oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

A módszer két alapvetı típusa:
• Konstrukciós FMEA. A termék koncepciója kialakításának, tervezésének fázisában
alkalmazzák a különbözı változatok közötti döntési lehetıségek elısegítésére. Célja a
tényleges tervezési hibák meghatározása; a tervezés gyenge pontjainak kimutatása; a
végtermék megfelelése és megbízhatósága, valamint gyárthatósága szempontjából kritikus
gyártmányelemek feltárása.
• Folyamat FMEA. A termék gyártási folyamatában fellépı hibák felismerésére, a
hibák következményeinek súlyosságának megállapítására alkalmazzák. Célja a legjelentısebb
hibák kiszőrése, megelızése. A folyamat lépéseit, elemeit vizsgálják.
Az FMEA legfontosabb feladatai és céljai tehát a következık:
A minıségkritikus komponensek és potenciális gyengeségek feltárása, a lehetséges hibák
korai felismerése és behatárolása, a hibák következményei rizikórangsorának meghatározása,
az eredmények javítása a korábbi hasonló visszacsatolt tapasztalatok hasznosításával, a
fejlesztés idıtartamának és költségeinek csökkentése, a gyártás megkezdése utáni pótlólagos
módosítások csökkentése, a hibás teljesítmények csökkentése.
A termék életciklusának szinte minden szakaszában az FMEA alkalmas eszköz a folyamatok
javítására, fejlesztésére a vevıi, partneri elégedettség érdekében. (8.1 ábra)
Tervezés
Gyártás
Felhasználás
Marketing
Terméktervezés, -fejlesztés
Folyamattervezés és -fejlesztés
Beszerzés
Gyártás, szolgáltatás
Ellenırzés, vizsgálat
Csomagolás, szállítás
Eladás, forgalmazás
Üzembe helyezés
Mőszaki támogatás, szerviz
Felhasználás
Megsemmisítés, újrahasznosítás
Konstrukciós FMEA –DFMEA
Folyamat FMEA – PFMEA
Felhasználói rendszer - FMEA
8.1 ábra Az FMEA alkalmazása a termék elıállításának különbözı fázisaiban
Az FMEA eljárás lépései (FMEA Kézikönyv 4. kiadás, 2008., korábban a QS 9000 része):
1. Folyamatábra rajzolása.
2. Lehetséges hibamódok meghatározása technológiai lépésenként.
3. A hiba lehetséges hatásának és/vagy következményének leírása.
4. A súlyosság értékelése.
5. Osztályozás (különleges vagy normál jellemzı - élet- és vagyon védelme).
6. A hiba lehetséges okának meghatározása.
7. Az elıfordulás gyakoriságának értékelése.
8. Az azonosíthatóság (az érzékelhetıség) értékelése.
9. Kockázat rangsorolási mutató (RPN) képzése.
10. A javasolt helyesbítı tevékenység megadása adott pont feletti RPN-nel jellemzett hiba
esetében (felelıs, határidı), vagy más szempont szerint.
11. A helyesbítı tevékenység után újraértékelés mind a három szempont szerint.
Megjegyzés:
A gyakorlati órai feladatokhoz tartozó ’Gyakorlati útmutató és segédlet’, valamint a ’Jegyzıkönyvek’ a feladat
elvégzéséhez szükséges részletesebb elméleti ismereteket is tartalmazzák.
70