oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

• a szükséges erıforrásokat biztosítania kell,
• tartalmaznia kell a szervezet hitvallását a minıségrıl.
A Minıségpolitikai nyilatkozatot minden dolgozóval (minıségpartnerség esetén a
beszállítóval) meg kell ismertetni.
A Minıségirányítási kézikönyv elkészítése már hosszabb folyamat. Összeállítójának ismernie
kell a szervezetet, annak mőködését. A kézikönyv tartalmazza a szabvány által elıírt
követelményeket, a teljesülésre vonatkozó eljárások leírását és a teljes rendszerdokumentációra
vonatkozó információkat.
Minıségügyi eljárások kidolgozása: minden olyan folyamat, tevékenység részletes
minıségügyi szabályozása, amelyeket a szabvány kötelezıen elıír, vagy a szervezet
fontosnak tart. Tartalmazza a végrehajtás, az ellenırzés, a beavatkozás módját, a felelıst.
Dokumentumrendszer kiépítése
A dokumentumokat ki kell dolgozni, kezelésül, tárolásuk, aktualizálásuk a szabványban elıírt
módon kell, hogy történjen. A fontosabb dokumentumok felsorolását a 3.1.1 fejezet
tartalmazza.
MIR bevezetése
Célja a rendszer tesztelése, amely során a MIR mőködését befolyásoló, akadályozó
hiányosságok, problémák elsıdlegesen jelentkeznek.
Belsı audit
Célja a szabványkövetelményekhez képesti hiányosságok felismerése, kiküszöbölése. A MIR
bevezetéséhez szorosan kapcsolódik. A belsı audit jegyzıkönyvekben feltárt hiányosságok és
azokra tett javaslatok a rendszer jobb mőködését teszik lehetıvé.
Elıaudit
Az elıaudit egy ’rutin’ eljárás. Tulajdonképpen a tanúsító auditot közvetlen megelızi és a
célja az, hogy a külsı felülvizsgálók elızetesen átvizsgálják a rendszert, megismerjék a
szervezet mőködését. Nem kötelezı az elıaudit, a gyakorlatban mégis gyakran alkalmazzák.
Tanúsító audit
Külsı tanúsító szervezett által végzett felülvizsgálat, melynek sikeres eredményeképp a
szervezet megkaphatja a tanúsítványt, amely 3 évre szól éves felülvizsgálatokkal.
4.2 Felülvizsgálat, audit [1]
Audit (felülvizsgálat): „módszeres, független és dokumentált folyamat felülvizsgálati
bizonyíték megszerzésére és objektív értékelésére annak meghatározására, hogy a
felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek”.
Auditkritériumok: „Hivatkozási alapként használt irányvonalak (politikák), eljárások vagy
követelmények, amelyekkel az auditbizonyítékot összehasonlítják.”
Auditbizonyíték: „Az auditkritériumokra vonatkozó, ellenırizhetı feljegyzések, ténymegállapítások
vagy egyéb információk.”
Az auditok csoportosítása több szempont szerint történik (4.2 ábra):
Elsı fél általi felülvizsgálat (belsı audit) célja a MIR folyamatos fejlesztésének
megvalósítása. Az auditot a szervezet belsı auditori képzettséggel rendelkezı, a vizsgált
területtıl független saját munkatársai végzik.
45