oktatási segédlet - ÃBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...
oktatási segédlet - ÃBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ... oktatási segédlet - ÃBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...
6.2.4 Hisztogram (3. eszköz) ……………………………………………….. 59 6.2.5 A Pareto-elemzés (4. eszköz) ………………………………………… 59 6.2.6 Az ok-okozati elemzés (5. eszköz) …………………………………… 60 6.2.7 Korreláció diagram (6. eszköz) ……………………………………….. 61 6.2.8 Szabályozó kártya (7. eszköz) ………………………………………… 62 6.3 A 7 vezetési módszer ………………………………………………………. 62 6.3.1 Affinitás-elemzés (1. módszer) ………………………………………. 63 6.3.2 Kapcsolati diagram (1. módszer) …………………………………….. 63 6.3.3 A fa-diagram (1. módszer) …………………………………………… 64 6.3.4 A mátrix diagram (1. módszer) ………………………………………. 64 6.3.5 Mátrix adat elemzés (1. módszer) ……………………………………. 65 6.3.6 A folyamat döntési program kártya (1. módszer) ……………………. 65 6.3.7 A nyíl (arrow) diagram (1. módszer) …………………………………. 66 7. Benchmarking ………………………………………………………………….. 66 8. Hibamód és –hatás elemzés (FMEA) ………………………………………….. 69 9. Minıségfunkciók lebontása (QFD) ……….. …………………………………… 75 10. Minıségszabályozó tevékenység ………………………………………………. 77 10.1 A folyamatok természete ………………………………………………….. 78 10.2 Képességvizsgálat ………………………………………………………….. 79 10.2.1 Képességindex ………………………………………………………. 79 10.2.2 A képességindexbıl levonható következtetések …………………… 81 10.2.3 A minıségképesség indexek és más minıségmutatók kapcsolata … 81 10.3 A szabályozottság fogalma ………………………………………………… 81 10.3.1 Szabályozottság és képesség ………………………………………… 82 10.4 A szabályozási rendszer kialakítása ……………………………………….. 83 10.4.1 Mérıeszköz képesség vizsgálata …………………………………….. 84 10.4.2 Gépképesség vizsgálat ……………………………………………….. 84 10.4.3 Középtávú folyamatképesség vizsgálat ……………………………… 85 10.4.4 Folyamatteljesítmény ……………………………………………….. 86 10.4.5 A minıségképesség indexek együttes vizsgálata …………………… 86 10.5 Statisztikai folyamatszabályozó kártyák (SPC-kártya) ……………………. 87 11. Minıségszínvonal elemzés ……………………………………………………… 90 11.1 A minıségszínvonal mérése ……………………………………………….. 90 11.1.1 Jellemzık, paraméterek hozzárendelése funkciókhoz ……………… 90 11.1.2 A számskálák kialakítása ……………………………………………. 91 11.1.3 Az értékelési tényezık súlyozása …………………………………… 92 11.2 A minıségszínvonal elemzés megvalósítása ……………………………… 93 12. Minıséggel kapcsolatos költségek ……………………………………………… 94 12.1 Minıségköltség …………………………………………………………….. 94 12.1.1 A minıségköltség fogalma ………………………………………….. 94 12.1.2 Minıségköltség szemlélet …………………………………………… 95 12.2 Minıségköltségek a termék tökéletességi fokának függvényében ……….. 96 Irodalomjegyzék ……………………………………………………………………... 97 4
Bevezetés Philip B. Crosby: A minıség nem „melléknév”, hanem fınév. A minıség nem „jóságot” jelent, hanem azt, hogy megtesszük azt, amire vállalkoztunk. Relatív „jóság” nem létezik! A minıség minden piacgazdaságban meghatározó jelentıséggel bír, a piaci pozíciók meghatározó eleme. A fogyasztó egyre nagyobb tájékozottságra tesz szert a minıség kérdéseiben. A fogyasztói igények és a dinamikus technológiai, informatikai átalakulás új, erısen kiélezett piaci versennyel jellemezhetı piacokat nyitott, ahol a hazai vállalatoknak is helyt kell állni. A minıség alapvetıen az emberek szaktudásának és elkötelezettségének függvénye. A szervezetek elıtt álló alapvetı kérdés, hogy hogyan lehet kiépíteni egy olyan rendszert, folyamatot, ahol az emberek igyekeznek a lehetı legteljesebben kihasználni szakmai ismereteiket, és teljes elkötelezettséggel végzik munkájukat úgy, hogy értéktöbbletet hordozó tevékenységük eredménye a vevık, felhasználók elvárható és latens igényeinek és a társadalom, a környezet, a biztonság támasztotta követelményeknek úgy feleljen meg, hogy a vállalat, az egyén és a társadalmi környezet egyaránt elégedett legyen. A minıség fogalma kiszélesedett, újra kell értelmeznünk. Kezdetben a termék minısége állt a középpontban, azonban hamarosan kiterjedt a termelés tényezıinek és az infrastruktúrának, majd a szervezet, a vezetı, a humán tényezı és az életminıség fogalmára is. Tehát a vállalati vagy szervezeti, vezetési kultúra éppen úgy a minıséget befolyásoló tényezıvé vált, mint pl. a technológiai rendszer minıségképessége. A minıség köznyelvi és szakmai fogalom is. Általánosan megfogalmazható, hogy a minıség annak mértéke, hogy a termék vagy szolgáltatás mennyire teljesíti, elégíti ki a vevıi követelményeket, várakozásokat és milyen mértékben tudja elnyerni valamennyi érdekelt fél teljes megelégedettségét. A piaci pozíciók tekintetében a minıség biztosítása szükséges, azonban a pozíciók megtartásához, az elıretöréshez, a versenyhelyzet megnyeréséhez az innováció, a folyamatok állandó fejlesztése, javítása, - (ha szükséges az üzleti/vállalati folyamatok újraszervezése) - nélkülözhetetlen. A minıség fogalmának, akcióterületének és eszközrendszerének fejlıdése új vezetési stratégiát követel meg. A minıség a vállalati stratégia egyik alapkövévé vált. A felsı vezetés a fogyasztói igények köré építi ki saját stratégiáját és az alkalmazottak tevékeny közremőködése mellett kialakít egy termelési kultúrát. A veszteségek elkerülése, a hibák minél elıbbi megelızése, a folyamatok állandó javítása, az önmagunk szisztematikus ellenırzése a jobbítás érdekében a gazdasági sikerek alapja. A célok megvalósításának meghatározó feltétele a jól felkészült, korszerő tudással rendelkezı, elkötelezett vezetık és munkatársak szakszerő, összehangolt munkája. A minıségügyi feladatok a stratégiai és vezetési (menedzsment) feladatkörökbe kerültek át. Ezt indokolttá tette: • A piaci verseny. A nemzetközi piacok megnyitása, a szabad kereskedelem nagymérvő növekedése, a piacokért és vásárlókért folytatott küzdelem a minıség elıtérbe helyezését vonta maga után. Ez leginkább azokban az iparágakban szembetőnı, ahol a piac telített, a fejlıdés egyedüli lehetséges útja a minıségi termék, szolgáltatás biztosítása a vevık igényei alapján. 5
- Page 1 and 2: ÓBUDAI EGYETEM BÁNKI DONÁT GÉP
- Page 3: Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék
- Page 7 and 8: 1. A minıség és a minıségirán
- Page 9 and 10: 1.1 ábra. Kano modell 1.1.2 A megf
- Page 11 and 12: Folyamatszemlélető megközelíté
- Page 13 and 14: eléréséhez szükséges felelıss
- Page 15 and 16: 1.2.1 A minıségmenedzsment rendsz
- Page 17 and 18: kulturális közegben a „japán m
- Page 19 and 20: A változékonyság csökkentése,
- Page 21 and 22: 2. A minıségügy jogi háttere 2.
- Page 23 and 24: Az EU szabályozás a gyártó fele
- Page 25 and 26: ISO 9000:2005 ISO 9001:2008 Követe
- Page 27 and 28: • eszközöket kell meghatározni
- Page 29 and 30: kritériumokat (pl. elérhetıség,
- Page 31 and 32: Az 1. fejezet a szabvány alkalmaz
- Page 33 and 34: 3.1.3 MSZ EN ISO 9004:2010 Minısé
- Page 35 and 36: Tervezés 3.4 ábra A KIR kialakít
- Page 37 and 38: 3.3 A munkahelyi egészségvédelem
- Page 39 and 40: Bizalmasság (Confidentiality): az
- Page 41 and 42: Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány k
- Page 43 and 44: 4. A (minıség)irányítási rends
- Page 45 and 46: • a szükséges erıforrásokat b
- Page 47 and 48: 4.3 Tanúsítás, akkreditálás 4.
- Page 49 and 50: 5. Teljeskörő minıségmenedzsmen
- Page 51 and 52: jelentıséggel bír a belsı támo
- Page 53 and 54: támogatására. A JUSE (Japán Tud
Bevezetés<br />
Philip B. Crosby:<br />
A minıség nem „melléknév”, hanem fınév.<br />
A minıség nem „jóságot” jelent, hanem azt, hogy megtesszük azt, amire vállalkoztunk.<br />
Relatív „jóság” nem létezik!<br />
A minıség minden piacgazdaságban meghatározó jelentıséggel bír, a piaci pozíciók<br />
meghatározó eleme. A fogyasztó egyre nagyobb tájékozottságra tesz szert a minıség<br />
kérdéseiben. A fogyasztói igények és a dinamikus technológiai, informatikai átalakulás új,<br />
erısen kiélezett piaci versennyel jellemezhetı piacokat nyitott, ahol a hazai vállalatoknak is<br />
helyt kell állni.<br />
A minıség alapvetıen az emberek szaktudásának és elkötelezettségének függvénye. A<br />
szervezetek elıtt álló alapvetı kérdés, hogy hogyan lehet kiépíteni egy olyan rendszert,<br />
folyamatot, ahol az emberek igyekeznek a lehetı legteljesebben kihasználni szakmai<br />
ismereteiket, és teljes elkötelezettséggel végzik munkájukat úgy, hogy értéktöbbletet hordozó<br />
tevékenységük eredménye a vevık, felhasználók elvárható és latens igényeinek és a<br />
társadalom, a környezet, a biztonság támasztotta követelményeknek úgy feleljen meg, hogy a<br />
vállalat, az egyén és a társadalmi környezet egyaránt elégedett legyen.<br />
A minıség fogalma kiszélesedett, újra kell értelmeznünk. Kezdetben a termék minısége állt a<br />
középpontban, azonban hamarosan kiterjedt a termelés tényezıinek és az infrastruktúrának,<br />
majd a szervezet, a vezetı, a humán tényezı és az életminıség fogalmára is. Tehát a vállalati<br />
vagy szervezeti, vezetési kultúra éppen úgy a minıséget befolyásoló tényezıvé vált, mint pl. a<br />
technológiai rendszer minıségképessége. A minıség köznyelvi és szakmai fogalom is.<br />
Általánosan megfogalmazható, hogy a minıség annak mértéke, hogy a termék vagy<br />
szolgáltatás mennyire teljesíti, elégíti ki a vevıi követelményeket, várakozásokat és milyen<br />
mértékben tudja elnyerni valamennyi érdekelt fél teljes megelégedettségét.<br />
A piaci pozíciók tekintetében a minıség biztosítása szükséges, azonban a pozíciók<br />
megtartásához, az elıretöréshez, a versenyhelyzet megnyeréséhez az innováció, a folyamatok<br />
állandó fejlesztése, javítása, - (ha szükséges az üzleti/vállalati folyamatok újraszervezése) -<br />
nélkülözhetetlen.<br />
A minıség fogalmának, akcióterületének és eszközrendszerének fejlıdése új vezetési<br />
stratégiát követel meg. A minıség a vállalati stratégia egyik alapkövévé vált. A felsı vezetés<br />
a fogyasztói igények köré építi ki saját stratégiáját és az alkalmazottak tevékeny<br />
közremőködése mellett kialakít egy termelési kultúrát. A veszteségek elkerülése, a hibák<br />
minél elıbbi megelızése, a folyamatok állandó javítása, az önmagunk szisztematikus<br />
ellenırzése a jobbítás érdekében a gazdasági sikerek alapja. A célok megvalósításának<br />
meghatározó feltétele a jól felkészült, korszerő tudással rendelkezı, elkötelezett vezetık és<br />
munkatársak szakszerő, összehangolt munkája.<br />
A minıségügyi feladatok a stratégiai és vezetési (menedzsment) feladatkörökbe kerültek át.<br />
Ezt indokolttá tette:<br />
• A piaci verseny. A nemzetközi piacok megnyitása, a szabad kereskedelem nagymérvő<br />
növekedése, a piacokért és vásárlókért folytatott küzdelem a minıség elıtérbe helyezését<br />
vonta maga után. Ez leginkább azokban az iparágakban szembetőnı, ahol a piac telített, a<br />
fejlıdés egyedüli lehetséges útja a minıségi termék, szolgáltatás biztosítása a vevık<br />
igényei alapján.<br />
5