oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

akkor megegyezik az alap képességindex értékével. Ha a folyamat várható értéke valamely
irányba eltolódott, akkor a korrigált képességindex értéke mindig kisebb az alapindex
értékénél (10.4 ábra).
10.2.2 A képességindexekbıl levonható következtetések
Az alap képességindexbıl levonható következtetések:
• Az index értéke csak pozitív szám lehet. Értéke (adott tőrésmezı mellett) annál
nagyobb, minél kisebb a termék/szolgáltatás minıségi jellemzıjének szórása.
• Nulla szórás esetén az index értéke matematikailag nem számítható, gyakorlatilag
végtelennek tekinthetı. Ez esetben azonban felmerül annak lehetısége, hogy az
alkalmazott mérési rendszer nem felel meg a mérési feladatnak (pl.: elégtelen
felbontás vagy nem megfelelı érzékenység, kevés adat a mintában), mivel a vizsgált
esetben (egy minıségjellemzı több munkadarabon vagy szolgáltatásban) ingadozás
mindig nagyobb a nullánál.
A korrigált képességindexbıl levonható következtetések:
• Értéke mindig kisebb vagy egyenlı az alap indexével. Ez alól egyetlen kivétel a
kétoldali aszimmetrikus tőrés esetén létezik, ha az alapindex számításakor az ideális
beállásnak a névleges értéket és nem a tőrésmezı közepét tekintjük.
• Az index általában pozitív szám. Ez azt jelenti, hogy a gyártás beállása (a mért értékek
átlaga) a tőrésmezın belül helyezkedik el.
• Az index értéke 0, ha a beállás értéke megegyezik az egyik tőréshatár értékével.
• Az index értéke negatív is lehet, ha a gyártás beállása a tőrésen kívül van.
• Nulla szórás esetén – az alapindexhez hasonlóan – ez az index sem számítható.
Az alap és a korrigált képességindexbıl levonható következtetések:
• Ha a két index közel azonos nagyságú, akkor a gyártás megfelelıen szabályozott,
szabályozásból eredı minıségtartalék nincs a rendszerben.
• Ha a két index jelentısen eltér egymástól, akkor a gyártás nem megfelelıen
szabályozott, jelentıs szabályozási minıségtartalékokkal rendelkezik a folyamat.
10.2.3 A minıségképesség indexek és más minıségmutatók kapcsolata
A minıséggel kapcsolatos követelmények egyre szigorúbbak, így a korábbi, hagyományos,
százalékos minısítés (AQL %: átvételi hibaszint; p %: selejtszázalék) nem felel meg sok
területen. A tömeggyártás minıségének megítélésére bevezetésre került az egymillió darabra
jutó hibaszám, amelyet ppm-mel (part per million) jelölünk. A ppm és a minıségképesség
indexek között szoros kapcsolat van, mivel mindkettı egyértelmően meghatározza a selejtes
elemek megbecsülhetı számát. A 10.5 ábra a képességindexek, a selejtszázalék (AQL %, p
%) és a ppm közötti összefüggéseket mutatja.
C x 0,66 1 1,33 1,67 2 2,33 2,67
ppm 4,77 0,27 0,007 5,45 ∗10 -5 1,98 ∗10 -7 ≅ 0 ≅ 0
AQL (%) 47703 2700 66 0,545 0,002 2,77∗10 -6 ≅ 0
10.5 ábra A képességindexek kapcsolata a selejtszázalék és a ppm értékekkel
10.3 A szabályozottság fogalma
Egy folyamat szabályozott, ha folyamatos nyomonkövetést alkalmazva azt tapasztaljuk, hogy
csak véletlen zavarok érik a rendszert. A különféle (pl. gyártási, mérési) folyamatok
stabilitása, állandósága szabályozó kártyák segítségével ellenırizhetı. A folyamatszabályozó
81