oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

a vevıi visszajelzésekre vonatkozó adatokat elemezve és értékelve a minıségirányítási
rendszer folyamatos javítását eredményezik” [25].
Látható, hogy nem elegendı csak az 4. - 8. szabvány fejezetek követelményeire szorítkozni,
hanem meg kell vizsgálni ezeknek a követelményeknek a kapcsolatát is, vagyis elemezni kell,
hogy a konkrét szervezetnél mire vonatkozik a szabvány.
Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány a gyártási-, és/vagy szolgáltatási tevékenységgel
foglalkozó szervezetek számára egyaránt alkalmas minıségirányítási rendszer modell.
Kizárások. Az alkalmazási terület lehetıséget ad egyes követelmények elhagyására is, azaz
azok a vállalati szervezetek, amelyek mőszaki tervezéssel és fejlesztéssel nem foglalkoznak,
az erre a területre vonatkozó követelményeket elhagyhatják. A kizárások csak a 7. fejezet
követelményeire vonatkoznak, de a megfelelıség csak abban az esetben fogadható el, ha a
kizárások „nincsenek hatással a szervezetnek arra a képességére vagy felelısségére, hogy a
vevıi, valamint az alkalmazandó kötelezı és szabályozó követelményeknek megfelelı
terméket szolgáltasson”. [25] Tervezéssel nem foglalkozó szervezet is az ISO 9001:2008
szabvány szerinti tanúsítványt kaphatja, de a tanúsítvány szövegében utalás lesz arra, hogy ez
nem tartalmazza a mőszaki tervezés mőveleteit.
Megjegyzés: A Magyar Szabványügyi Testület közleménye szerint [2013.07.]:
„Az új ISO 9001 szabvány várhatóan 2015-ben jelenik meg a következı menetrend szerint:
2013. június: a CD (Committee Draft: bizottsági tervezet) szavazásra bocsátása,
2014. április: a DIS (Draft International Standard: nemzetközi szabvány tervezete) szavazásra bocsátása,
2015. július: az FDIS (Final Draft International Standard: nemzetközi szabvány végsı tervezete) szavazásra
bocsátása,
2015. szeptember: a nemzetközi szabvány kiadása (ISO 9001:2015).” [33]
„A szabvány várható felépítése a következı:
1. Alkalmazási terület
2. Rendelkezı hivatkozások
3. Szakkifejezések és meghatározásuk
4. A szervezet és környezete (szervezet, érdekelt felek, alkalmazási terület, irányítási rendszer)
5. Vezetés (elkötelezettség, politika, felelısségi és hatáskörök)
6. Tervezés (irányítási rendszer, kockázatok és lehetıségek, célok)
7. Támogatás (erıforrások, kompetencia, tudatosság, kommunikáció, dokumentáció és kezelésük)
8. Mőködés (a termék-elıállítás tervezése és szabályozása, tervezés és fejlesztés, kihelyezett
folyamatok)
9. Teljesítményértékelés (figyelemmel kísérés, mérés, elemzés, értékelés; belsı audit, vezetıségi
átvizsgálás)
10. Fejlesztés (nemmegfelelıség, helyesbítı tevékenység, folyamatos fejlesztés)
A szándék az, hogy a jövıben minden irányításirendszer-szabvány felépítése ezt a felépítést kövesse, ami
egyszerőbbé teszi az irányítási rendszerek integrálását.
A minıségirányítás alapelveit illetıen a jelenlegi 8 alapelv 7-re csökken, mivel a folyamatszemlélető
megközelítést és a rendszerszemléletet az irányításban összevonják, valamint a mai kor igényeinek megfelelıen
egyes alapelveket átfogalmaznak.
Az alapelvek tervezete a következı:
1. Vevıközpontúság
2. Vezetés
3. A munkatársak elkötelezıdése
4. Folyamatszemlélető megközelítés
5. Fejlesztés
6. Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal
7. Kapcsolatok kezelése” [33]
32