oktatási segédlet - ÃBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...
oktatási segédlet - ÃBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ... oktatási segédlet - ÃBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...
Kapcsolatmátrix. Azt mutatja meg, hogy az egyes vevıi igények és a mőszaki paraméterek között van-e összefüggés, és ha van, akkor milyen. (1-gyenge kapcsolat, 2-közepes kapcsolat, 3-erıs kapcsolat). Tetımátrix. Az egyes mőszaki paraméterek közötti kapcsolatot lehet itt feltüntetni. Benchmarking. Azt mutatja meg, hogy az egyes vevıi igényeket milyen mértékben teljesíti a saját termékünk, illetve a konkurencia terméke. A QFD-módszer folyamatát vizsgálva (9.3 ábra) meghatározhatók azok az eszközök és módszerek, amelyek felhasználása elengedhetetlen az elemzés elvégzéséhez. A QFD eljárás bemenetei: vevıi igények, vevıi igények súlyozása, a piacon legjobb termék paraméterei, a piacon legjobb termék vevıi megítélése, terméktervezési, termék-fejlesztési tapasztalatok. A QFD eljárás eszközei: vevıi igények felmérésének eszközei (interjú, kérdıív stb.), vevıi igények súlyozása (páros összehasonlítás, egyszerő közvetlen becslés stb.), mátrix diagramok, mátrix-adatelemzés, korrelációvizsgálat, benchmarking, összehasonlítás, összemérés. A QFD eljárás kimenetei: mőszaki paraméterek (a tervezéshez), mőszaki paraméterek célértékei (a tervezéshez), fejlesztési célterületek az összehasonlításokból. A QFD projekt megvalósításának lépései: • A csoport létrehozása. • Vevıi elvárások feltárása, funkciók meghatározása. • Vevıi elvárások, funkciók súlyozása. • Termék elképzelése, tanulmányterv készítés. • Piacelemzés, termékek minısítése. • Kapcsolatok meghatározása, korrelációs mátrix. • Tetımátrix meghatározása. • Számítások. • Részletes kiviteli terv elkészítése. • Célértékek meghatározása. • Konstrukciós FMEA alkalmazása. • Technológia kidolgozása. • Folyamat FMEA alkalmazása. A QFD eljárás általában nem egy, hanem több elemzési folyamaton keresztül valósul meg. A szakirodalomban az úgynevezett „négylépcsıs QFD-eljárás” ismeretes (9.4 ábra). 9.2 ábra. Négylépcsıs QFD-eljárás 76
10. Minıségszabályozó tevékenység A szabályozás gyakorlati végrehajtása, a szabályozott folyamatok biztosítása a minıségmenedzsment „kemény” módszerei közé tartozik, amely a kialakulását követı közel száz év alatt három fejlıdési szakaszt tudhat maga mögött. Az elsı generáció Walter A. Shewhart (1891-1967) nevéhez főzıdik, aki az elsı, lényegében a tömeggyártással elıállított késztermékek (félkésztermékek) egyedi minıségi paramétereinek statisztikai úton történı elemzésére kidolgozta a szabályozó kártyák elméletét 1924-ben. A szabályozókártya a folyamat lehetséges véletlen ingadozását figyelembe véve tartalmaz egy szabályozási sávot, ezen belül vizsgálható a mintastatisztikák elhelyezkedése. Amennyiben „csak” véletlen ingadozás van jelen a folyamatban, akkor a pontok a szabályozási határon belül helyezkednek el (10.7 ábra), ha „veszélyes” hibák jelennek meg, akkor olyan mintastatisztikákat kapunk, ami jelzi, hogy elállítódott a folyamat, vagyis intézkedésre, beavatkozásra van szükség a megfelelı minıség elıállítása céljából (10.1 ábra). 10.1 ábra Példák beavatkozást igénylı folyamatokra A nagy tömegő gyártások folyamatközpontú rendszerei az egyedi szabályozókártyát továbbfejlesztették a második generációs szabályzás módszere felé. A kialakult SQC (Statistical Quality Control, statisztikailag szabályozott minıségállapot) rendszerek az egyedi szabályozókártyákat a teljes gyártási folyamatban, valamennyi minıségpontot figyelembe véve összehangolják, és a végtermék paramétereinek szabályozott állapotához igazítják. Fokozatosan arra törekednek, hogy a szabályozás a folyamaton belül minél elıbb megtörténjen, hogy a következı folyamatlépcsıre, mőveletre minél szabályozottabb minıségjellemzıvel rendelkezı alkatrészek, elemek kerüljenek. A huszadik század 70-es éveiben kezd megjelenni harmadik fejlıdési fázisként az SPC (Statistical Process Control, statisztikailag szabályozott folyamatállapot) rendszer, amely szerint ne a minıségparamétereket, hanem a folyamatparamétereket szabályozzuk összehangoltan. Ez a rendszer tehát arra törekszik, hogy a minıségjellemzıket, paramétereket meghatározó folyamatparamétereket tartsa szabályozott állapotban (azonos minıségő beszállítások, azonos felkészültségő emberi erıforrás, azonos mőszaki állapotú mőszaki gyártó- és mérıeszköz). 77
- Page 25 and 26: ISO 9000:2005 ISO 9001:2008 Követe
- Page 27 and 28: • eszközöket kell meghatározni
- Page 29 and 30: kritériumokat (pl. elérhetıség,
- Page 31 and 32: Az 1. fejezet a szabvány alkalmaz
- Page 33 and 34: 3.1.3 MSZ EN ISO 9004:2010 Minısé
- Page 35 and 36: Tervezés 3.4 ábra A KIR kialakít
- Page 37 and 38: 3.3 A munkahelyi egészségvédelem
- Page 39 and 40: Bizalmasság (Confidentiality): az
- Page 41 and 42: Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány k
- Page 43 and 44: 4. A (minıség)irányítási rends
- Page 45 and 46: • a szükséges erıforrásokat b
- Page 47 and 48: 4.3 Tanúsítás, akkreditálás 4.
- Page 49 and 50: 5. Teljeskörő minıségmenedzsmen
- Page 51 and 52: jelentıséggel bír a belsı támo
- Page 53 and 54: támogatására. A JUSE (Japán Tud
- Page 55 and 56: A stratégia: a meglévı és a gaz
- Page 57 and 58: lépésekre idıbeli korlátokat ha
- Page 59 and 60: Az adatgyőjtés lépései: 1. lép
- Page 61 and 62: • megmutatja, hogy milyen sorrend
- Page 63 and 64: Megjegyzés:A JUSE (Union of Japane
- Page 65 and 66: • e folyamat követése minden eg
- Page 67 and 68: 7. Benchmarking A termékek és fol
- Page 69 and 70: 8. Hibamód és -hatás elemzés (F
- Page 71 and 72: 8.2 ábra. FMEA folyamata (FMEA Ké
- Page 73 and 74: Az FMEA kivitelezéséhez 5 lépés
- Page 75: 9. Minıségfunkciók lebontása (Q
- Page 79 and 80: stb.. Ezen ingadozások nagyságát
- Page 81 and 82: akkor megegyezik az alap képesség
- Page 83 and 84: 10.4 A szabályozási rendszer kial
- Page 85 and 86: A gépgyártásban gyakori eset, ho
- Page 87 and 88: • Ha a rövid-, közép- és hoss
- Page 89 and 90: Ha a szórás vagy a terjedelem az
- Page 91 and 92: Az eljárást valójában a funkci
- Page 93 and 94: alkalmazható legyen. „Az érték
- Page 95 and 96: Az európai megközelítés értelm
- Page 97: Irodalomjegyzék 1. Balogh A., Föl
10. Minıségszabályozó tevékenység<br />
A szabályozás gyakorlati végrehajtása, a szabályozott folyamatok biztosítása a minıségmenedzsment<br />
„kemény” módszerei közé tartozik, amely a kialakulását követı közel száz év<br />
alatt három fejlıdési szakaszt tudhat maga mögött. Az elsı generáció Walter A. Shewhart<br />
(1891-1967) nevéhez főzıdik, aki az elsı, lényegében a tömeggyártással elıállított<br />
késztermékek (félkésztermékek) egyedi minıségi paramétereinek statisztikai úton történı<br />
elemzésére kidolgozta a szabályozó kártyák elméletét 1924-ben. A szabályozókártya a<br />
folyamat lehetséges véletlen ingadozását figyelembe véve tartalmaz egy szabályozási sávot,<br />
ezen belül vizsgálható a mintastatisztikák elhelyezkedése. Amennyiben „csak” véletlen<br />
ingadozás van jelen a folyamatban, akkor a pontok a szabályozási határon belül helyezkednek<br />
el (10.7 ábra), ha „veszélyes” hibák jelennek meg, akkor olyan mintastatisztikákat kapunk,<br />
ami jelzi, hogy elállítódott a folyamat, vagyis intézkedésre, beavatkozásra van szükség a<br />
megfelelı minıség elıállítása céljából (10.1 ábra).<br />
10.1 ábra Példák beavatkozást igénylı folyamatokra<br />
A nagy tömegő gyártások folyamatközpontú rendszerei az egyedi szabályozókártyát<br />
továbbfejlesztették a második generációs szabályzás módszere felé. A kialakult SQC<br />
(Statistical Quality Control, statisztikailag szabályozott minıségállapot) rendszerek az egyedi<br />
szabályozókártyákat a teljes gyártási folyamatban, valamennyi minıségpontot figyelembe<br />
véve összehangolják, és a végtermék paramétereinek szabályozott állapotához igazítják.<br />
Fokozatosan arra törekednek, hogy a szabályozás a folyamaton belül minél elıbb<br />
megtörténjen, hogy a következı folyamatlépcsıre, mőveletre minél szabályozottabb<br />
minıségjellemzıvel rendelkezı alkatrészek, elemek kerüljenek.<br />
A huszadik század 70-es éveiben kezd megjelenni harmadik fejlıdési fázisként az SPC<br />
(Statistical Process Control, statisztikailag szabályozott folyamatállapot) rendszer, amely<br />
szerint ne a minıségparamétereket, hanem a folyamatparamétereket szabályozzuk<br />
összehangoltan. Ez a rendszer tehát arra törekszik, hogy a minıségjellemzıket, paramétereket<br />
meghatározó folyamatparamétereket tartsa szabályozott állapotban (azonos minıségő<br />
beszállítások, azonos felkészültségő emberi erıforrás, azonos mőszaki állapotú mőszaki<br />
gyártó- és mérıeszköz).<br />
77
Change language