oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

3.2 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR)
A környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit az MSZ EN ISO 14001:2005
Környezetközpontú irányítási rendszerek. (Követelmények és alkalmazási irányelvek.)
(ISO 14001:2004) szabvány tartalmazza.
Célja olyan vállalatirányítási rendszer kialakítása, mőködtetése, mely tekintettel van az élı
környezetre és a környezeti kockázatok, terhelések csökkentésére és a károk megelızésére
törekszik. A KIR segíti a szervezet környezetvédelmi feladatainak végrehajtását, a
környezetszennyezés megelızését és csökkentését, a környezetterhelés nyomon követését,
biztosítja a jogszabályok és hatósági elvárások teljesítését, növeli a munkatársak és az
érdekelt felek környezettudatosságát. A környezetközpontú irányítási rendszer integrálható
más irányítási rendszerekkel, hiszen ezek a szabványok egymással összhangban készülnek. A
megszerzett tanúsítvány igazolja a rendszer mőködését és eredményességét bármely érdekelt
fél számára és piaci elıny megszerzéséhez is hozzájárulhat.
A szabvány vonatkozási területe kiterjed minden olyan szervezetre, amely
• környezetközpontú irányítási rendszert kíván bevezetni, fenntartani és fejleszteni,
• a megfogalmazott környezeti politikával összhangban akar mőködni,
• demonstrálni szeretné ezen megfelelését külsı felek elıtt,
• külsı szervezet által kívánja tanúsíttatni, bejegyeztetni a rendszert,
• elkötelezi magát a szabvány szerinti mőködésre, ezt nyilatkozatban közli.
Megjegyzés:
Különbség van a KIR által önkéntesen vállalt tevékenységek és a jogszabályi elvárások teljesítése között. A
szabvány alkalmazása önkéntes, a jogszabályok alkalmazása mindig kötelezı. A jogszabályok és a szabványok
rendszere között az önkéntes szabványalkalmazás teremt kapcsolatot. Azonban a „mőszaki tartalmú jogszabály
hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy azzal az adott jogszabály
vonatkozó követelményei is teljesülnek kivéve, ha törvény (jogszabály) elıírja kötelezıen”. [27 ].
A KIR kialakítására és megvalósítására hatást gyakorolnak a szervezeti igények és célok, az érdekelt felek
követelményei és elvárásai, a szervezet mérete, felépítése. Ezek alkalmazása a szervezetek stratégiai döntése
kell, hogy legyen. A szervezet által önkéntesen vállalt környezeti tevékenységek tartalmát szerzıdéses
megállapodások is rögzíthetik.
A KIR kialakítása a következı fıbb tevékenységeket igényli:
Környezeti politika
A felsı vezetés által kinyilvánított környezeti politika dokumentálja a vállalat tevékenysége,
terméke, szolgáltatása által meghatározott környezeti tényezık fajtáját, terjedelmét, a
folyamatos javítás iránti felelısségvállalást és a vonatkozó jogi szabályozásnak való
megfelelést. A környezeti politikát nyilvánosságra kell hozni.
Megjegyzés: Az egységes értelmezés miatt szükséges néhány ide vonatkozó szakkifejezés megismerése:
Környezeti politika: „egy szervezet környezeti teljesítményére vonatkozó általános szándékai és irányvonalai,
ahogyan azt a felsı vezetıség hivatalosan megfogalmazta”.
Környezeti tényezı: „Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme,
amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel”. Azt a környezeti tényezıt tartjuk jelentısnek, amelynek
környezeti hatása is jelentıs vagy jelenıssé válhat.
Környezeti hatás: az egészben vagy részben a szervezet környezeti tényezıitıl származó mindennemő változás,
ami a környezetben végbemegy (lehet káros vagy hasznos).
Környezeti teljesítmény: „egy szervezet irányításának mérhetı eredményei, a környezeti tényezık tekintetében.
A környezetközpontú irányítási rendszerek tekintetében az eredmények mérhetık a szervezet környezeti
politikájával, környezeti céljaival, környezeti elıirányzataival és a környezeti teljesítmény egyéb követelményeivel
való összehasonlítás útján” [1].
34