oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

Az 1. fejezet a szabvány alkalmazási területét írja le. A MIR-re vonatkozó követelményeket
azokra a (vállalati) szervezetekre írja elı, ahol igénylik annak kimutatását, hogy a szervezet
képes olyan termékek elıállítására, amelyek egyenletesen megfelelnek a vevı
követelményeinek és a törvényi elıírásoknak, valamint a rendszer hatásos alkalmazásával a
szervezet elnyeri a vevı megelégedettségét, idesorolva a folyamatos javítás folyamatait és a
hibák (nemmegfelelıségek) megelızését is.
A 2. fejezet a rendelkezı hivatkozásokat tartalmazza, javasolja a szabvány alapján
megállapodó feleknek a normatívák utolsó kiadásának alkalmazását.
A 3. fejezet hivatkozik az ISO 9000:2005 szakkifejezéseire és meghatározásaira.
A 4. fejezet a szabvány általános követelményeit írja le, azaz azt, hogy a MIR-t létrehozni,
dokumentálni, bevezetni, fenntartani és folyamatosan javítani kell. A rendszer bevezetéséhez
a szervezetnek meg kell határoznia a MIR által igényelt folyamatokat, meg kell állapítani
ezeknek a folyamatoknak sorozatát és egymásra való hatását, valamint ezen folyamatok
hatásos mőködtetésének biztosításához szükséges kritériumokat és módszereket. Biztosítani
kell, hogy a szükséges információk rendelkezésre álljanak a folyamatok mőködtetéséhez és
megfigyeléséhez. Végezetül mérni, megfigyelni és elemezni kell a folyamatokat és olyan
tevékenységeket kell bevezetni, amelyek szükségesek a tervezett célok, eredmények
eléréséhez és a fejlesztéshez.
A 4. fejezet ezen túlmenıen meghatározza az általános dokumentációs követelményeket is,
amelyek a szabvány által megkövetelt dokumentált eljárásokra és a folyamatok hatásos
mőködését és szabályozását biztosító dokumentumokra vonatkoznak.
Az 5. fejezet a vezetıség felelısségi körébe tartozó követelményeket ismerteti. A szabvány a
minıségirányítási rendszert egy összetett folyamatnak tekinti. A folyamat bemenete a vevık
(tágabb értelemben az érdekelt felek) igényei vagy követelményei. A vevık egyes esetekben
csak igényeiket fejezik ki és ezt a szervezetnek kell átalakítani követelményekké, valamint ezt
követıen a követelményekbıl kell meghatározni a termék belsı eredető jellemzıit. (A vevı
szeretné, ha a gépkocsi kinyitását, bezárását és a riasztó ki- és bekapcsolását minél
egyszerőbben elvégezhetné). A gyártó vállalat az igényt pl. olyan követelményként
fogalmazza meg, hogy a gépkocsi összes ajtaja egyszerre automatikusan legyen nyitható és
zárható, sıt a riasztó rendszer ki- és bekapcsolása is egyben elvégezhetı legyen. Ehhez
szükséges a központi zár és az elektronikusan irányított nyitó-, záró- és riasztórendszer
létrehozása, azok belsı eredető jellemzıinek meghatározása.). Ezek a belsı eredető (sajátos)
jellemzık a minıségjellemzık, melyekre meg kell határozni a minıségügyi követelményeket.
A követelmények teljesítéséhez a vezetıség felelısségi körébe tartozó tevékenységek során
kapcsolatot kell létrehozni a vevıkkel, ki kell építeni a rendszer minıségpolitikáján, ebbıl
adódó célkitőzésein és minıségügyi tervezésén alapuló ügyviteli (adminisztrálási, szervezeti)
rendet és el kell végezni a vezetıségi átvizsgálást.
A 6. fejezet a termékelıállító/szolgáltató folyamatok megvalósításához szükséges erıforrások
(személy, infrastruktúra, információ) tervezését, biztosítását, fejlesztését fogalmazza meg.
A 7. fejezet a termék-elıállítási folyamat követelményeit tartalmazza. E fejezet részletes
bemutatására a 5. sz. mellékletben kerül sor.
A 8. fejezet a Mérés, elemzés és fejlesztés címet kapta. „A termék létrejötte után, azt a
vevıkhöz el kell juttatni. Így a folyamat kimenete (eredménye) a vevı megelégedettségét
elnyerı termék (szolgáltatás). A minıségirányítás folyamatrendszere azonban belsı körében
folytatódik a mérés, elemzés és javítás folyamataival, amelyek a termékre, a folyamatokra és
31