oktatási segédlet - ÃBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...
oktatási segédlet - ÃBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ... oktatási segédlet - ÃBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...
Az elemzés az elsı fázisaiban elméleti ismeretekre és korábbi tapasztalatokra építhetı. A vizsgálat folyamán kísérleteket kell végezni, esetleg szimulációs tesztekkel. Az FMEA elemzés legfontosabb eleme a kockázati tényezı (RPN) meghatározása, amely a hibák valamint a hibaokok elemzésén keresztül valósul meg. A hibák okainak feltárását minden hibaoknál el kell végezni, meg kell keresni az un. „gyökérokokat”, ez a lehetséges hibák megelızésének alapja. Az ellenırzés középpontjában a megelızést biztosító ellenırzés van. A feltárás során az alábbi kérdésekre keressük a választ: Mikor nem teljesül a funkció? ⇒ Hiba Milyen hatás éri a vevıt? ⇒ Következmény Mi okozza a hibát? ⇒ Ok Milyen ellenırzések vannak? ⇒ Ellenırzés Az okok feltárása során eredményes a fa struktúrás modell alkalmazása: Hiba 1 Hiba 2 Következmény Ok 1 Ok 2 Következmény Ok 3 Ok 4 A hibákat és a hibaokokat három kategória szerint kell pontozni: Ellenırzés Ellenırzés Ellenırzés Ellenırzés • Súlyosság (S – Serverity). A hiba következményének jelentısége (súlya), (1-10 pont). Milyen jelentıs valamely hibamód hatása a (belsı vagy külsı) ügyfél szempontjából? • Elıfordulás (O – Occurrence). A hiba elıfordulási gyakorisága (1-10 pont). Milyen gyakran fordul elı az adott hibamód oka? • Észlelés (D – Detection) A hiba felfedezésének (észlelésének) valószínősége (1-10 pont). Ki veszi észre a hibát? Mi a valószínősége annak, hogy a jelenlegi rendszer észleli az okot, ha az elıfordul; vagy a hibamódot, amikor az ok fennáll? Kockázati prioritási szám (Risk Priority Number): egy bizonyos hibamódra vonatkoztatott általános kockázat számított mutatószáma: RPN = S · O · D (FMEA Kézikönyv 4. kiadás). Az RPN alapján felállítható azon tényezık prioritási sorrendje, amelyek különös figyelmet érdemelnek. Értéke tehát 1-1000 pont között lehet. A beavatkozási határértéket az adott folyamathoz, konstrukcióhoz határozzák meg. A német autóipar VDA 4.2 kötete az FMEA megvalósításának szakaszait az ún. DAMUK „betőszó” modellben határozza meg és ábrázolja. Ennek lépései a következık: 1. D (Definition) – Definiálás, meghatározás. E szakaszban a VDA 4.2 kötet elsıbbségi kritériumokra példákat és a döntés alapját képezı technikákat sorol fel (8D eljárás, QFD, FTA, stb.). Foglalkozik az FMEA-moderátorral és a csapattagokkal szemben támasztott feltételekkel, a team összeállításával. A kockázatok világos megkülönböztetéséhez a súlyozás fokozatai: 0 – nincs kockázat, 1 – csekély mértékő a kockázat, 3 – van kockázat, 9 - különösen nagymértékő a kockázat. 2. A (Analyse) - Analízis, elemzés. Az elemzési szakaszban minden követelményt az elfogadhatóságra, verifikálhatóságra, a validálhatóságra és ezek kockázatára meghatároznak. Az elemzési szakasz csatlakozik a döntéshozáshoz. 72
Az FMEA kivitelezéséhez 5 lépésre van szükség, melyek: • Struktúra/szerkezet elemzés. DFMEA esetében: rendszer – alrendszer – alkatrész, PFMEA esetében: folyamatok – részfolyamatok – 4M (ember, anyag, gép, környezet) • Funkcióelemzés. A struktúraelemekhez rendelt funkciók, a funkciók kapcsolata. • Hibaelemzés. A funkciókhoz rendelt hibafunkciók, a hibafunkciók kapcsolata. a) struktúra elemzés b) funkcióelemzés c) hibaelemzés • Az intézkedések elemzése. Külön a meglévı és külön a tervezett intézkedések vizsgálata. • Optimalizálás. Alternatív kockázati értékelések 8.3 ábra Az elemzések vázlatai Az RPN szám nem minden esetben felel meg a kockázat nagyságának megállapítására. Az RPN számítása mellett alternatív értékelések lehetnek, attól függıen, hogy a vevı számára mi a fontosabb (elıfordulás gyakorisága vagy az észlelhetıség) ség): • az S és O értékek szorzata (S O), • az S és D értékek szorzata (S D), • az S és O értékek összege (S + O), • az S és D értékek összege (S + D), • az S, O és D értékekbıl kialakított háromjegyő (SOD), vagy az S és O (SO), valamint S és D értékekbıl (SD) képzett számok nagyságrend szerint csökkenı sorrendbe rendezése, • kockázati mátrix, S-re, O-ra és D-re megszabott határértékekkel. 3. M (Maβnahme) – döntés az intézkedésekrıl. Ennek a fázisnak a célja: a lehetséges intézkedésekrıl, melyeket a csapat kidolgozott, döntést hozni és az ahhoz szükséges átalakításokat elkészíteni. A döntéshozatal során a megelızı intézkedések költségeit is figyelembe kell venni. Ehhez és az FMEA-val kapcsolatos költségek megértéséhez egy külön fejezet nyújt segítséget. 4. U (Umsetzung) – megvalósítás, végrehajtás Célja az intézkedések megvalósítása és a hatékonyság, eredményesség mérése, kiértékelése. 5. K (Kommunikation ) – kommunikáció Célja az FMEA eredményeinek bemutatása, átadása a megbízónak, megrendelınek és használható tudás létrehozása, mely alkalmas a hibák megelızésére és más hasonló helyzetekben a probléma megoldására alkalmas tudásbázist, tapasztalatot jelent. A fejezet külön hangsúlyozza az FMEA csapat tájékoztatását, együttmőködését a vevıvel, szállítóval, az FMEA hasznosítását és az FMEA-k közötti kapcsolatokat. A 8.4 ábra egy magyarázattal ellátott minta formátumot/táblázatot táblázatot mutat be (FMEA Kézikönyv alapján). 73
- Page 21 and 22: 2. A minıségügy jogi háttere 2.
- Page 23 and 24: Az EU szabályozás a gyártó fele
- Page 25 and 26: ISO 9000:2005 ISO 9001:2008 Követe
- Page 27 and 28: • eszközöket kell meghatározni
- Page 29 and 30: kritériumokat (pl. elérhetıség,
- Page 31 and 32: Az 1. fejezet a szabvány alkalmaz
- Page 33 and 34: 3.1.3 MSZ EN ISO 9004:2010 Minısé
- Page 35 and 36: Tervezés 3.4 ábra A KIR kialakít
- Page 37 and 38: 3.3 A munkahelyi egészségvédelem
- Page 39 and 40: Bizalmasság (Confidentiality): az
- Page 41 and 42: Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány k
- Page 43 and 44: 4. A (minıség)irányítási rends
- Page 45 and 46: • a szükséges erıforrásokat b
- Page 47 and 48: 4.3 Tanúsítás, akkreditálás 4.
- Page 49 and 50: 5. Teljeskörő minıségmenedzsmen
- Page 51 and 52: jelentıséggel bír a belsı támo
- Page 53 and 54: támogatására. A JUSE (Japán Tud
- Page 55 and 56: A stratégia: a meglévı és a gaz
- Page 57 and 58: lépésekre idıbeli korlátokat ha
- Page 59 and 60: Az adatgyőjtés lépései: 1. lép
- Page 61 and 62: • megmutatja, hogy milyen sorrend
- Page 63 and 64: Megjegyzés:A JUSE (Union of Japane
- Page 65 and 66: • e folyamat követése minden eg
- Page 67 and 68: 7. Benchmarking A termékek és fol
- Page 69 and 70: 8. Hibamód és -hatás elemzés (F
- Page 71: 8.2 ábra. FMEA folyamata (FMEA Ké
- Page 75 and 76: 9. Minıségfunkciók lebontása (Q
- Page 77 and 78: 10. Minıségszabályozó tevékeny
- Page 79 and 80: stb.. Ezen ingadozások nagyságát
- Page 81 and 82: akkor megegyezik az alap képesség
- Page 83 and 84: 10.4 A szabályozási rendszer kial
- Page 85 and 86: A gépgyártásban gyakori eset, ho
- Page 87 and 88: • Ha a rövid-, közép- és hoss
- Page 89 and 90: Ha a szórás vagy a terjedelem az
- Page 91 and 92: Az eljárást valójában a funkci
- Page 93 and 94: alkalmazható legyen. „Az érték
- Page 95 and 96: Az európai megközelítés értelm
- Page 97: Irodalomjegyzék 1. Balogh A., Föl
Az elemzés az elsı fázisaiban elméleti ismeretekre és korábbi tapasztalatokra építhetı. A<br />
vizsgálat folyamán kísérleteket kell végezni, esetleg szimulációs tesztekkel.<br />
Az FMEA elemzés legfontosabb eleme a kockázati tényezı (RPN) meghatározása, amely a<br />
hibák valamint a hibaokok elemzésén keresztül valósul meg.<br />
A hibák okainak feltárását minden hibaoknál el kell végezni, meg kell keresni az un. „gyökérokokat”,<br />
ez a lehetséges hibák megelızésének alapja. Az ellenırzés középpontjában a<br />
megelızést biztosító ellenırzés van. A feltárás során az alábbi kérdésekre keressük a választ:<br />
Mikor nem teljesül a funkció? ⇒ Hiba<br />
Milyen hatás éri a vevıt? ⇒ Következmény<br />
Mi okozza a hibát? ⇒ Ok<br />
Milyen ellenırzések vannak? ⇒ Ellenırzés<br />
Az okok feltárása során eredményes a fa struktúrás modell alkalmazása:<br />
Hiba 1<br />
Hiba 2<br />
Következmény<br />
Ok 1<br />
Ok 2<br />
Következmény<br />
Ok 3<br />
Ok 4<br />
A hibákat és a hibaokokat három kategória szerint kell pontozni:<br />
Ellenırzés<br />
Ellenırzés<br />
Ellenırzés<br />
Ellenırzés<br />
• Súlyosság (S – Serverity). A hiba következményének jelentısége (súlya), (1-10 pont).<br />
Milyen jelentıs valamely hibamód hatása a (belsı vagy külsı) ügyfél szempontjából?<br />
• Elıfordulás (O – Occurrence). A hiba elıfordulási gyakorisága (1-10 pont).<br />
Milyen gyakran fordul elı az adott hibamód oka?<br />
• Észlelés (D – Detection) A hiba felfedezésének (észlelésének) valószínősége (1-10<br />
pont).<br />
Ki veszi észre a hibát? Mi a valószínősége annak, hogy a jelenlegi rendszer észleli az<br />
okot, ha az elıfordul; vagy a hibamódot, amikor az ok fennáll?<br />
Kockázati prioritási szám (Risk Priority Number): egy bizonyos hibamódra vonatkoztatott<br />
általános kockázat számított mutatószáma: RPN = S · O · D (FMEA Kézikönyv 4. kiadás).<br />
Az RPN alapján felállítható azon tényezık prioritási sorrendje, amelyek különös figyelmet<br />
érdemelnek. Értéke tehát 1-1000 pont között lehet. A beavatkozási határértéket az adott<br />
folyamathoz, konstrukcióhoz határozzák meg.<br />
A német autóipar VDA 4.2 kötete az FMEA megvalósításának szakaszait az ún. DAMUK<br />
„betőszó” modellben határozza meg és ábrázolja. Ennek lépései a következık:<br />
1. D (Definition) – Definiálás, meghatározás.<br />
E szakaszban a VDA 4.2 kötet elsıbbségi kritériumokra példákat és a döntés alapját képezı<br />
technikákat sorol fel (8D eljárás, QFD, FTA, stb.). Foglalkozik az FMEA-moderátorral és a<br />
csapattagokkal szemben támasztott feltételekkel, a team összeállításával. A kockázatok<br />
világos megkülönböztetéséhez a súlyozás fokozatai: 0 – nincs kockázat, 1 – csekély mértékő a<br />
kockázat, 3 – van kockázat, 9 - különösen nagymértékő a kockázat.<br />
2. A (Analyse) - Analízis, elemzés.<br />
Az elemzési szakaszban minden követelményt az elfogadhatóságra, verifikálhatóságra, a<br />
validálhatóságra és ezek kockázatára meghatároznak. Az elemzési szakasz csatlakozik a<br />
döntéshozáshoz.<br />
72