oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

10.1 A folyamatok természete
Bármilyen folyamat során felléphetnek zavarok. A folyamat kifejezés alatt nem csupán egy
komplex gyártási folyamatot lehet érteni, hanem például egy mérési folyamatot, a gyártási
folyamat egy részét, részfolyamatokat. A zavarok egy része kiküszöbölhetı, más részük pedig
mindig jelen van. A termelésben fellépı zavarok minıségre gyakorolt hatása, fellépésük
valószínősége az adott termelırendszerektıl függıen eltérı lehet. Ezek a zavarok minden
gyártási rendszerben léteznek, hatásuk csökkentése, idıbeni felismerésük és kiküszöbölésük
alapvetı feladat. A zavartényezık forrásai lehetnek: nyersanyagok, alkatrészek kisebb
eltérései, megmunkáló gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök mőszaki
állapotának kisebb változásai, karbantartási ellenırzı tevékenység, alkalmazott
munkamódszerek, külsı környezeti ingadozások, dolgozók eltérı szakmai szintje, figyelme,
begyakorlottsága.
A folyamat eltéréseit okozó zavarhatásokat két típusra oszthatjuk:
• Veszélyes zavarok
Idıszakosan jelentkeznek, kis számban fordulnak elı, a minıségre gyakorolt hatásuk jelentıs.
Ha nagy amplitúdóval vannak jelen, akkor kritikus zavaroknak nevezzük. A veszélyes
zavarok rendszeres, szisztematikus hibát okoznak, tehát elıjelük és nagyságuk
meghatározható. A veszélyes zavaroknak két típusát különböztetjük meg:
- beállást változtató: átlag vagy medián megváltozása,
- ingadozást megváltoztató: szórás, terjedelem változása.
A szabályozás célja a veszélyes zavarok megszüntetése és a folyamatból történı
kiküszöbölésük. A veszélyes zavarok felismerése, gyors elhárítása a minıségtartó szabályozás
egyik alapkövetelménye. A veszélyes zavarok okainak elemzésében és az elhárítás
kidolgozásában jelentıs eszköz a hibakatalógus, mint tárolt tudásbázis lehetısége.
• Okkal rendelkezı és véletlen zavarok
Állandóan jelen vannak a technológiai folyamatban, nagy számban fordulnak elı, a
minıségre gyakorolt hatásuk kismértékő. Egy adott gyártási folyamat okkal rendelkezı és
véletlen zavarai jelentıs mőszaki technológiai fejlesztés nélkül kiküszöbölhetetlenek, hatásuk
csökkentése elvileg és gyakorlatilag is megoldhatatlan. E zavarokkal tehát a szabályozás
kapcsán nem kell foglalkozni, mégis a szabályozás tervezése szempontjából kiemelkedıen
kezelendık, ugyanis a szabályozott folyamat sok (végtelen sok), de kishatású korrelálatlan
zajjal terhelt. Ezek összhatásaként egy normális eloszlású folyamat jön létre. (Ld. centrális
határeloszlás tétele). Amennyiben a folyamattal állandó minıségi paramétert kívánunk
elıállítani, úgy a beállításnál elért (és jóváhagyott) jellemzıt kívánjuk megtartani. Ettıl az
eltérést a normális eloszlás középértékének elmozdulása, illetve az egyes értékek ingadozása
adja. A folyamatot szabályozottnak nevezzük, ha a középérték nem mozdul el, az egyes
értékekbıl vett kisminta átlaga pedig az ingadozások miatt csak egy meghatározott mértékben
téríti el a pontokat. (Általában a mintacsoport átlagaiból képzett eloszlás +/- 3-szoros szórását
tekintjük határnak). A normális szabályozott állapot tehát egy statisztikusan meghatározható,
az adott gyártási rendszer véletlen tényezıitıl függı sávval (határokkal) írható le. A határok
által kijelölt sáv egy konfidencia-intervallumnak fogható fel, és így valószínőségi változónak
tekinthetı. E véletlen hiba eloszlása általában normális eloszlás, zérus várható értékkel és
h véletlen
≈ N 0;σ ).
adott szórással. ( ( )
A folyamatra ható zavarok közül a durva és a rendszeres hibákat ki kell küszöbölni, így a
továbbiakban a véletlen hibákra tevıdik a nagyobb hangsúly. A véletlen ingadozás számos
meghatározható és meghatározhatatlan okra vezethetı vissza, úgy, mint a folyamatban részt
vevı személyek különbözısége, eltérı megmunkált anyag, eltérı mőködési körülmények,
78