oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

Minıségszabályozás (SQC)
Az ipari termelés fejlıdésével a mérés is lépést tartott, a minıségellenırzés szigorúbb lett. A
tömeggyártás térhódításával a mindendarabos ellenırzés gazdaságtalanná, szinte lehetetlenné
vált. Elterjedt a matematikai statisztikai módszerek alkalmazása. Kezdték alkalmazni a
gyártási fázisok közötti ellenırzést, ami az alapanyag, a félkész- és készáru ellenırzését
jelentette. Az erıs gyártásközi ellenırzés (SQC – Statistical Quality Control) miatt a
hibaszázalék és a költség is csökkent (kb. 1925 –1955/60; Shewhart). A minıségszabályozás
fı célja az ellenırzés és szabályozás lett. „A statisztikai mintavétellel történı minıségszabályozás
esetén a minıséget már nem csak ellenırzik, hanem igyekeznek kézben tartani a
folyamatot, és szerepet kap a helyesbítı tevékenység is.” [14]
Walter A. Shewhart (1891-1967) statisztikusként dolgozott a Bell Labsnál az 1920-as és 30- as években. „A
gyáripari termékek gazdasági minıségellenırzése” címő könyve a tömegtermékek minıségjavításában
fordulópontot jelentett. Shewhart megállapította, hogy a gyártás minden egyes megnyilvánulási területén jelen
lévı eltérések értelmezhetık egyszerő statisztikai eszközök alkalmazásával (pl. mintavétellel és valószínőségelmélettel).
Grafikus ellenırzı kártyákat fejlesztett ki, amelyekkel idıben folyamatosan is nyomon követhetıvé
vált a teljesítmény. A munkások is tudták ellenırizni munkájukat, láthatóvá vált a selejt gyártásának veszélye.
Shewhartnak a mintavétellel és az ellenırzı kártyákkal kapcsolatos munkája magára vonta egy másik
statisztikus, W. Edwards Deming figyelmét is. Nevéhez főzıdik a PDCA-ciklus alapjainak kidolgozása is. [14]
Henry Ford (1863-1947) amerikai üzletember, a Ford Mo.Co. alapítója, az autóipar, a futószalagos gyártósor és
a modern tömeggyártás egyik úttörıje. Felismerte a vevı szerepének fontosságát, a beszállítás
megbízhatóságának jelentıségét, fejlesztette a logisztikát (veszteségnek tekintette a felesleges raktárkészletet),
célja a veszteségek megszüntetése volt a teljes folyamat minden szintjén. A tömegtermelés felfutása idején
azonban figyelmen kívül hagyta a piac változását (a túltermelés okozta veszteségeket), valamint egy igen fontos
tényezıt, a vevıi igényeket. Híres mondása: „"Vevıink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit
rendelnek." Fordnak a termelékenységi rendszerek fejlıdésére gyakorolt hatása (Taylor, E.Root, Whitney és
saját fejlesztımérnökei eredményeire építve) jelentıs volt: pl. mozgatható szerelıpadok (Galamb J. újítása),
gyártósorok, csereszabatos alkatrészek (képzetlenebb munkaerı), gravitációs csúszda, szerszámok – munkások
helye, folyamatos alkatrészellátás. Ezt a tömeggyártást a pontosság, a gyorsaság és a folyamatosság jellemezte.
William C. Durant (1861-1947) (a GM alapítója) utóda Alfred Pritchard Sloan (1875-1966) a GM vezére.
Vállalatvezetési rendszert hozott létre a munkák összehangolására. A kisebb, decentralizált divíziókat a cég
vezetıi egy központból át tudták tekinteni a pénzügyi és termelési adatok segítségével. A vállalatvezetıknek a
pénzügyekhez kellett érteni (marketing szakemberek, pénzügyi menedzserek). Ford a termelésre, Sloan az
irányításra helyezte a hangsúlyt, azonban mindketten a Smith-féle munkamegosztás elvét alapul véve
gondolkodtak. Adam Smith, ("A nemzetek gazdasága" c. könyv szerzıje (1776), közgazdász - filozófus.) Fı
gondolata volt a munka mőveletelemekre bontása a munkamegosztás elve alapján és a szakosítás. Az eljárásrend
(óriási bürokrácia) betartása máig minden bürokratikus szervezet alapja.
George Elton Mayo (1880-1949). Nevéhez a menedzsmenszemlélet gyökeres megváltozása főzıdik. Az
ipartörténetbe a Hawthorne-tanulmánnyal kapcsolatban vonult be. 1927-ben kezdett kutatásainak
megállapításai: a termelékenységre a bér és a fizikai körülmények mellett a munkatársak igényei és lelki
tényezıi is hatással vannak; stimuláló hatású, ha a dolgozó szabadon dönthet egyes szervezési, módszerbeli
kérdésekrıl; motiváló hatású, ha a beosztott a csapat fontos tagjának érzi magát. Mottó: „a jó vezetı törıdik a
beosztottjaival”.
A második világháború utáni idıszak nagy keresleti igényeit mennyiségi termeléssel kielégítı
piac a minıséget elhanyagolta, akkor, amikor a minıségfilozófia nagy egyéniségei Taylor,
Shewhard, Deming, Juran, Crosby, Feigenbaum az Egyesült Államokban dolgoztak.
A jelentısebb változást a japán TQC (Total Quality Control), az amerikai QA (Quality
Assurance), illetve a német QSS (Qualitätssicherung-System) hozta (termékaudit,
folyamataudit).
Teljes körő minıségszabályozás (TQC)
A kezdeti japán TQC teljes körő jelzıje a minıség ellenırzési funkciók vállalaton belüli
teljessé tételét jelenti, nem lép túl a termék auditálási folyamaton. Az ipartörténet korábbi
korszakainak tudását, tapasztalatát, menedzsment elveit felhasználva alakult ki a sajátos japán
16