oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

1. A minıség és a minıségirányítás alapfogalmai, fejlıdése
1. 1. A minıség fogalma, értelmezése
A „minıség” mindig is nagy jelentıséggel bírt az emberek életében. Néhány kiragadott példa:
gondoljunk az eszközök, szerszámok folyamatos tökéletesítésére az ıskorban, Hammurabi
Törvénykönyvére, vagy arra, hogy az ókori Egyiptomban a fáraók temetése dokumentált
rendszer (mód, eszköz, jel) szerint történt. 1140-ben már fémjelzést alkalmaztak az arany és
ezüst tárgyak minıségi igazolására, vagy például Kínában a császári udvarban a felhasznált
anyagokat jelölték (a készítı azonosítása – „védjegy ıse”). Az ókori Rómában szabvány
szerinti termékek minıség ellenırzése zajlott, a középkori céhek szigorú minıségi
követelményeket szabtak meg tagjaiknak. Szervezett minıségbiztosításról valamint
minıségirányításról az ipari gyártás megjelenésétıl beszélhetünk.
A minıség mindennapjaink gyakran használt kifejezése, elsısorban a saját tapasztalatunk,
benyomásunk alapján kialakult, gyakran szubjektív véleményünket fejezzük ki a jellemzett
dologgal kapcsolatosan, például jó minıségő cipı, gyenge minıségő kiszolgálás. A
minıségnek számos összetevıje van, mint ahogy egy sor értelmezése és definíciója is, a
hagyományostól a stratégiai jellegőig.
1.1.1 A minıséggel kapcsolatos fogalmak [1]
A minıség megítélése mindig függ az adott kor és régió kultúrájától és ennek következtében a
termék/szolgáltatás minısége, a folyamatok minısége, a vállalatok/szervezetek minısége és
végsı soron a társadalom minısége szorosan összefügg egymással.
Megjegyzés: a külön nem jelzett idézetek forrása a fejezet címénél került feltüntetésre.
A teljesség igénye nélkül a minıség néhány megfogalmazása:
Philip B. Crosby: „a minıség a követelményeknek való megfelelés” [14]
Joseph M. Juran: „a minıség a használatra való alkalmasság.” [14]
Shoji Shiba: „a minıség a vevık rejtett igényeinek kielégítésére való alkalmasság.” [14]
Genichi Taguchi: „A terméket mindig a funkciójáért és az ezzel arányban álló áráért
vásároljuk.” [14]
A minıség (quality) az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány megfogalmazása szerint [24]:
Megjegyzés: Az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány az ISO 9000:2005 nemzetközi szabvány szöveghő fordítása.
A kettıspont utáni évszám mindig az adott szabvány közzétételének évét jelenti.
„annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzık egy csoportja a követelményeket.”
A „minıség” kifejezés használható olyan jelzıkkel, mint gyenge, jó vagy kiváló. A "saját" -
szemben a "hozzárendelt"-tel - annyit jelent, hogy valamiben benne van, különösen úgy, hogy
annak állandó jellemzıje. A termék ára például a terméknek nem saját jellemzıje, hanem
kívülrıl hozzárendelt jellemzı, tehát nem része a minıségnek.
Minıségjellemzı (quality characteristic): „terméknek, folyamatnak vagy rendszernek egy
követelménnyel kapcsolatos saját jellemzıje.”
A jellemzık tulajdonképpen megkülönböztetı tulajdonságok, melyek lehetnek például: fizikai
(pl. mechanikus, villamos, vegyi vagy biológiai jellemzık), érzékszervi (pl. illatra, tapintásra,
ízre, hallásra, látásra vonatkozó jellemzık), viselkedésbeli (pl. udvariasság, becsületesség,
igazmondás), idıvel kapcsolatos (pl. pontosság, megbízhatóság, használhatóság), ergonómiai
(pl. emberi biztonsággal kapcsolatos jellemzık), vagy funkcionális (pl. egy motorkerékpár
legnagyobb sebessége) jellemzık.
7