2006 OszTel.pdf - Duna-Ipoly Nemzeti Park - Nemzeti Park ...

CINCÉR 

A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 

2. évfolyam 3. szám 

Az Év Tájháza 2006-ban: 

az Ócsai Tájház 

Parlagi sas 

adókészülékkel 

2006 Õsz—Tél

TARTALOM 

ÚGY GONDOLOM 

Közös nevezõ .....................2 

ESEMÉNY 

Volt..............................3 

Lesz..............................4 

NATURA 2000 

Természetvédelmi munkák az Európai 

Unió LIFE alapjának támogatásával . . 4 

FÓKUSZBAN 

Az Ipoly Erdõ Zrt. .................5 

LÁTOGASSON EL! 

Megelevenedõ tájház Ócsán 

– beszélgetés Papp Ágnessel. . . . . . . . . 7 

Ócsai Tájház.......................8 

AKTUÁLIS .......................8 

Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 

Felelõs kiadó: Füri András igazgató 

Budapest, 2006 

Szerkesztõ: Kézdy Pál, Menráth Réka 

Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin 

Címlapon: Karácsonyfa, Pál-völgyi -barlang 

(Fotó: Kiss Attila) 

További fotók készítõi: Antalicz Csaba, Baranyai 

Zsolt, Chavko Jozef, Házi Péter, Kézdy Pál, Kõvári 

Anita, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Menráth 

Réka, Németh András, Patkós Gábor, Szelényi Gábor 

Illusztráció: Békefi András 

Köszönettel tartozunk Szabóné Susa Ágnesnek 

tanácsaiért. 

A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból 

készült. 

Készült a LÁZÁR LOVASPARK támogatásával. 

A kiadvány ingyenes terjesztésû. 

Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai 

REJTVÉNY........................9 

Duna–Ipoly 

Gerecsei TK 

Nemzeti Park 

ELHIVATOTT CIVILEK 

Nagybörzsöny – Szob Erdei 

Kisvasútért Közalapítvány . . . . . . . . . . 9 

Vértesi TK 

Budai TK 

Gödöllõi- 

Dombvidék TK 

Tápió–Hajta 

Vidéke TK 

OLVASTA MÁR? 

Barangolás Béka Borival a 

Börzsönyben.....................10 

Sárréti 

TK 

Sárvíz-völgye TK 

Ócsai TK 

1 

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe 

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

ÚGY GONDOLOM... 

Hírlevelünk beköszöntõ rovatában a DINPI munkáját segítõ kilenctagú testület, a Nemzeti Park Tanács (NPT) egy-egy 

tagja mondja el véleményét feladatainkról 

Megtisztelõ feladat a Nemzeti Park Tanács tagjának lenni 

– képviselni az ismeretterjesztés, az oktatás, a lakosság 

felé irányuló kommunikáció szakterületét. Izgalmas dolog a 

sokféle szakmaiság, nézõpont harmonikus 

együttléte és egyfelé törekvése az 

üléseken – egy beszélgetõs társaságban. 

A biztos közös alap a természet- és környezetvédelem 

erõsítésének szükségessége. 

Ennek szellemében készül az 

Igazgatóság 2013-ig szóló koncepciója. 

A tervezetet olvasva, de a helyszíneket 

járva is kitûnik, hogy a DINPI területén 

nagyon nagy az elõrehaladás, sok a kezdeményezés 

és a lehetõség. 

Közös 

nevezõ 

Az Igazgatóság térképét szemlélve 

az elsõ szembeötlõ tényezõ a rendkívüli 

sokszínûség. Emellett a fõváros központi 

helyzete rányomja bélyegét minden 

tervre, lépésre, lehetõségre. Nem elhanyagolandó 

szempont, hogy az ország lakosságának közel 

40%-a él a területen, a különbözõ céllal ideutazók száma milliós 

nagyságrendû. Aki néhány órára zöldbe vagy 

„érintetlen” természeti környezetbe vágyik, az a Pilisbe, a 

Börzsönybe vagy a Dunakanyarba kirándul, nem is tudva, 

hogy nemzeti parkban jár. A helyben lakók többsége sem 

merül el mélyebben egy-egy természetvédelmi kategóriát 

jelzõ táblát látva. Tartalmuk, léptékük még nem közhasznú 

tudnivaló. Örülünk, ha annyi van belõle a köztudatban: 

védett. 

…És örülünk, hogy az oktatás mellett egyre több helyen – 

programban, munkatervben – van jelen és válik 

közérthetõvé a környezeti és természeti értékek megõrzését 

szolgáló pedagógiai gondolkodásmód, a környezeti nevelés. 

Ennek keretében jönnek-mennek-mérnek-erdei iskoláznak 

„… az oktatás mellett 

egyre több helyen – 

programban, munkatervben 

– van jelen és 

válik közérthetõvé a 

környezeti és természeti 

értékek megõrzését 

szolgáló pedagógiai 

gondolkodásmód, 

a környezeti nevelés.” 

az utóbbi évtizedben egyre több iskola diákjai. A 

megismertetés, az átélés, a pozitív attitûdök kialakítása 

jelenti az elsõ lépést. Mindez visszaköszön a koncepció 

alapgondolatában: széles körben ismertté tenni az 

Igazgatósághoz tartozó természeti értékeket. Ennek megvalósítása 

nem is olyan egyszerû, mint amilyennek látszik: 

kicsi a létszám és – szerencsére – sok az érték. 

…izgalmas barlangok, a Dunakanyar, a vizes élõhelyek 

sokasága: Ócsától a Tápióságon keresztül a Dunáig – azon 

túl a Dinnyési Fertõn át a Velencei tóig, a Budai-hegység, a 

Pilis, a Börzsöny, a Vértes és a Gerecse számtalan gyönyörû 

kirándulóhelye… 

Itt kell egészséges arányérzékkel 

kínálatot mutatni az idelátogatónak és 

partnerséget építeni az itt lakóval, az itt 

mûködõvel. 

Remélhetõleg már rövid távon is 

eredményt hozhat egy kommunikációs 

terv megvalósulása, ami kihasználja a 

digitális technikát, de nagyban épít a 

cincér emblémás zöld egyenruhát 

viselõk ügyszeretetére és emberi 

hangjára, kapcsolataira. Szükség van a 

területet ismerõ szakemberek tudására, 

hely- és helyzetismeretére, a színvonalas 

és jó szándékú informatikus szakember 

háttérre, a lakosságot elérõ 

önkormányzatokra, helyi civil szervezetek 

munkájára. Az Igazgatóságnak 

„marad” a koordinálás. Az ötletszerûségen túl több szempontból 

csoportosítani és felcímkézni a kínálatot iskoláknak, 

családoknak, természetet kedvelõknek. Közismertté tenni a 

bemutatóhelyeket, kedvet ébreszteni az örvendetesen gyarapodó 

tanösvények felkereséséhez. 

Ez a Hírlevél is egyike azoknak az eszközöknek, amelyek 

igyekeznek ismertté tenni a terület értékeit, az Igazgatóság 

tevékenységét, a civil kezdeményezéseket. Bízunk benne, 

hogy egyre élõbb és tartalmasabb információszolgáltatással, 

a kommunikációs csatornák megragadásával az itt folyó 

értékõrzõ tevékenység ismertsége általánossá válik. 

Szabóné Susa Ágnes, biológia szakos tanár, 

kulturális menedzser, a NPT tagja 

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL 

2

SZEPTEMBER 

Új kilátótorony a Budaihegységben 

Az õszi kirándulószezon kezdetén 

a Pilisi Parkerdõ Zrt. új 

kilátót avatott a Budai-hegység 

legmagasabb csúcsán, az 559 

méteres Nagy-Kopaszon. 

Legfelsõ, 18 méter magas 

emeletérõl egyedülálló körpanoráma 

nyílik a fõváros 100 

kilométeres körzetére – az esztergomi 

bazilikától a Szent 

Csergezán-kilátó 

István-bazilikáig, a Mátrától a Velencei-hegységig. Az egyes 

látnivalókat ábrák és feliratok jelzik. A Csergezán Pál 

festõmûvészrõl elnevezett vörösfenyõ szerkezetû kilátó betonalapokon 

nyugszik. A rongálások megelõzése érdekében 

graffitiálló festékkel vonták be. A 40 millió forintos beruházás a 

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásából 

valósulhatott meg. Nagykovácsi felõl a zöld és zöld 

háromszög jelzésen mintegy másfél órás sétával érhetõ el. 

30 éves a Vértesi Tájvédelmi Körzet 

Környezeti nevelési bemutató Ócsán 

OKTÓBER 

Szeptember 28-án ünnepeltük a Vértesi 

Tájvédelmi Körzet fennállásának 30. 

évfordulóját a csákvári Geszner-házban. 

A rendezvénynek helyt adó Pro Vértes 

Közalapítvány szintén évfordulót 

ünnepelt: 15 éve végeznek eredményes 

természetvédelmi munkát a Vértesben. 

Szeptember 29-én Ócsára invitáltuk a környezõ iskolák 

pedagógusait, ahol általános tájékoztatót tartottunk a DINPI, 

kiemelten az Ócsai Tájvédelmi Körzet környezeti nevelési 

lehetõségeirõl. A Turján Ház természettudományos kiállításán, 

majd a Selyem-réti tanösvény bejárásával a védett természeti 

terület élõvilágát mutattuk be. A séta után ebéddel vártuk a 

résztvevõket, majd megtekintettük a Tájházat. A program a 

XIII. században épült román kori bazilika látogatásával zárult. 

VOLT 

40 éves a Dinnyési Fertõ 

Természetvédelmi Terület 

ESEMÉNY 

Október 27-én tartott ünnepségünket 

elõadások nyitották 

meg, melyek között nagy 

élményt jelentett Müller 

István nyugalmazott természetvédelmi õr visszaemlékezése, 

aki 50 éven keresztül õrizte a Fertõ természeti értékeit. Négy környékbeli 

„zöld iskola” adott mûsort a vendégeknek. A Békásszoros 

– Nagyhagymás Nemzeti Park (Románia) és a DINPI 

igazgatói együttmûködési megállapodást írtak alá. A rendezvényt 

a Fertõre vezetett madarásztúra zárta. 

NOVEMBER 

30 éves a Vértesszõlõsi Elõembertelep 

Természetvédelmi Terület 

A november 15-én tartott ünnepélyen Dr. Dobosi Viola, a 

Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályvezetõje társaságában 

sétáltunk végig az elõembertelep bemutatóhelyén. 

Vértesszõlõs polgármestere és a Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója 

koszorút helyezett el a terület kutatójának, Vértes 

Lászlónak az emlékmûvénél. Az Agostyán mellett található 

Ökofaluban többek között Kordos László a Magyar Állami 

Földtani Intézet osztályvezetõje tartott elõadást az elõemberrõl, 

majd Dr. Skoflek Istvánra emlékeztek tanítványai. Az ünnepség 

a középkori vendéglõben elfogyasztott ebéddel zárult. 

Tatai Vadlúd Sokadalom 

Több ezer ember gyûlt össze 

november 25-én a tatai Öreg-tó 

partján, hogy gyönyörködhessen a 

vadludak tízezreinek hajnali 

kirepülésében, majd sötétedéskor 

visszaérkezésükben. A Magyar 

Madártani és Természetvédelmi 

Egyesület által szervezett programsorozat 

egyik eleme a madarászok 

közötti verseny volt: ki tud 

több, illetve érdekesebb madárfajt 

megfigyelni. Az érdeklõdõket emellett 

többféle érdekes program, valamint 

kirakodóvásár is várta. 

Európai Madármegfigyelõ Napok 

Immár második alkalommal szerveztünk kirándulást a 

Szénások Európa Diplomás Területen október 7-én, az Európai 

Madármegfigyelõ Napok alkalmából. Mi is csatlakoztunk 

ahhoz a közel ötezer emberhez, akik Magyarországon ezen a 

hétvégén szorgalmasan jegyzetelték, milyen madarat láttak és 

hallottak. Harminc fõ részvételével összesen 24 madárfaj 191 

egyedét figyeltük meg. A három legnagyobb létszámban elõforduló 

faj az örvös galamb, a széncinege és az erdei pinty volt. 

3 

A Gerecse hegység flórája c. monográfia bemutatója 

A Vadlúd Sokadalom programjaként 

a DINPI Rosalia elnevezésû 

tanulmánykötet-sorozatának elsõ 

tagját, A Gerecse hegység flórája c. 

monográfiát mutattuk be a tatai 

Agóra Könyvesboltban A szerzõ, 

Barina Zoltán muzeológus tartott 

elõadást a Gerecse növényvilágáról. 


ESEMÉNY 

2007 

Madárgyûrûzési bemutató 

Február 10. – Pilisszentiván, Jági-tó – nyílt nap 

LESZ 

Víz Világnapja 

Március 22. – Farmos – a Kékbegy tanösvény átadása 

Március 24. – Pilisszentiván, Jági-tó – nyílt nap: vízbiológiai és 

vízkémiai vizsgálatok bemutatása 

Utazás 2007 kiállítás 

Március 29–április 4. – Budapesti Vásárközpont – a hazai nemzeti 

parkok természeti értékeinek, programjainak bemutatása 

2. Pannon gyepek kezelése 

Természetvédelmi munkák 

az Európai Unió LIFE alapjának támogatásával 

1. A kékvércse védelme 

A fokozottan védett kékvércse nem épít fészket, hanem elhagyott 

vetési varjú fészkekben költ, azonban a varjak kilövése 

miatt az alkalmas fészkelõhelyek erõsen megfogyatkoztak. A 

vércse költõállományának növelése érdekében az abonyi 

kaszálóerdõben 30, a 

jászkarajenõi pusztákon 

pedig 120 költõládát helyezünk 

ki. A vércséket az is 

veszélyezteti, hogy a 

Magyarországon használt 

20 kV-os szabad légvezetékek 

tartóoszlopainak kedvezõtlen 

kialakítása miatt, 

az arra felszálló madarakat 

igen gyakran éri áramütés. 

Ennek megakadályozása 

érdekében az oszlopokra 

szigetelõpapucsokat helyezünk. 

Vértesboglár, Belsõbáránd és Tószeg határában természetvédelmi 

szempontból értékes löszgyepek és szikesek kezelését 

végezzük. A növényzet és különbözõ állatcsoportok vizsgálatával 

követjük nyomon, hogy a kaszálás, legeltetés, égetés, 

cserjeirtás, szárzúzás vagy az érintetlenül hagyás milyen 

hatással van a gyepek állapotára. A Magyar Madártani és 

Természetvédelmi Egyesület Tanácsadó Szolgálata, valamint 

a Duna–Ipoly és a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóságok 

részvételével végzett négy és fél éves munkát szintén a LIFE 

alap támogatja. 

Balczó Anna biológus 

Kraus Zsófia biológus 

4 


Fókuszban 

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, a Börzsöny területén az Ipoly Erdõ Zrt. végzi az 

erdõgazdálkodást. Kiss László vezérigazgatót arról kérdeztük, hogyan egyeztethetõk 

össze a természetvédelmi és a gazdálkodói szempontok 

KP: Milyen területeken jelent eltérést a hagyományos gazdálkodástól 

az, hogy mûködési területük jelentõs része egy 

nemzeti park területére esik? 

KL: Az erdõgazdálkodás évszázadok óta hosszú távú tervek 

szabályozta keretek között folyik, és megalapozott szakmai 

elveken alapul, nem beszélve az erdésztársadalom ez irányú 

elhivatottságáról. Így munkánk tárgyát, az erdõt régóta sajátos 

kapcsolat, az ember és a természet együttélése alakítja, ami az 

erdõ fennmaradását, javát is szolgálja. Ezért van még olyan 

erdõ, amit védhetünk. Az erdõkezelésünkben különleges természeti 

értékekkel dolgozunk mind a Börzsönyben, mind 

pedig a Cserhátban vagy a Karancs vidékén. A Duna–Ipoly 

Nemzeti Park területe a Börzsönyt érinti elsõsorban, ahol 

idõbeni és térbeli korlátozásokkal egyaránt találkozunk, védett 

növények, állatok, vagy éppen társulások érdekében. Ezek sok 

esetben többletköltségeket rónak ránk, és komoly szakmai odafigyelést 

igényelnek. A 10 évre szóló erdõtervekbe is bekerülnek 

ma már a fontosabb természetvédelmi elõírások, mi pedig 

újszerû erdõkezelési eljárások üzemi méretû bevezetésével is 

természetközelibbé tesszük gazdálkodásunkat. Egyebek 

között Diósjenõn és Királyréten nagy területen vezettünk be új 

szemléletû gazdálkodást, ahol a természet ökológiai törvényszerûségeire 

építve „folyamatos erdõborítás” mellett végezzük 

a fahasználati és erdõmûvelési feladatainkat. (Korábbi 

erdõfelújításaink mindegyike folyamatosan erdõvel borított, 

hiszen a csemeték jelen vannak az erdõ cserjeszintjében, azonban 

ebben az eljárásban változatos korosztályszerkezetre 

törekedünk, így a csemeték mellett idõsebb példányokat is 

találunk.) 

5 

KP: Hogyan kapcsolódik össze az Erdõgazdaság és a 

Nemzeti Park munkája, és hogyan látja ennek a jövõjét? 

KL: Mindkét szervezet ugyanazon a területen, ugyanazzal a 

természeti környezettel „dolgozik”, ha kissé más eszközökkel 

is. A társadalom megváltozott igényeire azonban válaszolni 

kell, és a szakemberek által adott válaszok számos közös pontban 

találkoznak. A köz szolgálata, az ökoturizmus elõsegítése, 

a természet megismertetése a gyermekekkel – mind-mind 

közös ügyünk is egyben, így ésszerû a meglévõ eszközeinket 

összehangolni. Különbözõ szakterületeken dolgozunk együtt, 

és ezek köre a jövõben valószínûleg bõvülni fog. Az erdõ védelme 

magával vonja a vagyonvédelem, az értékek védelmének 

tárgykörét, amelyben – kiegészülve a rendõrséggel és a 

határõrséggel – egységes fellépéssel tudunk érvényt szerezni a 

hatályos jogszabályoknak. Ez egyben az erdei értékek hosszú 

távú fennmaradásának is záloga. 

KP: Aki a Börzsönyben kirándul, több erdészet területén 

is szépen kivitelezett tanösvénytáblákkal találkozhat. A 

Kemencei Erdészet épülete mellett látványos látogatóközpont 

épül. Kérem, mutassa be, mi mindent nyújt az Ipoly 

Erdõ Zrt. a látogatóknak, diákcsoportoknak! 

KL: A hozzánk érkezõk számára megfelelõ elfoglaltságot 

akarunk adni. Ez széles körû szolgáltatásokat foglal magába, 

hiszen egyrészt kielégíti az erdõt keresõ hétköznapi ember 

tudásvágyát, másrészt a tudományos kutatók igényeinek 

kiszolgálását is jelenti. Minden erdei objektumunkat a célnak 

megfelelõ magas színvonalon készítettük el, ezzel is befolyásol- 


KP: Hogyan érhetõk el a nagyközönség számára a fenti 

oktatási és közjóléti szolgáltatások? 

KL.: Hiszünk abban, hogy egyre többen használják információszerzésre 

az internetet, ezért a www.ipolyerdo.hu 

internetcímet ajánljuk mindenkinek. Honlapunk megújításától 

azt reméljük, hogy tudásbázis helyét is jelenti majd a 

Börzsönyrõl mindazoknak, akik az erdõrõl, táji jellemzõkrõl, 

turisztikai érdekességekrõl többet szeretnének tudni. Az objektumaink 

„erdészközpontúak” – ezért nevezzük szándékosan 

erdészházaknak –, így az erdészetek elérhetõségein keresztül is 

be lehet jelentkezni az érdeklõdõ csoportoknak. A kemencei 

erdészházba például Hoffmann András erdészetvezetõn 

keresztül (20/4687041), illetve központunkon át telefonon, 

vagy e-mailben (titkarsag@ipolyerdo.hu) egyeztethetünk 

idõpontot. 

va az erdõt járó viselkedését, hiszen úgy tartjuk: az erdõ értékeihez 

csakis tisztelettel, alázattal, kulturáltan szabad viszonyulni. 

Így hoztuk létre a tanösvényeinket és az információs táblákat, 

amelyek reményeink szerint üde színfoltjaivá válnak a 

Börzsönynek. Érdekesség Diósjenõ mellett az erdészettörténeti 

tanösvényünk, ahol konkrét, helyi erdõtörténeti sajátosságokon 

keresztül láttatjuk erdeink és az erdõgazdálkodás évszázados 

kapcsolatát. A kemencei beruházásunk szintén különleges 

a maga nemében. Létrehoztunk egy komplex létesítményt, ahol 

helyet kapott erdei iskola (Domszky Pál erdészház), füvészkert, 

erdészet – sõt a pince felújítása során a denevérek élõhelyének 

megõrzésére is nagy hangsúlyt fektettünk. Az oktatást nívós 

belsõ kiképzés és korunk igényeit kielégítõ technikai berendezések 

sokasága (mikroszkóp, érintõképernyõ, projektor, számítástechnikai 

háttér) segíti. A létrejövõ épületegyüttes közelében 

a kemencei múzeumvasút végállomásának felújítását is 

elkezdtük, ahol a vasúttörténeti kiállítás mellett erdészeti érdekességek 

is helyet kapnak majd. Az elkészített és tervezett 

objektumaink elsõsorban az iskolás korosztály, illetve a családok 

számára kínálnak sok-sok élményt, és közvetítik az erdõ 

mindannyiunknak szóló üzenetét, amely – reményeink szerint 

– iránymutatást adhat a kulturált természetjáráshoz. 

KP: Milyen további fejlesztéseket terveznek az 

erdõgazdálkodói feladatok és a természeti értékek 

bemutatására? 

KL: Komoly közcélú fejlesztés szerepel terveinkben a 

Börzsönyre vonatkozóan is. Királyréten Kemencéhez hasonlóan 

egy újabb erdészházat hívunk életre, ahol a kutatói jelleg fog 

dominálni, hiszen minden létesítményünk kialakításánál – 

arculatában, tartalmában – egyediségre törekszünk. A 

Királyréti Erdei Vasút végállomásain információs pontokat 

hozunk létre, elsõsorban a turisták közérdekû tájékoztatására. 

Itt egy erdei játszótér is helyet kap, szélesítve a természetbarát 

családi turizmus lehetõségeit. Nagymarosi erdészeti központunk 

felújításával terveink szerint egy kiállítóhely is létrejön, 

ahol nagy elõdeinknek kívánunk méltó emléket állítani. Vácon, 

a Naszály festõi környezetében a már meglevõ tanösvényünkhöz 

kapcsolunk egy erdei iskolai komplexumot, és Diósjenõn is 

kialakítunk majd egy hasonló erdészházat helyi sajátosságokkal. 

Munkánkkal ily módon is még inkább szeretnénk igazi házigazdaként 

megjelenni erdeinkben, hiszen a térség legnagyobb 

erdõgazdálkodójaként a természet megóvásában, fenntartásában 

közös felelõsségünk van. 

Dr. Kézdy Pál osztályvezetõ 

DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL 

6

LÁTOGASSON EL! 

Megelevenedõ Tájház Ócsán 

Az Ócsai Tájház 2006-ban 

elnyerte az „Év tájháza” díjat, amelyre 

országszerte közel 300 tájház áhítozik. 

A DINPI kezelésében lévõ tájház sikere 

Papp Ágnesnek az érdeme, aki évek óta 

kiváló szakmai munkával és lelkesedéssel 

szervezi az itteni programokat. Vele 

beszélgettünk a díj elnyerése alkalmából 

rendezett ünnepségen, amellyel egy 

idõben zajlottak a „töknapi” események is: volt 

töklámpáskészítés, és a kemencében sült mézes 

sütõtököt is mindenki megkóstolhatta 

KA: A Tájházszövetség IV. országos találkozóján 

Hosszúpályiban került sor az „Év tájháza” pályázat értékelésére, 

illetve a díj átadására, melyet a bíráló bizottság ezúttal az Ócsai 

Tájháznak ítélt oda. Ki érdemelheti ki ezt az elismerést? 

PÁ: Meghatározott szakmai kritériumoknak kell megfelelni, amelyeket 

a bíráló bizottság helyszíni bejáráson ellenõriz, és az elnökség 

szavazatai alapján ítél oda. Fertõhomok és Báta után az idei évben az 

Ócsai Tájház kapta ezt a kitüntetõ címet az alábbi indoklással: 

„Az Ócsai Tájház ideális környezetben, jól karbantartott épületekben és 

portákon, értékes tárgyi anyag bemutatásával, az „élõ tájház” XXI. századi 

kihívásainak megfelelve jelentõs hagyományápoló, közösségformáló, táj- és 

természetvédelmi funkciót tölt be a település és a régió életében. Jól szervezett 

programjaival, idõszaki és állandó kiállításaival országos hírnévre tett 

szert.” 

Kovács Edina, a Tájházszövetség Közép-magyarországi 

Régiójának képviselõje a díj elnyerése alkalmából rendezett ünnepségen 

kedves szavait egy idézettel fejezte be: 

„…1861-ben Ipolyi Arnold így fogalmazott a népi értékek megmentésének 

kapcsán: „…Õrizzük emlékeinket, gyûjtsük össze töredékeinket, nehogy 

végleg elvesszenek, s ezáltal is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, s 

kétesebb a jövõ!” 

Azt hiszem, ez a gondolat ma aktuálisabb, mint valaha. 

KA: Miben más, miben különleges az Ócsai Tájház, a hazánkban 

található többihez képest? 

PÁ: Az Ócsai Tájház igazi különlegessége abból a helyzetbõl 

adódik, hogy része egy tájvédelmi körzetnek. Itt Ócsán élõ környezetével 

együtt került védelem alá a falusi-paraszti kultúrát bemutató 

építészeti és tárgyi örökség. A tájház feladata is ehhez igazodik. A 

falut körülvevõ élõ környezet bemutatása ugyanúgy része 

munkánknak, mint a néprajzi gyûjtemény, vagy kézmûves örökségünk 

ápolása. Nagy hangsúlyt fektetünk a természetközeli élet felelevenítésére 

és megismertetésére, mert hisszük, hogy ez a legfontosabb 

feladatunk a XXI. században. Ennek az örökségnek a megértése és 

megismertetése soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban. 

KA: Második éve szervezed a Megelevenedõ Tájház 

programsorozatot, amely a néphagyomány jeles eseményeihez 

kötõdik: tojásfestés, szalmafonás, birkanyírás, kenyérsütés, hogy 

csak néhányat említsünk. Mik a tapasztalataid, és milyen élményekkel 

gazdagodhat a látogató? 

PÁ: Ebben a mai világban mindenki arra törekszik, hogy valami 

újdonsággal álljon elõ. Mi a falusi-paraszti kultúra csodás 

örökségébõl, a kézmûvesség és szokások megismerésén túl, a biztos 

ismétlõdést, kiszámíthatóságot vállaltuk magunkra. Minden hónap 

negyedik szombatján nyílt napokat szervezünk, amikor életre keltjük 

a régi eszközöket, szokásokat, ételeket. Eleven lesz az udvar. Nem 

tartunk bemutatót, minden azzal válik testközelivé, hogy a látogatók 

kézbe vehetik, elkészíthetik a programhoz kapcsolódó tárgyakat, 

eszközöket, ételeket. Aki korán érkezik, részt vehet a kemence 

begyújtásában, az elõkészítési munkákban is. Mi, a házigazdák azért 

vagyunk, hogy az érdeklõdõknek felkínáljuk a lehetõségeket, segítsünk 

szakmai tudásunkkal. Az a dolgunk, hogy olyan környezetet 

biztosítsunk, olyan szívélyes, családias hangulatot teremtsünk, amiben 

mindenki megérezheti, hogyan telhettek a valaha ezeken az udvarokon 

élõ emberek hétköznapjai. 

KA: Az idén megalakult a Megelevenedõ Tájház Alapítvány. 

Mint az Alapítvány kuratóriuma elnökének, mik voltak a 

célkitûzéseid az alapításkor, és mik a jövõbeni terveid? 

PÁ: Az Alapítványt egy magyar származású, Bécsben élõ úr alapította. 

Kilenc évvel ezelõtt, október 23-án, látogatóként járt elõször 

az Ócsai Tájházban. Magyarországon dolgozott egy külföldi cég 

kelet-európai marketingigazgatójaként. Ügyfeleiket minden alkalommal 

elhozták Ócsára, és bemutatták nekik a templomot és a tájházat. 

Kapcsolatunkból igazi barátság alakult ki – családjaink között is. 

Az Öregfalu megõrzésében az elmúlt években új fejezet kezdõdött. 

Az idõs nemzedék tagjai pár kivétellel meghaltak vagy elköltöztek, 

ami azt jelenti, hogy új igények léptek fel a telkekkel és házakkal kapcsolatban. 

A régi épületek megmaradása nem biztosított. Az új vevõk 

sajnos évekig magára hagyják ezeket a régi házakat, abban 

reménykedve, hogy bontási engedélyt kapnak, és újat építhetnek. 

Sürgõsen lépni kell. Egyetlen megoldás a régi épületek megvásárlása, 

felújítása és hasznosítása. Ehhez pedig nagyon sok pénz kell! Ezért 

jött létre az Alapítvány, amely közhasznú, tehát mindenki, aki támogatni 

tudja munkánkat, levonhatja adóalapjából. A személyi jövedelemadót 

sajnos csak két év múlva lehet számunkra felajánlani. Várjuk 

a segítséget mindenkitõl! 

Kõvári Anita ökoturisztikai referens 

7 


Az Ócsai Tájház 

Budapesttõl 30 kilométerre délre, az Alföld és a Gödöllõi-dombság 

találkozásánál találhatjuk az Ócsai Tájvédelmi Körzet területét, amely az 

Alföldre valaha oly jellemzõ lápos, mocsaras, ingoványos turjánvidékbõl 

õrzött meg egy darabkát. A természeti értékek gazdagsága mellett ez a 

vidék – talán a mocsarak miatti nehezebb megközelíthetõség következtében 

– sokat megõrzött kulturális hagyományaiból, épített örökségébõl is. 

Látnivalókban leggazdagabb területe a tájvédelmi körzet részét képezõ 

ócsai öregfalu, amely máig megtartotta eredeti településszerkezetét, régi 

stílusú házait, élõ néphagyományait. 

Az öregfalu központjában, a román stílusú Árpád kori templom közvetlen 

szomszédságában találhatjuk az Ócsai Tájház nádfedeles épületeit. 

A lakóházban bemutatott, jórészt helyben gyûjtött használati tárgyak, 

munkaeszközök, ruhák és bútorok a száz, kétszáz évvel ezelõtt élt ócsai 

emberek mindennapi életét tárják elénk. Mindenképpen érdemes megnézni 

a tekintélyes méretû szövõszéket, amely ma is mûködik, valamint a 

kenyérsütéshez használt eszközöket, a kenyérdagasztót és a búboskemencét. 

A konyhában levõ csikótûzhelyet 

melegítésre és fõzésre is használták. A 

melléképületben és az udvaron a gazdálkodás 

eszközei találhatók, melyek közül 

különösen a mocsaras vidékhez kötõdõ 

tárgyak, szerszámok érdekesek. 

A tájház melletti Turján Házban 

berendezett kiállításon bemutatjuk az 

Ócsa környéki Turjánvidék különleges természeti kincseit. 

Elérhetõségek: Cím: 2364 Ócsa, Dr. Békési Panyik Andor u. 4-6. 

Tel: Papp Ágnes 30/948-9150 

E-mail: dinpi@dinpi.hu, tarnics@vipmail.hu 

Honlap: www.dinpi.hu, www.ocsa.tajhaz.hu 

Megközelíthetõség: Autóval az M5-ös autópályán, vonattal a 

lajosmizsei vonalon, autóbusszal a népligeti autóbusz-pályaudvarról. 

Nyitva tartás: Hétfõ kivételével naponta 9–16 óráig, munkaszüneti és 

ünnepnapokon 9–18 óráig. A néprajzi gyûjtemény nov. 30–jan. 31-ig zárva. 

Kõvári Anita ökoturisztikai referens 

AKTUÁLIS 

A Kárpát-medence állattani értékeinek feltárása 

Tizenkét védett és fokozottan védett állatfaj védelmi programját 

készítettük elõ, melyek közül említést érdemel a pannon gyík, a fóti 

boglárka, a füstös õsziaraszoló és a csüngõ araszoló lepke. A 

csüngõ araszoló (Phyllometra culminaria) a hazai fauna kiemelt természetvédelmi 

jelentõségû tagja. A Kárpát-medencében jelenleg 

már csak egyetlen populációja ismeretes, mely mind földrajzilag, 

mind genetikailag igen erõsen elszigetelõdött a többitõl. A ritka 

állatfajok élõhelyeinek feltárása érdekében elkészíttettük a Vérteshegység 

és a Budai-hegység gyeptérképét is. A kutatást a Nemzeti 

Kutatási és Fejlesztési Program támogatja. 

Együttmûködésben a Békás-szoros – 

Nagyhagymás Nemzeti Parkkal 

2006. október 27-én a DINPI együtt-mûködési 

megállapodást kötött a Békás-szoros – 

Nagyhagymás Nemzeti Parkkal. 

A két, jelentõs részben erdõvel borított nemzeti 

park sok hasonló problémával találkozik. 

Az együttmûködési megállapodás céljai: 

közös pályázati lehetõségek felkutatása és megvalósítása, 

tapasztalatok cseréje a védett erdõterületek természetvédelmi 

kezelésével kapcsolatban, 

segítségnyújtás a nemzeti parkok ismeretterjesztõ 

tevékenységében, 

a két nemzeti park ökoturisztikai lehetõségeinek 

megismertetése, közös rendezvények szervezése. 

A Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park (BNNP) elérhetõségei: 

Románia – Izvorul Mureºului (Marosfõ); Str.Principala 

Nr. 44/A 

Tel/fax: +40-266-336540; E-mail: parculncbh@hr.astral.ro; Internet: 

www.cheilebicazului-hasmas.ro 

Merre jár Diána, a parlagi sas? 

A madarakkal kapcsolatos 

kutatásokat megalapozó 

madárgyûrûzés immáron 

százesztendõs múltra tekint 

vissza Magyarországon. 

Modern eszköze, a rádiótelemetriázás, 

a mûszerek tökéletesítése 

során most jutott el 

odáig, hogy a gyufásdoboz nagyságú, pihekönnyû adószerkezet a 

madarat élettevékenységében alig zavarja. Ezzel a módszerrel 

rövid idõ alatt sokkal több információhoz juthatunk a madarak 

életérõl. Az EU támogatásával végzett parlagisas-védelmi LIFE 

program keretén belül egy Garam menti fiatal parlagi sast szereltek 

fel idén Szlovákiában földi bemérésû rádiós jeladóval. A programot 

a Szlovák Ragadozómadár-védelmi Egyesület (RPS) és a szlovák 

állami természetvédelem dolgozói a Magyar Madártani és 

Természetvédelmi Egyesület (MME) közremûködésével végzik. A 

telemetriai ellenõrzésekbe aktívan bekapcsolódnak a DINPI, illetve 

az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának terepornitológusai 

is, akik a Börzsöny és a Pilis hegység csúcsairól végzett 

méréseik alapján nemegyszer sikeresen igazítják útba a nyugatszlovákiai 

alföldön telemetriázó kollégákat. 

Jelenleg úgy tûnik, Diána, a rádiós jeladóval felszerelt „saslány”, 

megfelelõ vadászterületre talált a Kis-Kárpátok lábánál elterülõ 

„Nagyszombati síkon”, ahol két másik fiatal parlagi sas társaságában 

igen jól érzi magát. Amikor éjszakázóhelyét a Kis-Kárpátok 

magasabb térszintjében választja meg, adójának jellegzetes 

pittyegését jól lehet fogni a börzsönyi Nagy-Inóc 800 méteres 

magasságából. 

Darányi László õrkerület-vezetõ és 

Demeter Gábor terepbiológus (RPS) 

8 


zöld levelibéka 

parlagi sas 

ürge 

ember 

nappali pávaszem 

farkaspók 

fûrészlábú szöcske 

macskabagoly-fióka 

REJTVÉNY 

Kinek a szeme? Melyik a kakukktojás? 

 

1. 

2. 

3. 

4. 

5. 

6. 

7. 

8. 

A helyes megoldást beküldõk 

között ingyenes belépõt sorsolunk ki 

a Pál-völgyi-barlangba. Kérjük, hogy 

a megfejtést nyílt levelezõlapon küldjétek 

be, nevetek és címetek feltüntetésével. 

A nyertesek nevét a következõ 

számban közöljük. 

Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park 

Igazgatóság, 1525 Bp., Pf. 86. 

Beküldési határidõ: 2006. január 19. 

Elõzõ számunk helyes megfejtése: 

Magyar kõris 

Cincér Kázmér pólót nyertek: 

Hõnigh Zsuzsanna, Budapest 

Veress Orsolya, Nagymaros 

Máté Emese, Pilisszentiván 

9 

ELHIVATOTT CIVILEK 

Nagybörzsöny – Szob 

Erdei Kisvasútért 

Közalapítvány 

Történet 

A Nagybörzsöny – Szob Erdei Kisvasútért Közalapítványt 

állampolgári kezdeményezésre, 1996-ban az érintett 

önkormányzatok (Nagybörzsöny, Márianosztra, Szob) hozták 

létre, miután elhatározták, hogy önkormányzati kezelésbe véve 

megmentik a végsõ pusztulástól a kisvasutat. A kisvasútvonalat – 

szakaszonként külön – fa- és kõszállítási céllal 1908–24 között 

építették ki. Mivel 1992-ben az Ipoly Erdõ Rt. áttért a 

tehergépkocsis faanyagszállításra, a kisvasutat a továbbiakban 

már nem kívánta üzemeltetni, így a teljes felszámolás várt rá. 

Megmentéséért a forráshiányos önkormányzatok mellé igen aktív 

csapat csatlakozott, mely vállalkozókból, közlekedési 

szakemberekbõl, lelkes vasútbarátokból és a legkülönfélébb 

foglalkozású polgárokból állt. 

Célok 

A Szob–Márianosztra–Nagyirtás–Nagybörzsöny egykori 

kisvasútvonal megmentése, a szakaszonkénti felújítás és 

üzemeltetés lehetõségeinek elõsegítése. A fejlesztés a turizmus, a 

közlekedés, a környezetkímélés és a technikai örökségvédelem 

érdekeinek kompromisszuma. A Duna–Ipoly Nemzeti Park ún. 

kezelt zónájába kisvasúttal érkezõ látogatók – a kötöttpályás 

jellegbõl adódóan – minimális környezeti terhet idéznek elõ – 

szemben pl. az ellenõrizhetetlen, kiszámíthatatlan 

gépjármûforgalommal. Természetvédelmi szempontból fontos, 

hogy a kisvasút és programkínáló kiegészítõ létesítményei indirekt 

módon nem növelik tovább a kiemelt védelmet igénylõ Magas- 

Börzsöny turisztikai terhelését. 

Eredmények 

A közalapítvány kezdeményezése nyomán 1997-ben a Pest megyei 

Területfejlesztési Tanács 89 millió forint címzett támogatást 

biztosított Nagybörzsöny önkormányzata számára a 

Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra vonalrész helyreállítására. A 

legépebben megmaradt Nagybörzsöny–Nagyirtás 8 km-es szakasz 

felújítása 2002 szeptemberében fejezõdött be. Tíz év után újra 

elindult a forgalom, népszerûsége folyamatosan nõ. 

A Közalapítvány sikeres pályázata is hozzájárult, hogy a tervezett 

Szob–Nagybörzsöny kisvasút Márianosztráig tartó szakaszán 

megindulhattak a kiviteli munkák. 2004-ben a nagybörzsönyi 

kisvasutat, majd 2005-ben a három börzsönyi kisvasutat bemutató 

kiadványt jelentetett meg, 2007 elején pedig a három börzsönyi 

kisvasúthoz kapcsolódó túrákat bemutató prospektust tervez 

kiadni. A Közalapítvány tevékenységével folyamatosan elosegíti a 

már muködo Nagybörzsöny–Nagyirtás szakasz üzembiztos 

muködtetését. 

Székhely: Polgármesteri Hivatal 

(2634 Nagybörzsöny,Rákóczi u. 2. ; Tel: 27/378-025) 

Információ: Berki Zoltán 

(Tel.: 30/940-77-89 ; e-mail: berki.zoltan@t-online.hu) 

www.kisvasut.hu 

Berki Zoltán kuratóriumi tag 


TÁMOGATÓNK: 

OLVASTA MÁR? 

Barangolások Béka Borival a Börzsönyben 

Budapesttõl alig 35 km-re, a Gödöllõi Tájvédelmi Körzet 

közvetlen szomszédságában található Domonyvölgy. A 

terület, a korabeli leírások alapján, már a XVIII. századtól kedvelt 

üdülõhely volt, ám fürdésre, horgászásra alkalmas tavai és 

szép erdõi révén kedvelt kiránduló- és üdülõhely ma is. 

Domonyvölgy talán legismertebb és leglátogatottabb része a 

tágas legelõvel, akácossal és tölgyekkel határolt 6 hektáron elterülõ 

Lázár Lovaspark, melynek tulajdonosai Lázár Vilmos és 

Zoltán fogathajtó világbajnokok. 

A park a 2001-es kapunyitás óta számtalan kikapcsolódásra 

vágyó hazai és külföldi turista kedvelt célállomásává vált. A 

Lovaspark fõ vonzereje természetes adottságaiban rejlik, de a 

látványos lovasbemutatók dinamizmusa és a falusi udvar 

„állandó” lakói is életszerûvé és valóságossá teszik a látogató 

számára a helyszínt. Az õshonos magyar állatokkal (racka juh, 

szürkemarha, mangalica, puli, kendermagos, házinyúl, szamár 

stb.) való ismerkedés mellett igazán kellemes kikapcsolódás 

lehet egy domonyvölgyi erdei kocsikázás, majd az azt követõ 

lakoma a magyar konyha remekeibõl. A park magyaros hangulatú 

csárdái a társasági élet majd’ minden formája számára otthont 

adtak már. Látogasson el Ön is Domonyvölgybe. 

SZILVESZTERKOR négyfogásos ünnepi menüvel, korlátlan 

italfogyasztással, élõ zenével és zenekarokkal, Somló Tamás és 

Pál Tamás személyében sztárvendégekkel várják az 

érdeklõdõket – 19. 00 órától. 

2007. február 10., 19 órától: Valentin-bál 

Jegyrendelés és asztalfoglalás elõzetes bejelentkezés 

alapján: 

(06-28) 576-510 Fax: (06-28) 576-511 

(06-30) 683-1213 

(06-30) 683-5341 

e-mail: lazarlovaspark@lazarlovaspark.hu 

honlap: www.lazarteam.hu 

Hosszú évek során állt össze az a feladatsor, 

melyet nap mint nap használnak terepi programjaikon 

az erdei iskolás csoportok a DINPI Királyréti 

Oktatóközpontjában. 2004-ben a feladatsorokat 

határozórészekkel, rejtvényekkel, a természetvédelem 

történetében való barangolással kiegészítve 

jelentettük meg a Barangolások Béka Borival a 

Börzsönyben címû foglalkoztató füzetet. A színes irattartón 

Béka Bori köszönti a kedves olvasót, hogy 

aztán az egyes fejezetekben a természet megismerésében 

kalauzolja az olvasót, érdeklõdõt. A kiadvány 

nem csak a Börzsönyben használható, bár vannak 

részei, melyek szorosan kapcsolódnak a hegységhez. 

Beszerezhetõ: DINPI Királyréti Oktatóközpont 

(2624 Szokolya, Királyrét), DINPI Zöld Pont Iroda 

(1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52.). 

Ára: 500 Ft. Megrendelés esetén a postaköltség a 

megrendelõt terheli. 

Élményekben gazdag ismerkedést kíván a természettel 

a kiadvány összeállítója: 

Takáts Margit, a Királyréti Oktató-és 

Látogatóközpont vezetõje 

10 


ELÉRHETÕSÉGEINK 

Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig. 

1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52. 

Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 

e-mail: dinpi@dinpi.hu 

Internet: www.dinpi.hu 

Zöld Pont Iroda 

Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632 

Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig 

Tájegység irodák 

Duna–Ipoly Nemzeti Park 

Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 

2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 

Pilisi TTE 

2509 Esztergom, Strázsa-hegy, 

Tel/fax: 33/435-015 

Gerecsei TTE 

2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 

Budai TTE 

1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. 

Tel.: 1/325-5722 

Vértesi és Mezõföldi TTE 

8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. 

Tel.: 22/510-523 

Gödöllõi TTE 

2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 

Dél-Pest megyei TTE 

Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 

2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. 

Tel.: 29/441-262 

Ócsai Tájvédelmi Körzet 

2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Tel.: 29/378-478 

BEMUTATÓHELYEK 

Alcsúti Arborétum 

Látogatható: 

febr. 15-márc. 31 

és nov. 1-30. 

ápr. 1-30. 

és okt. 1-31. 

máj. 1-szept. 30. 

Szo-V 

Sz-Cs-P-Szo-V 

Sz-Cs-P-Szo-V 

10.00-16.00 

10.00-17.00 

10.00-18.00 

Térkép letölthetõ: www.kirandul.hu 

Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz 

Tel.: 22/353-219 

Sas-hegyi Látogatóközpont 

Nyitva tartás hétvégén 10.00-17.00 óráig. 

A belépés ingyenes. Szakvezetés elõzetes 

bejelentkezés alapján. 

Információ: 

Tel.: 30/663-4669; 1/391-4624; Fax: 1/200-1168 

Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. 

E-mail: menrathr@dinpi.hu 

Pál-völgyi-barlang 

Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével 

mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 

perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak 

érdemes elõre bejelentkezni. 

Cím: 1021 Budapest, Szépvölgyi út 162. 

Tel.: 1/325-9505 e-mail: palvolgy@axelero.hu 

Szemlõ-hegyi-barlang 

Látogatható: egész évben, kedd kivételével 

mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor 

indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre 

bejelentkezni. 

Cím: 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35. 

Tel.: 1/325-6001; e-mail: palvolgy@axelero.hu 

Királyréti Oktató- és Látogatóközpont 

Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész 

évben. 

Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 

e-mail: kiraly.ret@invitel.hu 

Szénások Európa Diplomás Terület 


évben. 

Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. 

Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129. 

e-mail: iroda@szenas.hu 

Internet: www.szenas.hu 

Esztergomi Bemutatóközpont 


évben. 

Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy 

Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 

Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra 

(Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) 


évben. 

Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650 

Ócsai Tájház és Turján Ház 

Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, hétfõ 

kivételével mindennap 9.00 órától. 

Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. 

Tel.: Papp Ágnes 30/9489-150 

e-mail: tarnics@vipmail.hu 

www.ocsa.tajhaz.hu

2006 OszTel.pdf - Duna-Ipoly Nemzeti Park - Nemzeti Park ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?