oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

kulturális közegben a „japán módszerek” néven ismert termelés/tevékenység menedzsment
fogalomkör. Az évtizedek alatt kifejlıdött modellértékő menedzsmentrendszer alapja, hogy:
• a nyugati kultúrákban felhalmozódott tudást együttesen, összehangoltan alkalmazta és
• tudatosan túllépett a statisztikai minıségszabályozáson és megteremtette a „piactólpiacig”
terjedı minıségszabályozási rendszert a fogyasztói igények kutatásának, a
gyártástechnológiai fejlesztések és a gyártási feltételek egységbe integrálásával.
Minıségbiztosítás (QA)
A japán TQC mellett USA-ban és Európában a hibamegelızésre összpontosító
minıségbiztosítás terjedt el, mely magasabb szint, mint a minıség-ellenırzés, illetve
minıségszabályozás, de nem tekinthetı minıségmenedzsment rendszernek. A QA a nem
minıségbiztosítási alrendszerek területére is kiterjedt.
Minıségügyi (minıségbiztosítási ) rendszerek (QAS)
Az európai cégek a minıségügyi rendszerek irányába fejlıdtek. A vállalat minden szintjén,
valamennyi részleg minden folyamatát érintı minıségbiztosítás a külsı és belsı vevıi
igények kielégítését is elısegítette. A mőködı rendszer szabályozottságának megteremtése és
az optimális mőködés elérése áll ennek a modellnek a fókuszában. [14] A
minıséginformatikai háttér megteremtése szükséges velejárója volt a fejlıdésnek.
Az ipar területén (hadiipar, autóipar, gyógyszergyártás, atomenergia ipar, stb.) alkalmazott
termék-, szolgáltatás-ellenırzéseket felváltotta a szervezet képességeinek vizsgálata. A
szállítói kapcsolatok is erısödtek ezzel, hiszen a megrendelı nem csak a beszállított terméket
látta és ellenırizte, hanem lehetısége volt a szállító telephelyén a körülményeket is
megvizsgálni (gépek, szerszámok, képzettség, fluktuáció, tisztaság, rendezettség, biztonság,
stb.). A nemzetközi szabványosítás és tanúsítás elterjedése, a beszállítói lánc
menedzselésének, mint módszernek a fejlıdése egységes szempontok alapján tette lehetıvé a
szervezetek minısítését és összehasonlítását is.
A minıségügyi rendszerek felépítésének számos lehetısége közül az ISO 9000
szabványsorozat alapján kialakított rendszer elterjedése az európai régióban kiemelkedı.
Megjegyzés: A minıségügyi rendszerszabványok kialakulásának néhány fıbb állomása röviden:
USA – katonai minıségbiztosítási szabványok (MIL-Q-9858 minıségirányítási rendszer elıírásai; MIL-I-45208
ellenırzési rendszer követelményei).
Európa - AQAP (Allied Quality Assurance Application - Szövetségi Minıségbiztosítási Kiadvány)
szabványsorozat az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) részére.
Anglia (1979) - BS 5750, az elsı nem katonai jellegő minıségbiztosítási követelményeket tartalmazó szabvány.
A széles értelemben vett iparon belül szükségessé vált egy viszonyítási alapként alkalmazható minıségügyi
rendszerszabvány létrehozása, a Nemzetközi Szabványosítási Szervezetben (International Organization for
Standardization - ISO) 1987-re kialakítottak egy szabványsorozatot, amely erısen támaszkodott a BS5750-re.
Ezzel párhuzamosan megjelent számos ágazati szabvány és követelmény, így pl. az USA gyógyszeripari
hatósága által kiadott GMP (Good Manufacturing Practice – Helyes termelési gyakorlat), az autóiparban
alapmőnek számító QS 9000 többletkövetelmény sorozat, a német autóipar elıírásait tartalmazó a VDA 6.
sorozat, stb.
Az ISO 9000 szabványcsalád megjelenése: 1987. Elsı felülvizsgálat 1994-ben (szolgáltatásra is kiterjeszthetı).
A következı, lényeges átdolgozást 2000-ben tették közzé Minıségirányítási rendszerek címmel. Alapelvei a
TQM elveket hordozzák magukban. A jelenleg érvényben lévı ISO 9001:2008 szabvány világosan és
áttekinthetı módon fogalmazza meg a követelményeket, elısegíti más irányítási rendszerek integrálását.
Total Quality Management (TQM)
Az 1980-as évek közepén az USA-ban fogalmazták meg az ott kialakult TQM (Total Quality
Management) vezetési „filozófia” és vállalati gyakorlat alapelveit. (A TQM nem szabvány,
17