oktatási segédlet - ÃBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...
oktatási segédlet - ÃBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ... oktatási segédlet - ÃBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...
ellenırzı szervezetek (hatóságok kivételével); referenciaanyag-gyártó szervezetek; környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) hitelesítı szervezetek és természetes személyeket tanúsító szervezetek. (4.4 ábra). Akkreditáló testület (ISO/IEC 17011) akkreditál megfelelıség-értékelést végzı testületeket. Az akkreditálás területei A megfelelıségértékelés szabványai Vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok ISO/IEC 17025 Ellenırzı testületek ISO/IEC 17020 Tanúsító testületek: Terméktanúsítók Irányítási rendszert tanúsítók Személyeket tanúsítók (ISO/IEC Guide 65) (ISO/IEC 17021) (ISO/IEC 17024) 4.4 ábra. Az akkreditálás területei és a megfelelıségértékelés szabványai A nemzeti akkreditálási rendszer alapelvei a közérdek képviselete, a nyilvánosság, a függetlenség és a közigazgatási szervek részvételének biztosítása. Magyarországon az akkreditálással kapcsolatos jogi szabályozást a 2005. évi LXXVIII. törvény az akkreditálásról tartalmazza. A NAT – Nemzeti Akkreditáló Testület, köztestületként mőködik (nonprofit szervezet). Kizárólag ez a testület végzi Magyarországon az akkreditálási feladatokat. Az akkreditálási követelményeket és a végrehajtásának szabályozását nemzetközi szabványsorozat, a nemzetközi és az európai akkreditálási szervezetek útmutatói valamint a NAT által kiadott szakma-specifikus követelmények tartalmazzák. Számos figyelemre méltó információ található ezzel kapcsolatban a NAT honlapján. Az akkreditálási eljárás Az akkreditáló szerv minısítık bevonásával értékeli a tanúsítók minıségügyi dokumentumait. A dokumentumok felülvizsgálata után helyszíni szemle következik, az akkreditáló szerv a minısítık véleménye alapján dönt arról, hogy a kérelmezı a pontosan meghatározott laboratóriumi, tanúsítási vagy ellenırzési tevékenységre felkészült-e. Az akkreditálási okiratot csak meghatározott idıtartamra adják ki, ezen idın belül is a folyamatos minıségi munka érdekében rendszeres felülvizsgálatot tartanak. Az akkreditált szervezetnek kérelmezni kell az okirat megújítását. Az akkreditálás jelentısége a piac által szabályozott területen a döntı, de a bizalom erısítése érdekében a jogilag szabályozott területen mőködı notifikált testületek akkreditálása egyre nagyobb jelentıségő (2.1.2 fejezet). Nemzetközi szinten az akkreditálással foglalkozó szervezetek szakmai ’egyesületet’ hoztak létre, melynek legfıbb célja az akkreditálási tevékenység kölcsönös elismerése, a vizsgálati eredmények nemzetközi elfogadása valamint a fejlesztési lehetıségek összehangolása. Ilyen a Nemzetközi Akkreditálási Együttmőködés (ILAC), a Nemzetközi Akkreditálási Fórum (IAF). Céljuk a kölcsönös elismerési rendszer kialakítása, a tanúsítványok nemzetközi szintő elismerésének kialakítása. Regionális szinten mőködik az Európai Akkreditálási Együttmőködés (EA) melynek célja a tagországok közötti kölcsönös elismerés megteremtése, harmonizálása, a tanúsítványok európai szintő elismerése és így az egységes belsı piac biztosítása, fejlesztése. 48
5. Teljeskörő minıségmenedzsment (TQM) 5.1 A TQM értelmezése és elemei A TQM menedzsment-módszer (vezetési, irányítási rendszer), melynek célja a hosszú távú üzleti siker és a vevıi elégedettség. A minıségre vonatkozó tevékenységeket, követelményeket a mőködésbe építi be, mégpedig a teljes szervezet minden szintjén összehangoltan. A minıség a mindennapi munka természetes részévé válik. Ehhez a szervezet minden részlegének aktív együttmőködése nélkülözhetetlen. A vezetık és a munkatársak elkötelezettek, folyamatosan törekednek teljesítményük javítására és a hibák megelızésére. A vezetés gondot fordít a dolgozók jó közérzetére, oktatására, karrier lehetıségeik támogatására. Nem fél a felelısséget és hatásköröket átadni a megfelelı szintre. Vagyis a TQM vezetési filozófia is a hozzá tartozó stratégiával és a megvalósításhoz szükséges technikákkal. Célja olyan folyamat létrehozása, mely a szervezet minden területén hatással van a teljes termelı vagy szolgáltató folyamat minıségére (az emberi munka minıségére is) és a minıség javítására is. Minden cég függ a vevıitıl, ezért meg kell ismernie és értenie a vevık jelenlegi és jövıbeli várható igényeit, sıt törekedni kell az igények túlteljesítésére is. A vezetık határozzák meg a szervezet rendeltetését, mőködésének irányait, belsı környezetét. A vezetık kötelessége a beosztottakat bevonni a szervezet céljainak elérésére irányuló erıfeszítésekbe. Az erıforrások és a tevékenységek folyamatba rendezésével a tevékenységek átláthatóbbá válnak és a kívánt eredmények hatékonyabban érhetık el. A meghatározott cél elérésére irányuló, egymással összefüggı folyamatok teljes rendszerének azonosítása, megértése és irányítása javítja a vállalat általános mőködésminıségét, hatékonyságát és hatásfokát. Fontos, hogy a vállalat minden folyamata minıségközpontú legyen. A projektek, egységek vezetıi hangsúlyozzák ki a termék minıség színvonalának és a hibák elkerülésének fontosságát, mutassanak ebben példát. Lényeges a hibák mielıbbi felismerése és megelızése, a tervezés szintjén sokkal olcsóbb a hibát elkerülni, mint a termelés folyamatában. Ezért kiemelt jelentıségő a minıség tervezése és a tervezés minısége. A kis lépésekben történı javításnak és az áttörésszerő jobbítás folyamatosságának minden vállalat állandó céljai között van a helye. A folyamatos javítás a cég mőködésének legyen szerves része, projektszinten is. Törekedni kell minden probléma elhárítására annak lehetséges keletkezési helyén. A szervezetek eredményességének meghatározó eleme az emberi erıforrás. A munkatársak bevonása teszi lehetıvé a tudás és szakértelem felhasználását a célok elérése érdekében. Ezért az oktatás, betanítás, tudásfejlesztés, az egyéni fejlıdés lehetıségeinek megteremtése (tanuló vállalat, tudásmenedzsment) stratégiai fontosságú. A hatékony döntések alapja a tényeken alapuló, elemzett adatok és információk összessége. Ezek különbözı eredetőek lehetnek: vevıktıl, szállítóktól, munkatársaktól eredıek, a projektek mőködésének minısége, benchmarking, stb. A vállalatnak törekednie kell a partneri viszony kialakítására a szervezeten belül és azon kívül is. A dolgozók megelégedettsége, motiválása, a jó munkahelyi légkör az elvek elfogadását és közremőködésük megnyerését alapozza meg. A külsı társak, beszállítók, alvállalkozók, tanácsadók a partneri kapcsolatban stratégiai szövetségest jelentenek. A TQM „10 alapelvét” ötvözı rövid megfogalmazás szerint a „TQM vezetési filozófia, irányítási-vezetési modell, amely a vevıi igényekre épített totális menedzsment környezető és elkötelezettségő, valamint minıségközpontú és csoportmunkán alapuló szervezet-vezetési szemléletet valósít meg” [1]. A TQM jellemzıit rendszerezve juthatunk el egy olyan modellhez, mely a megvalósításban nyújthat segítséget. 49
- Page 1 and 2: ÓBUDAI EGYETEM BÁNKI DONÁT GÉP
- Page 3 and 4: Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék
- Page 5 and 6: Bevezetés Philip B. Crosby: A min
- Page 7 and 8: 1. A minıség és a minıségirán
- Page 9 and 10: 1.1 ábra. Kano modell 1.1.2 A megf
- Page 11 and 12: Folyamatszemlélető megközelíté
- Page 13 and 14: eléréséhez szükséges felelıss
- Page 15 and 16: 1.2.1 A minıségmenedzsment rendsz
- Page 17 and 18: kulturális közegben a „japán m
- Page 19 and 20: A változékonyság csökkentése,
- Page 21 and 22: 2. A minıségügy jogi háttere 2.
- Page 23 and 24: Az EU szabályozás a gyártó fele
- Page 25 and 26: ISO 9000:2005 ISO 9001:2008 Követe
- Page 27 and 28: • eszközöket kell meghatározni
- Page 29 and 30: kritériumokat (pl. elérhetıség,
- Page 31 and 32: Az 1. fejezet a szabvány alkalmaz
- Page 33 and 34: 3.1.3 MSZ EN ISO 9004:2010 Minısé
- Page 35 and 36: Tervezés 3.4 ábra A KIR kialakít
- Page 37 and 38: 3.3 A munkahelyi egészségvédelem
- Page 39 and 40: Bizalmasság (Confidentiality): az
- Page 41 and 42: Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány k
- Page 43 and 44: 4. A (minıség)irányítási rends
- Page 45 and 46: • a szükséges erıforrásokat b
- Page 47: 4.3 Tanúsítás, akkreditálás 4.
- Page 51 and 52: jelentıséggel bír a belsı támo
- Page 53 and 54: támogatására. A JUSE (Japán Tud
- Page 55 and 56: A stratégia: a meglévı és a gaz
- Page 57 and 58: lépésekre idıbeli korlátokat ha
- Page 59 and 60: Az adatgyőjtés lépései: 1. lép
- Page 61 and 62: • megmutatja, hogy milyen sorrend
- Page 63 and 64: Megjegyzés:A JUSE (Union of Japane
- Page 65 and 66: • e folyamat követése minden eg
- Page 67 and 68: 7. Benchmarking A termékek és fol
- Page 69 and 70: 8. Hibamód és -hatás elemzés (F
- Page 71 and 72: 8.2 ábra. FMEA folyamata (FMEA Ké
- Page 73 and 74: Az FMEA kivitelezéséhez 5 lépés
- Page 75 and 76: 9. Minıségfunkciók lebontása (Q
- Page 77 and 78: 10. Minıségszabályozó tevékeny
- Page 79 and 80: stb.. Ezen ingadozások nagyságát
- Page 81 and 82: akkor megegyezik az alap képesség
- Page 83 and 84: 10.4 A szabályozási rendszer kial
- Page 85 and 86: A gépgyártásban gyakori eset, ho
- Page 87 and 88: • Ha a rövid-, közép- és hoss
- Page 89 and 90: Ha a szórás vagy a terjedelem az
- Page 91 and 92: Az eljárást valójában a funkci
- Page 93 and 94: alkalmazható legyen. „Az érték
- Page 95 and 96: Az európai megközelítés értelm
- Page 97: Irodalomjegyzék 1. Balogh A., Föl
5. Teljeskörő minıségmenedzsment (TQM)<br />
5.1 A TQM értelmezése és elemei<br />
A TQM menedzsment-módszer (vezetési, irányítási rendszer), melynek célja a hosszú távú<br />
üzleti siker és a vevıi elégedettség. A minıségre vonatkozó tevékenységeket,<br />
követelményeket a mőködésbe építi be, mégpedig a teljes szervezet minden szintjén<br />
összehangoltan. A minıség a mindennapi munka természetes részévé válik. Ehhez a szervezet<br />
minden részlegének aktív együttmőködése nélkülözhetetlen. A vezetık és a munkatársak<br />
elkötelezettek, folyamatosan törekednek teljesítményük javítására és a hibák megelızésére. A<br />
vezetés gondot fordít a dolgozók jó közérzetére, oktatására, karrier lehetıségeik támogatására.<br />
Nem fél a felelısséget és hatásköröket átadni a megfelelı szintre.<br />
Vagyis a TQM vezetési filozófia is a hozzá tartozó stratégiával és a megvalósításhoz<br />
szükséges technikákkal. Célja olyan folyamat létrehozása, mely a szervezet minden területén<br />
hatással van a teljes termelı vagy szolgáltató folyamat minıségére (az emberi munka<br />
minıségére is) és a minıség javítására is.<br />
Minden cég függ a vevıitıl, ezért meg kell ismernie és értenie a vevık jelenlegi és jövıbeli<br />
várható igényeit, sıt törekedni kell az igények túlteljesítésére is. A vezetık határozzák meg a<br />
szervezet rendeltetését, mőködésének irányait, belsı környezetét. A vezetık kötelessége a<br />
beosztottakat bevonni a szervezet céljainak elérésére irányuló erıfeszítésekbe. Az erıforrások<br />
és a tevékenységek folyamatba rendezésével a tevékenységek átláthatóbbá válnak és a kívánt<br />
eredmények hatékonyabban érhetık el. A meghatározott cél elérésére irányuló, egymással<br />
összefüggı folyamatok teljes rendszerének azonosítása, megértése és irányítása javítja a<br />
vállalat általános mőködésminıségét, hatékonyságát és hatásfokát. Fontos, hogy a vállalat<br />
minden folyamata minıségközpontú legyen. A projektek, egységek vezetıi hangsúlyozzák ki<br />
a termék minıség színvonalának és a hibák elkerülésének fontosságát, mutassanak ebben<br />
példát. Lényeges a hibák mielıbbi felismerése és megelızése, a tervezés szintjén sokkal<br />
olcsóbb a hibát elkerülni, mint a termelés folyamatában. Ezért kiemelt jelentıségő a minıség<br />
tervezése és a tervezés minısége. A kis lépésekben történı javításnak és az áttörésszerő<br />
jobbítás folyamatosságának minden vállalat állandó céljai között van a helye. A folyamatos<br />
javítás a cég mőködésének legyen szerves része, projektszinten is. Törekedni kell minden<br />
probléma elhárítására annak lehetséges keletkezési helyén. A szervezetek<br />
eredményességének meghatározó eleme az emberi erıforrás. A munkatársak bevonása<br />
teszi lehetıvé a tudás és szakértelem felhasználását a célok elérése érdekében. Ezért az<br />
oktatás, betanítás, tudásfejlesztés, az egyéni fejlıdés lehetıségeinek megteremtése (tanuló<br />
vállalat, tudásmenedzsment) stratégiai fontosságú. A hatékony döntések alapja a tényeken<br />
alapuló, elemzett adatok és információk összessége. Ezek különbözı eredetőek lehetnek:<br />
vevıktıl, szállítóktól, munkatársaktól eredıek, a projektek mőködésének minısége,<br />
benchmarking, stb. A vállalatnak törekednie kell a partneri viszony kialakítására a<br />
szervezeten belül és azon kívül is. A dolgozók megelégedettsége, motiválása, a jó<br />
munkahelyi légkör az elvek elfogadását és közremőködésük megnyerését alapozza meg. A<br />
külsı társak, beszállítók, alvállalkozók, tanácsadók a partneri kapcsolatban stratégiai<br />
szövetségest jelentenek.<br />
A TQM „10 alapelvét” ötvözı rövid megfogalmazás szerint a „TQM vezetési filozófia,<br />
irányítási-vezetési modell, amely a vevıi igényekre épített totális menedzsment környezető és<br />
elkötelezettségő, valamint minıségközpontú és csoportmunkán alapuló szervezet-vezetési<br />
szemléletet valósít meg” [1].<br />
A TQM jellemzıit rendszerezve juthatunk el egy olyan modellhez, mely a megvalósításban<br />
nyújthat segítséget.<br />
49