oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ... oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

bgk.uni.obuda.hu
from bgk.uni.obuda.hu More from this publisher
27.10.2014 Views

Az elemzés az elsı fázisaiban elméleti ismeretekre és korábbi tapasztalatokra építhetı. A vizsgálat folyamán kísérleteket kell végezni, esetleg szimulációs tesztekkel. Az FMEA elemzés legfontosabb eleme a kockázati tényezı (RPN) meghatározása, amely a hibák valamint a hibaokok elemzésén keresztül valósul meg. A hibák okainak feltárását minden hibaoknál el kell végezni, meg kell keresni az un. „gyökérokokat”, ez a lehetséges hibák megelızésének alapja. Az ellenırzés középpontjában a megelızést biztosító ellenırzés van. A feltárás során az alábbi kérdésekre keressük a választ: Mikor nem teljesül a funkció? ⇒ Hiba Milyen hatás éri a vevıt? ⇒ Következmény Mi okozza a hibát? ⇒ Ok Milyen ellenırzések vannak? ⇒ Ellenırzés Az okok feltárása során eredményes a fa struktúrás modell alkalmazása: Hiba 1 Hiba 2 Következmény Ok 1 Ok 2 Következmény Ok 3 Ok 4 A hibákat és a hibaokokat három kategória szerint kell pontozni: Ellenırzés Ellenırzés Ellenırzés Ellenırzés • Súlyosság (S – Serverity). A hiba következményének jelentısége (súlya), (1-10 pont). Milyen jelentıs valamely hibamód hatása a (belsı vagy külsı) ügyfél szempontjából? • Elıfordulás (O – Occurrence). A hiba elıfordulási gyakorisága (1-10 pont). Milyen gyakran fordul elı az adott hibamód oka? • Észlelés (D – Detection) A hiba felfedezésének (észlelésének) valószínősége (1-10 pont). Ki veszi észre a hibát? Mi a valószínősége annak, hogy a jelenlegi rendszer észleli az okot, ha az elıfordul; vagy a hibamódot, amikor az ok fennáll? Kockázati prioritási szám (Risk Priority Number): egy bizonyos hibamódra vonatkoztatott általános kockázat számított mutatószáma: RPN = S · O · D (FMEA Kézikönyv 4. kiadás). Az RPN alapján felállítható azon tényezık prioritási sorrendje, amelyek különös figyelmet érdemelnek. Értéke tehát 1-1000 pont között lehet. A beavatkozási határértéket az adott folyamathoz, konstrukcióhoz határozzák meg. A német autóipar VDA 4.2 kötete az FMEA megvalósításának szakaszait az ún. DAMUK „betőszó” modellben határozza meg és ábrázolja. Ennek lépései a következık: 1. D (Definition) – Definiálás, meghatározás. E szakaszban a VDA 4.2 kötet elsıbbségi kritériumokra példákat és a döntés alapját képezı technikákat sorol fel (8D eljárás, QFD, FTA, stb.). Foglalkozik az FMEA-moderátorral és a csapattagokkal szemben támasztott feltételekkel, a team összeállításával. A kockázatok világos megkülönböztetéséhez a súlyozás fokozatai: 0 – nincs kockázat, 1 – csekély mértékő a kockázat, 3 – van kockázat, 9 - különösen nagymértékő a kockázat. 2. A (Analyse) - Analízis, elemzés. Az elemzési szakaszban minden követelményt az elfogadhatóságra, verifikálhatóságra, a validálhatóságra és ezek kockázatára meghatároznak. Az elemzési szakasz csatlakozik a döntéshozáshoz. 72

Az FMEA kivitelezéséhez 5 lépésre van szükség, melyek: • Struktúra/szerkezet elemzés. DFMEA esetében: rendszer – alrendszer – alkatrész, PFMEA esetében: folyamatok – részfolyamatok – 4M (ember, anyag, gép, környezet) • Funkcióelemzés. A struktúraelemekhez rendelt funkciók, a funkciók kapcsolata. • Hibaelemzés. A funkciókhoz rendelt hibafunkciók, a hibafunkciók kapcsolata. a) struktúra elemzés b) funkcióelemzés c) hibaelemzés • Az intézkedések elemzése. Külön a meglévı és külön a tervezett intézkedések vizsgálata. • Optimalizálás. Alternatív kockázati értékelések 8.3 ábra Az elemzések vázlatai Az RPN szám nem minden esetben felel meg a kockázat nagyságának megállapítására. Az RPN számítása mellett alternatív értékelések lehetnek, attól függıen, hogy a vevı számára mi a fontosabb (elıfordulás gyakorisága vagy az észlelhetıség) ség): • az S és O értékek szorzata (S O), • az S és D értékek szorzata (S D), • az S és O értékek összege (S + O), • az S és D értékek összege (S + D), • az S, O és D értékekbıl kialakított háromjegyő (SOD), vagy az S és O (SO), valamint S és D értékekbıl (SD) képzett számok nagyságrend szerint csökkenı sorrendbe rendezése, • kockázati mátrix, S-re, O-ra és D-re megszabott határértékekkel. 3. M (Maβnahme) – döntés az intézkedésekrıl. Ennek a fázisnak a célja: a lehetséges intézkedésekrıl, melyeket a csapat kidolgozott, döntést hozni és az ahhoz szükséges átalakításokat elkészíteni. A döntéshozatal során a megelızı intézkedések költségeit is figyelembe kell venni. Ehhez és az FMEA-val kapcsolatos költségek megértéséhez egy külön fejezet nyújt segítséget. 4. U (Umsetzung) – megvalósítás, végrehajtás Célja az intézkedések megvalósítása és a hatékonyság, eredményesség mérése, kiértékelése. 5. K (Kommunikation ) – kommunikáció Célja az FMEA eredményeinek bemutatása, átadása a megbízónak, megrendelınek és használható tudás létrehozása, mely alkalmas a hibák megelızésére és más hasonló helyzetekben a probléma megoldására alkalmas tudásbázist, tapasztalatot jelent. A fejezet külön hangsúlyozza az FMEA csapat tájékoztatását, együttmőködését a vevıvel, szállítóval, az FMEA hasznosítását és az FMEA-k közötti kapcsolatokat. A 8.4 ábra egy magyarázattal ellátott minta formátumot/táblázatot táblázatot mutat be (FMEA Kézikönyv alapján). 73

Az elemzés az elsı fázisaiban elméleti ismeretekre és korábbi tapasztalatokra építhetı. A<br />

vizsgálat folyamán kísérleteket kell végezni, esetleg szimulációs tesztekkel.<br />

Az FMEA elemzés legfontosabb eleme a kockázati tényezı (RPN) meghatározása, amely a<br />

hibák valamint a hibaokok elemzésén keresztül valósul meg.<br />

A hibák okainak feltárását minden hibaoknál el kell végezni, meg kell keresni az un. „gyökérokokat”,<br />

ez a lehetséges hibák megelızésének alapja. Az ellenırzés középpontjában a<br />

megelızést biztosító ellenırzés van. A feltárás során az alábbi kérdésekre keressük a választ:<br />

Mikor nem teljesül a funkció? ⇒ Hiba<br />

Milyen hatás éri a vevıt? ⇒ Következmény<br />

Mi okozza a hibát? ⇒ Ok<br />

Milyen ellenırzések vannak? ⇒ Ellenırzés<br />

Az okok feltárása során eredményes a fa struktúrás modell alkalmazása:<br />

Hiba 1<br />

Hiba 2<br />

Következmény<br />

Ok 1<br />

Ok 2<br />

Következmény<br />

Ok 3<br />

Ok 4<br />

A hibákat és a hibaokokat három kategória szerint kell pontozni:<br />

Ellenırzés<br />

Ellenırzés<br />

Ellenırzés<br />

Ellenırzés<br />

• Súlyosság (S – Serverity). A hiba következményének jelentısége (súlya), (1-10 pont).<br />

Milyen jelentıs valamely hibamód hatása a (belsı vagy külsı) ügyfél szempontjából?<br />

• Elıfordulás (O – Occurrence). A hiba elıfordulási gyakorisága (1-10 pont).<br />

Milyen gyakran fordul elı az adott hibamód oka?<br />

• Észlelés (D – Detection) A hiba felfedezésének (észlelésének) valószínősége (1-10<br />

pont).<br />

Ki veszi észre a hibát? Mi a valószínősége annak, hogy a jelenlegi rendszer észleli az<br />

okot, ha az elıfordul; vagy a hibamódot, amikor az ok fennáll?<br />

Kockázati prioritási szám (Risk Priority Number): egy bizonyos hibamódra vonatkoztatott<br />

általános kockázat számított mutatószáma: RPN = S · O · D (FMEA Kézikönyv 4. kiadás).<br />

Az RPN alapján felállítható azon tényezık prioritási sorrendje, amelyek különös figyelmet<br />

érdemelnek. Értéke tehát 1-1000 pont között lehet. A beavatkozási határértéket az adott<br />

folyamathoz, konstrukcióhoz határozzák meg.<br />

A német autóipar VDA 4.2 kötete az FMEA megvalósításának szakaszait az ún. DAMUK<br />

„betőszó” modellben határozza meg és ábrázolja. Ennek lépései a következık:<br />

1. D (Definition) – Definiálás, meghatározás.<br />

E szakaszban a VDA 4.2 kötet elsıbbségi kritériumokra példákat és a döntés alapját képezı<br />

technikákat sorol fel (8D eljárás, QFD, FTA, stb.). Foglalkozik az FMEA-moderátorral és a<br />

csapattagokkal szemben támasztott feltételekkel, a team összeállításával. A kockázatok<br />

világos megkülönböztetéséhez a súlyozás fokozatai: 0 – nincs kockázat, 1 – csekély mértékő a<br />

kockázat, 3 – van kockázat, 9 - különösen nagymértékő a kockázat.<br />

2. A (Analyse) - Analízis, elemzés.<br />

Az elemzési szakaszban minden követelményt az elfogadhatóságra, verifikálhatóságra, a<br />

validálhatóságra és ezek kockázatára meghatároznak. Az elemzési szakasz csatlakozik a<br />

döntéshozáshoz.<br />

72

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!