oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ... oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

bgk.uni.obuda.hu
from bgk.uni.obuda.hu More from this publisher
27.10.2014 Views

ellenırzı szervezetek (hatóságok kivételével); referenciaanyag-gyártó szervezetek; környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) hitelesítı szervezetek és természetes személyeket tanúsító szervezetek. (4.4 ábra). Akkreditáló testület (ISO/IEC 17011) akkreditál megfelelıség-értékelést végzı testületeket. Az akkreditálás területei A megfelelıségértékelés szabványai Vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok ISO/IEC 17025 Ellenırzı testületek ISO/IEC 17020 Tanúsító testületek: Terméktanúsítók Irányítási rendszert tanúsítók Személyeket tanúsítók (ISO/IEC Guide 65) (ISO/IEC 17021) (ISO/IEC 17024) 4.4 ábra. Az akkreditálás területei és a megfelelıségértékelés szabványai A nemzeti akkreditálási rendszer alapelvei a közérdek képviselete, a nyilvánosság, a függetlenség és a közigazgatási szervek részvételének biztosítása. Magyarországon az akkreditálással kapcsolatos jogi szabályozást a 2005. évi LXXVIII. törvény az akkreditálásról tartalmazza. A NAT – Nemzeti Akkreditáló Testület, köztestületként mőködik (nonprofit szervezet). Kizárólag ez a testület végzi Magyarországon az akkreditálási feladatokat. Az akkreditálási követelményeket és a végrehajtásának szabályozását nemzetközi szabványsorozat, a nemzetközi és az európai akkreditálási szervezetek útmutatói valamint a NAT által kiadott szakma-specifikus követelmények tartalmazzák. Számos figyelemre méltó információ található ezzel kapcsolatban a NAT honlapján. Az akkreditálási eljárás Az akkreditáló szerv minısítık bevonásával értékeli a tanúsítók minıségügyi dokumentumait. A dokumentumok felülvizsgálata után helyszíni szemle következik, az akkreditáló szerv a minısítık véleménye alapján dönt arról, hogy a kérelmezı a pontosan meghatározott laboratóriumi, tanúsítási vagy ellenırzési tevékenységre felkészült-e. Az akkreditálási okiratot csak meghatározott idıtartamra adják ki, ezen idın belül is a folyamatos minıségi munka érdekében rendszeres felülvizsgálatot tartanak. Az akkreditált szervezetnek kérelmezni kell az okirat megújítását. Az akkreditálás jelentısége a piac által szabályozott területen a döntı, de a bizalom erısítése érdekében a jogilag szabályozott területen mőködı notifikált testületek akkreditálása egyre nagyobb jelentıségő (2.1.2 fejezet). Nemzetközi szinten az akkreditálással foglalkozó szervezetek szakmai ’egyesületet’ hoztak létre, melynek legfıbb célja az akkreditálási tevékenység kölcsönös elismerése, a vizsgálati eredmények nemzetközi elfogadása valamint a fejlesztési lehetıségek összehangolása. Ilyen a Nemzetközi Akkreditálási Együttmőködés (ILAC), a Nemzetközi Akkreditálási Fórum (IAF). Céljuk a kölcsönös elismerési rendszer kialakítása, a tanúsítványok nemzetközi szintő elismerésének kialakítása. Regionális szinten mőködik az Európai Akkreditálási Együttmőködés (EA) melynek célja a tagországok közötti kölcsönös elismerés megteremtése, harmonizálása, a tanúsítványok európai szintő elismerése és így az egységes belsı piac biztosítása, fejlesztése. 48

5. Teljeskörő minıségmenedzsment (TQM) 5.1 A TQM értelmezése és elemei A TQM menedzsment-módszer (vezetési, irányítási rendszer), melynek célja a hosszú távú üzleti siker és a vevıi elégedettség. A minıségre vonatkozó tevékenységeket, követelményeket a mőködésbe építi be, mégpedig a teljes szervezet minden szintjén összehangoltan. A minıség a mindennapi munka természetes részévé válik. Ehhez a szervezet minden részlegének aktív együttmőködése nélkülözhetetlen. A vezetık és a munkatársak elkötelezettek, folyamatosan törekednek teljesítményük javítására és a hibák megelızésére. A vezetés gondot fordít a dolgozók jó közérzetére, oktatására, karrier lehetıségeik támogatására. Nem fél a felelısséget és hatásköröket átadni a megfelelı szintre. Vagyis a TQM vezetési filozófia is a hozzá tartozó stratégiával és a megvalósításhoz szükséges technikákkal. Célja olyan folyamat létrehozása, mely a szervezet minden területén hatással van a teljes termelı vagy szolgáltató folyamat minıségére (az emberi munka minıségére is) és a minıség javítására is. Minden cég függ a vevıitıl, ezért meg kell ismernie és értenie a vevık jelenlegi és jövıbeli várható igényeit, sıt törekedni kell az igények túlteljesítésére is. A vezetık határozzák meg a szervezet rendeltetését, mőködésének irányait, belsı környezetét. A vezetık kötelessége a beosztottakat bevonni a szervezet céljainak elérésére irányuló erıfeszítésekbe. Az erıforrások és a tevékenységek folyamatba rendezésével a tevékenységek átláthatóbbá válnak és a kívánt eredmények hatékonyabban érhetık el. A meghatározott cél elérésére irányuló, egymással összefüggı folyamatok teljes rendszerének azonosítása, megértése és irányítása javítja a vállalat általános mőködésminıségét, hatékonyságát és hatásfokát. Fontos, hogy a vállalat minden folyamata minıségközpontú legyen. A projektek, egységek vezetıi hangsúlyozzák ki a termék minıség színvonalának és a hibák elkerülésének fontosságát, mutassanak ebben példát. Lényeges a hibák mielıbbi felismerése és megelızése, a tervezés szintjén sokkal olcsóbb a hibát elkerülni, mint a termelés folyamatában. Ezért kiemelt jelentıségő a minıség tervezése és a tervezés minısége. A kis lépésekben történı javításnak és az áttörésszerő jobbítás folyamatosságának minden vállalat állandó céljai között van a helye. A folyamatos javítás a cég mőködésének legyen szerves része, projektszinten is. Törekedni kell minden probléma elhárítására annak lehetséges keletkezési helyén. A szervezetek eredményességének meghatározó eleme az emberi erıforrás. A munkatársak bevonása teszi lehetıvé a tudás és szakértelem felhasználását a célok elérése érdekében. Ezért az oktatás, betanítás, tudásfejlesztés, az egyéni fejlıdés lehetıségeinek megteremtése (tanuló vállalat, tudásmenedzsment) stratégiai fontosságú. A hatékony döntések alapja a tényeken alapuló, elemzett adatok és információk összessége. Ezek különbözı eredetőek lehetnek: vevıktıl, szállítóktól, munkatársaktól eredıek, a projektek mőködésének minısége, benchmarking, stb. A vállalatnak törekednie kell a partneri viszony kialakítására a szervezeten belül és azon kívül is. A dolgozók megelégedettsége, motiválása, a jó munkahelyi légkör az elvek elfogadását és közremőködésük megnyerését alapozza meg. A külsı társak, beszállítók, alvállalkozók, tanácsadók a partneri kapcsolatban stratégiai szövetségest jelentenek. A TQM „10 alapelvét” ötvözı rövid megfogalmazás szerint a „TQM vezetési filozófia, irányítási-vezetési modell, amely a vevıi igényekre épített totális menedzsment környezető és elkötelezettségő, valamint minıségközpontú és csoportmunkán alapuló szervezet-vezetési szemléletet valósít meg” [1]. A TQM jellemzıit rendszerezve juthatunk el egy olyan modellhez, mely a megvalósításban nyújthat segítséget. 49

5. Teljeskörő minıségmenedzsment (TQM)<br />

5.1 A TQM értelmezése és elemei<br />

A TQM menedzsment-módszer (vezetési, irányítási rendszer), melynek célja a hosszú távú<br />

üzleti siker és a vevıi elégedettség. A minıségre vonatkozó tevékenységeket,<br />

követelményeket a mőködésbe építi be, mégpedig a teljes szervezet minden szintjén<br />

összehangoltan. A minıség a mindennapi munka természetes részévé válik. Ehhez a szervezet<br />

minden részlegének aktív együttmőködése nélkülözhetetlen. A vezetık és a munkatársak<br />

elkötelezettek, folyamatosan törekednek teljesítményük javítására és a hibák megelızésére. A<br />

vezetés gondot fordít a dolgozók jó közérzetére, oktatására, karrier lehetıségeik támogatására.<br />

Nem fél a felelısséget és hatásköröket átadni a megfelelı szintre.<br />

Vagyis a TQM vezetési filozófia is a hozzá tartozó stratégiával és a megvalósításhoz<br />

szükséges technikákkal. Célja olyan folyamat létrehozása, mely a szervezet minden területén<br />

hatással van a teljes termelı vagy szolgáltató folyamat minıségére (az emberi munka<br />

minıségére is) és a minıség javítására is.<br />

Minden cég függ a vevıitıl, ezért meg kell ismernie és értenie a vevık jelenlegi és jövıbeli<br />

várható igényeit, sıt törekedni kell az igények túlteljesítésére is. A vezetık határozzák meg a<br />

szervezet rendeltetését, mőködésének irányait, belsı környezetét. A vezetık kötelessége a<br />

beosztottakat bevonni a szervezet céljainak elérésére irányuló erıfeszítésekbe. Az erıforrások<br />

és a tevékenységek folyamatba rendezésével a tevékenységek átláthatóbbá válnak és a kívánt<br />

eredmények hatékonyabban érhetık el. A meghatározott cél elérésére irányuló, egymással<br />

összefüggı folyamatok teljes rendszerének azonosítása, megértése és irányítása javítja a<br />

vállalat általános mőködésminıségét, hatékonyságát és hatásfokát. Fontos, hogy a vállalat<br />

minden folyamata minıségközpontú legyen. A projektek, egységek vezetıi hangsúlyozzák ki<br />

a termék minıség színvonalának és a hibák elkerülésének fontosságát, mutassanak ebben<br />

példát. Lényeges a hibák mielıbbi felismerése és megelızése, a tervezés szintjén sokkal<br />

olcsóbb a hibát elkerülni, mint a termelés folyamatában. Ezért kiemelt jelentıségő a minıség<br />

tervezése és a tervezés minısége. A kis lépésekben történı javításnak és az áttörésszerő<br />

jobbítás folyamatosságának minden vállalat állandó céljai között van a helye. A folyamatos<br />

javítás a cég mőködésének legyen szerves része, projektszinten is. Törekedni kell minden<br />

probléma elhárítására annak lehetséges keletkezési helyén. A szervezetek<br />

eredményességének meghatározó eleme az emberi erıforrás. A munkatársak bevonása<br />

teszi lehetıvé a tudás és szakértelem felhasználását a célok elérése érdekében. Ezért az<br />

oktatás, betanítás, tudásfejlesztés, az egyéni fejlıdés lehetıségeinek megteremtése (tanuló<br />

vállalat, tudásmenedzsment) stratégiai fontosságú. A hatékony döntések alapja a tényeken<br />

alapuló, elemzett adatok és információk összessége. Ezek különbözı eredetőek lehetnek:<br />

vevıktıl, szállítóktól, munkatársaktól eredıek, a projektek mőködésének minısége,<br />

benchmarking, stb. A vállalatnak törekednie kell a partneri viszony kialakítására a<br />

szervezeten belül és azon kívül is. A dolgozók megelégedettsége, motiválása, a jó<br />

munkahelyi légkör az elvek elfogadását és közremőködésük megnyerését alapozza meg. A<br />

külsı társak, beszállítók, alvállalkozók, tanácsadók a partneri kapcsolatban stratégiai<br />

szövetségest jelentenek.<br />

A TQM „10 alapelvét” ötvözı rövid megfogalmazás szerint a „TQM vezetési filozófia,<br />

irányítási-vezetési modell, amely a vevıi igényekre épített totális menedzsment környezető és<br />

elkötelezettségő, valamint minıségközpontú és csoportmunkán alapuló szervezet-vezetési<br />

szemléletet valósít meg” [1].<br />

A TQM jellemzıit rendszerezve juthatunk el egy olyan modellhez, mely a megvalósításban<br />

nyújthat segítséget.<br />

49

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!