oktatási segédlet - ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és ...

1.2.1 A minıségmenedzsment rendszerek fejlıdése
A minıségmenedzsment rendszerek fokozatosan fejlıdésének fıbb szakaszait mutatja be
röviden a fejezet. Az 1.6 ábra fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy az egyes menedzsment
rendszerek elterjedését befolyásolták az adott földrészek, országok eltérı sajátosságai,
kultúrájuk. A globális gazdaságban a megfelelı menedzsment technológiák kiválasztásához
és alkalmazásához széles látókör, speciális tudás és napi ismeretek szükségesek, többek
között pl. az érintett szervezet mérete, jellege, termelése vagy az elvégzett szolgáltatás jellege,
vagy az a társadalmi közeg (piaci, vagy más érték mentén mőködı, szabad versenyes, állami
monopol, stb.) amelyben meg kívánják valósítani.
Minıség-ellenırzés (QC)
1.6 ábra. A minıségirányítási rendszerek fejlıdése [Forrás:14]
Az elsı lépcsıfokot az erıs kimeneti (bemeneti) ellenırzés jelentette (QC – Quality Control).
A tervezés és a végrehajtás különvált. A mővezetıi ellenırzés helyett a folyamatok végén
önálló, független minıségellenırzéssel foglalkozó szervezet képzett tagjai végezték az
ellenırzéseket. Alapelv az elıre meghatározott minıségi követelmények teljesítése volt.
Mivel a cél elsısorban a hiba megállapítása volt, lehetıség sem volt a folyamat közben a
visszajelzésre. Emellett a minıséggel kapcsolatos tevékenységtıl eltávolodott felsı
vezetéshez kevés információ jutott el. Viszont a minıségellenırzés önálló „szakma” lett és
szabályozó elemként a gyártási folyamat nélkülözhetetlen részévé vált.
Megjegyzés:
Henri Fayol (1841-1925) a modern vállalatmenedzsment alapjait teremtette meg, elsıként tekintette a
hatékonyságot a vezetık szempontjából összefüggı folyamatnak. Fı vezetési elvei: centralizáció,
munkamegosztás, felelısségi körök kijelölése; egy ember ad utasítást, egy cél-egy terv, fegyelem, rend, közös
érdek az elsı, közösségi szellem, méltányos fizetés, információáramlási lánc, állandó, kezdeményezı munkaerı.
Frederick Winslow Taylor (1856-1915) amerikai mérnök indította el a tudományos munkaszervezés
mozgalmát (kb. 1900–1925). Nevéhez főzıdik a Henry Ford által alkalmazott futószalag feltalálása. 1911-ben
adták ki a „A tudományos irányítás alapelvei” és „Az üzemirányítás” címő könyveit. A tudományos vezetés
(scientific management) a vezetési problémák olyan objektív megközelítése, amelyben a megoldások, döntések
alapja nem szubjektív megítélés, hanem a megfigyelés és mérés. Filozófiája: a magas profit kulcsa a magasabb
termelékenység és a magasabb munkabér. Megvalósított gondolatai: a vezetéselmélet középpontja a munkahelyi
szintő termelékenység, a „hogyan csináljuk” problémája; a termelés és az ellenırzés különválasztása;
szabványos munka-körülmények és szerszámok; jól képzett, megfizetett szakemberek foglalkoztatása; a hibákért
anyagilag felelıs a dolgozó; a felelısségek és feladatok arányos elosztása a végrehajtók és a döntéshozók között.
Frank Bunker Gilbrecht (1868-1924) és Lilian Moller Gilbreth (1878-1972) a tudományos vezetés területén
az optimális munkakörülmények (eljárások és munkahely) tanulmányozásával (mikromozdulatok pillanatfényképezésével)
foglalkoztak, céljuk volt a felesleges mozdulatok csökkentésével növelni a termelékenységet.
15