dr. Zacsek Gyulának a Budapesti Rendőrfőkapitány 122-1/223/2997 számon, 1997. október 29-én hozott határozata ellen, 1997.október 30-án benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme. 11
- Page 1 and 2: dr. Magyar Attila István A gyülek
- Page 3 and 4: jog, és az ezzel elválaszthatatla
- Page 5 and 6: űntette a közhivatalnokok minden
- Page 7 and 8: „közlekedés rendjének arányta
- Page 9: A politikai demonstrációknak, tü
- Page 13 and 14: indoklással, hogy forgalomtorlód
- Page 15 and 16: törvényességi kérelem benyújt
- Page 17 and 18: szabálysértési előállítás so
- Page 19 and 20: 1.5. Jogszabályváltozások a 63/1
- Page 21 and 22: semmilyen törvényi kötelezettsé
- Page 23 and 24: Bírósághoz, amelyet a legfőbb b
- Page 25 and 26: határozatra, az újonnan bejelente
- Page 27 and 28: okok miatt a tervezett tüntetés m
- Page 29 and 30: fenntartását kérték. A Legfels
- Page 31 and 32: tiltotta meg. Tehette ezt azért, m
- Page 33 and 34: megfelelő csapaterő állt volna r
- Page 35 and 36: miniszterelnök és Petrétei Józs
- Page 37 and 38: Rendőrség volt parancsnoka nem tu
- Page 39 and 40: parancsnoka, Lapid Lajos, döntött
- Page 41 and 42: törvénysértés volt, amelyért G
- Page 43 and 44: kapcsán. 155 A riadó elrendelése
- Page 45 and 46: felszereléssel, azaz könnygázgr
- Page 47 and 48: tartózkodtak a helyszínen. 197 Ig
- Page 49 and 50: szerkesztője volt, aki „a bizton
- Page 51 and 52: székházat védő helyszínparancs
- Page 53 and 54: tévészékházba, többen jelezté
- Page 55 and 56: 2.Rendőri jogsértések 2006. szep
- Page 57 and 58: személyek jelentős része a rend
- Page 59 and 60: hátrabilincselt kezű embereket eg
1. Az 1997. november 3-i METÉSZ-tüntetés esete<br />
1997-ben a Horn Gyula vezette MSZP-SZDSZ-kormány olyan tartalmú<br />
törvénytervezetet terjesztett a baloldali-liberális abszolút többségű parlament elé,<br />
amely szabad utat biztosított volna külföldi magánszemélyek, és jogi személyek<br />
magyarországi termőföld-vásárlásának. E kormányzati intézkedéstervezet érthető<br />
felháborodást keltett a magyar mezőgazdasági termelők körében. A tiltakozást vidéki<br />
demonstrációk, forgalomlassító útlezárások kísérték. Az ügyben két eltérő<br />
megszövegezésű népszavazási kezdeményezést is benyújtottak. Az első<br />
következőképpen szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy <strong>Magyar</strong>országon külföldi sem<br />
egyénileg, sem szervezeten keresztül- annak tagjaként, vagy tulajdonosakéntközvetve,<br />
és maga a szervezet, ne szerezhessen termőföldtulajdont”. Ez előbbi<br />
javaslatot az Országgyűlés hosszasan tárgyalta, majd a 23/1998 (III.11) számú<br />
országgyűlési határozatban elutasította, tekintettel arra, hogy az országgyűlés<br />
többségi véleménye szerint e népszavazási kezdeményezés több nemzetközi<br />
szerződési kötelezettségünkbe, így az Európai Uniós csatlakozási szerződésbe<br />
ütközik. Egy másik, a parlamenti ellenzék által benyújtott népszavazási<br />
kezdeményezés az európai uniós csatlakozásra is gondolva így fogalmazott:<br />
”Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet, vagy más belföldi gazdálkodó<br />
termőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat?<br />
Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se<br />
szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a <strong>Magyar</strong> Köztársaságnak az<br />
Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt”. Ez utóbbi kérdés<br />
alapján kezdeményezett népszavazást a NATO-csatlakozásról szóló referendummal<br />
együtt az Országgyűlés a 86/1997 (X.8.) számú OGY-határozatában kitűzésének<br />
szabad utat biztosított. A népszavazást később az összegyűlt aláírási ívek kis száma<br />
miatt nem tartották meg, de a kormány a termőföld eladását lehetővé tevő<br />
törvényjavaslatát visszavonta.<br />
A gazdaszervezetek azonban attól tartottak, hogy az aláírási ívek hitelesítésének<br />
lassításával a kormánypártok a népszavazás tényleges kitűzését megakadályozzák,<br />
illetve a népszavazást megelőzően magyar termőföldeket külföldi, multinacionális<br />
cégeknek játszanák ki. Ezért a legnagyobb akkori gazdaszervezet, a Mezőgazdasági<br />
Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (METÉSZ) országos figyelemfelhívó, útlassító<br />
demonstrációt hirdetett meg 1997. november 3-ára, több helyszínre. Ezzel<br />
kapcsolatban a METÉSZ ún. sztrájkbizottsága a magyar föld védelmében felhívást<br />
tett közzé, és a demonstrációkat a gyülekezési törvénnyel összhangban bejelentette<br />
az illetékes rendőrkapitányságokon. E bizottság tagjai G Nagyné Dr. Maczó Ágnes,<br />
az Országgyűlés akkori FKgP-s alelnöke, Dr. Zacsek Gyula volt MDF-es politikus, az<br />
egykori MDF-piacok szervezője, Kósa Gyula a METÉSZ elnöke, vidéken Zsikla<br />
Győző METÉSZ-főtitkár, Balogh János gazdálkodó, és Dr. Papp Lajos szívsebészprofesszor<br />
voltak. A bejelentett tüntetések megtartását az illetékes rendőrség az<br />
összes vidéki helyszín tekintetében jóváhagyta, a budapesti rendezvény megtartását<br />
azonban a 12 óra és 18 óra közötti időpont tekintetében, a bejelentett útvonalra<br />
vonatkozóan megtiltotta 21 . A bíróság a rendőrségi határozatot jóváhagyta, a<br />
szervezők által benyújtott panaszt elutasította. Zacsek a szervezők nevében 11<br />
órakor megjelent a Hősök terén, ahol szórólapokat osztott a megtiltásról mit sem tudó<br />
21 Népszabadság, 1997. november 3, 1-4.o, <strong>Magyar</strong> Nemzet, 1997. november 4, 1. o.<br />
10
Change language