oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

Második fél általi felülvizsgálatot (külsı audit/beszállítói audit) a beszállító szakemberei
végzik, akik auditori képesítéssel rendelkeznek. Az audit célja az adott irányítási rendszer
mőködésének vizsgálata.
Harmadik fél általi felülvizsgálat (külsı audit/tanúsító audit általában akkreditált szervezet
által) célja az irányítási rendszer ’jóságának’ megítélése, a tanúsítvány megszerzése.
Független fél, a tanúsító szervezetek auditorai végzik.
4.2 ábra. A felülvizsgálatok (auditok) csoportosítása
Auditok más csoportosítása: megfelelıségi audit (megfelelés szabványnak, elıírásnak,
jogszabálynak), teljesítmény audit (teljesítmény, hatékonyság, gazdaságosság vizsgálata),
megvalósulási audit (egyedi/együttes elıírások betartásának vizsgálata).
az audit módja szerint:
• integrált: rendszer és/vagy folyamat, termék, személy egyidejő auditja,
• komplex: több auditáló szervezet több dolgot vizsgál,
• közös: több auditáló szervezet egy dolgot vizsgál,
• együttes: egy auditáló szervezet több dolgot (rendszer, folyamat, termék, személy)
vizsgál, ide tartozik az integrált irányítási rendszer auditja,
• egyszerő: egy auditáló szervezet végzi a vizsgálatot.
A felülvizsgálat szakaszai (4.3 ábra):
dokumentum felülvizsgálat: a vizsgálat(ok)
alapja a minıségügyi dokumentumok
összevetése a kritériummal/kritériumokkal;
teljesítmény felülvizsgálat: a vizsgálat(ok)
alapja a minıségügyi dokumentumok
összevetése a gyakorlattal.
4.3 ábra. A felülvizsgálat szakaszai
Az MSZ EN ISO 19011:2012 Útmutató irányítási rendszerek auditálásához címő
szabvány nem követelmény, hanem útmutató a szervezet kockázatkezelési folyamatához, az
auditprogram irányításához, az irányítási rendszer auditjának tervezéséhez és végrehajtásához,
az auditor, auditcsoport felkészüléséhez, értékeléséhez. Felhasználási területe széleskörő,
rugalmas, mindenféle irányítási rendszer esetén belsı és külsı auditálásnál alkalmazható.
Lehetıséget ad az eltérésre a „szervezet irányítási rendszerének méretétıl, a szervezet
fejlettségétıl, jellegétıl, bonyolultságától, az auditok céljaitól, területétıl függıen”.
A szabvány 7 fejezetet és két mellékletet tartalmaz. A 4. fejezet az auditálás alapelveit
fogalmazza meg, melyek a következık: tisztességes magatartás, tárgyilagos, tényeket közlı
beszámolás, megfelelı szakmai gondosság, bizalmasság, függetlenség és a bizonyítékon
alapuló megközelítés. Az 5. fejezet az auditprogram irányításával foglalkozik. A 6. fejezet az
audit végrehajtásának lépéseire példát mutat be, míg a 7. fejezet az auditorok felkészültsége és
értékelése területén ad útmutatást.
46