KOMMUNIKÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN - Dr. Fehér Katalin

Kiindulási pontok:
1. A pedagógia
kommunikáció
elméletéből
1. Az andragógiai
folyamatokból

o A tanítási tanulási folyamat rendszeres és módszeres
tudásközvetítés (a tanár közöl, bemutat, a tanulók felelnek,
dolgozatot írnak, a tanár értékeli a teljesítményeket)
o
A tanítás személyközi kommunikációk sorozata – lehetőség a
szükséges tudás elsajátítására, a résztvevők öntevékenységének
kibontakoztatására (A tanár feladata a kooperatív kapcsolatok
segítése. Résztvevő-központúság – a kommunikatív aktusok
kezdeményezését a felnőtt hallgatóktól várják el)

A neveléstudomány (andragógia?) körébe
tartozó új tudományág
Kapcsolata más tudományokkal
o
o
o
o
o
nyelvtudomány
szociálpszichológia
információelmélet
kultúraelmélet
Manipulációkutatás stb.

Pedagógiai kommunikáció
Felnőttképzési kommunikáció
o
pedagógiai céloknak
alávetett,
o
andragógiai céloknak
alávetett,
o
pedagógiailag szabályozott,
intézményesült,
o
andragógiailag szabályozott,
intézményesült,
o
tervszerűen előkészített és
lefolytatott kommunikáció,
mely nevelők és növendékek
közvetlen személyes
kapcsolataiban megy végbe.
o
tervszerűen előkészített és
lefolytatott kommunikáció,
mely tanár és a felnőtt tanuló
közvetlen személyes
kapcsolataiban megy végbe.

1. Célzatosság
2. Intézményesültség
3. Tervezettség
4. Interperszonalitás

o
MENNYISÉGI MUTATÓK
Az explicit tanári közlések mennyisége
o
MINŐSÉGI MUTATÓK
A kommunikáció relevanciája
o
A hallgatói beszéd mennyisége
o
A kommunikációs stílus adekvát mivolta
o
A felnőtt tanulók írással, olvasással stb.
töltött idejének mennyisége
o
A tanári kommunikáció centruma
(felnőtt tanulók, téma, tanári produkció)
o
o
A taneszközök használatával eltöltött idő
A kommunikatív tevékenységek
részaránya a foglakozás teljes
időtartamához képest
o
o
Az oktató kommunikációjában
kifejeződő attitűdök
A hallgatói kommunikáció szabadsága
o
A felnőtt tanulók kommunikációjának
irányítástechnikája

Kommunikáció
Hagyományos pedagógiai
kommunikáció
Felnőttképzési kommunikáció
A kommunikáció fő irányai A pedagógustól a gyermek felé Kölcsönösség a tanári és a felnőtt
tanulói kommunikációban
A felnőtt tanulók közötti
kommunikáció is fontos elem
Tanár – tanuló kapcsolat Távolságtartó -> közvetlen Távolságtartó -> közvetlen
Tipikus folyamatok az
ismeretközlés során
Eszközök
Tanári előadás, magyarázat
Memorizálás
Szövegreprodukció
Tanári értékelés
Tanári beszéd
Bemutatás
Tankönyv
Egyéb információhordozók
Információk megszereztetése
Problémák felfedeztetése
Megbeszélés
Közös értékelés
Korábbi tapasztalatokra
támaszkodás
Dialógus
Tankönyv, egyéb szakirodalom
Egyéb információhordozók

o
Az oktató nem elsősorban a tantárgyra vonatkozó információkat
szolgáltatja, hanem
o
Inkább: szembesíti a hallgatók tapasztalati úton szerzett ismereteit a
tudományosan feldolgozott és rendezett tantárgyi tematikába szervezett
ismeretkörökkel.
o
Fontos a demokratikus dialógus megvalósítása:
- egyetértést elősegítő racionalitás, mint közlési és elfogadási kritérium
- a döntések diskurzusokkal való legitimációja
- empátia

o
o
o
o
o
o
o
o
o
o
Az adó
Enkódolás
Átvitel
Üzenet
Csatornák
Kommunikációs klíma
Vétel
Dekódolás
A vevő
Visszajelzés

Oktatási intézmény
= komplex kommunikációs tér

o
A tanulócsoportok
mérete és a
kommunikáció

Szociális forma
Kommunikációs
forma
Oktatási forma
Teljes felnőtt tanulócsoport
szemben a tanárral
Teljes felnőtt tanulócsoport
kőrben, vagy egyéb olyan
alakzatban, mely biztosítja,
hogy mindeni mindenkit
láthasson
Kiscsoportok
Egyes tanulók
A tanár a kommunikációs
akciók központja és közvetlen
irányítója, a tanulók rá
figyelnek
A kezdeményezések és az
akciók megoszlanak a tanár
és a tanulók között. A
figyelem fókuszába hol a
tanár, hol az egyes tanulók
kerülnek
Decentralizált
kommunikáció: a tanár
kezdeményező, szervező,
segítő
Nincs interakció,
interkommunikáció, csak
akció és intrakommunikáció
Tanári előadás, bemutatás
Tanári –tanulói kérdések,
megbeszélés, vita
Csoportmunka, páros munka
Egyéni munka

o
Szociofugális szociopetális
terek
o
Formális mód és informális
mód

○
Intraperszonális kommunikáció
○
Interperszonális kommunikáció
○
Csoportkommunikáció

o
Megjelenés
o
Oktatási kommunikáció
o
Emocionális kommunikáció

Alaptípusok
o
o
o
autokratikus
demokratikus
laissez faire
Részletesebb felosztás
o
o
o
o
nagyon autokratikus
autokratikus
aktívan beavatkozó
passzívan beavatkozó
Helyzetek és megoldások
o
o
o
o
o
agresszív megoldás
korlátozó megoldás
együttműködő megoldás
tehetetlenség
érzelem nélküli megoldás

Vokális kommunikáció
o
A hangerő
o
A hangfekvés
o
A beszéd tempója

Nonverbális kommunikációs
eszközök a tanítás nézőpontjából:
o
Mimika
o
Tekintet
o
Gesztusok, kézmozdulatok
o
Testmozgás, testtartás
o
Térszabályozás

o
o
Intim stílus
Rideg stílus
A tanári beszéd stílusát
befolyásoló tényezők
o
o
o
o
o
A felnőtt tanulók életkora
Az oktató kommunikációs
képességei
Elvárások, hagyományok
Az oktató viszony az egyes
csoportokhoz
A feladathelyzet (elméleti,
gyakorlati órák)

Típusok:
o
o
o
o
o
o
„érdeklődő”
„nem értem”
„a visszakérdező”
„a jóváhagyást kicsikaró”
„a csodálkozó”
„a tanár nonverbális jelzéseiből
tájékozódó”

o
A stressz jelei
o
Az agresszivitás jelei
o
A figyelem, az
érdeklődés jelei
o
Az unalom jelei
A felnőtt tanulók
testbeszédének
helyes értelmezése

Az előadás
Előadói stílusok
o
o
o
o
o
Verbális előadó
Információ nyújtó
Amorf módon előadó
Kételkedő
Kiváló előadó

A kérdések
o
Konvergens kérdések
o
Divergens kérdések
o
Értékelő kérdések

A vita
o
Ötletroham
o
Méhkas-módszer
o
Kerekasztal
A tanári kommunikáció
vita során

o
A „Pygmalion effektus”
o
A proaktív tanár
o
A reaktív tanár
o
A „túlreagáló” tanár

o
o
o
o
A dicséret, mint a kritika ellensúlyozása
A dicséret, mint modellnyújtásra tett
kísérlet
A dicséret, mint pozitív útmutatás
A dicséret, mint a jég megtörése
o
A dicséret, mint a tanuló által kiprovokált
elismerés
o
A dicséret, mint vigaszdíj

o
o
o
o
hibáztatás
vallató kérdezés
bűntudatkeltés
utasítás

o
o
o
o
Passzív meghallgatás (csend)
Hatékony tudomásul vételt jelző
reakció
"Jégtörők" közbeiktatása
Aktív meghallgatás

o
A konfliktus fogalma
o
A konfliktusok forrásai
o
Konfliktuskezelési stratégiák
1. Versengő stratégia
2. Alkalmazkodó stratégia
3. Kompromisszumkereső
stratégia
4. Problémamegoldó
stratégia
5. Elkerülő stratégia
o
A tanár feladata a
konfliktushelyzetek
kezelésében