Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

7.2.3 A zárvatermık alaktana
7.2.3.1. A gyökérrendszer alaktana
A harasztok, a nyitvatermık és a zárvatermık táplálékfelvevı és rögzítı szerve a
gyökére. A gyökérre jellemzı, hogy csomói nincsenek. Tagolatlan, homogén szerv. Klorofillt
általában nem tartalmaz, növekedése többé-kevésbé pozitív geotrópos irányú. Oldalképletei
egynemőek, ami annyit jelent, hogy csak gyökérágakból állnak. A gyökér a tápanyagfelvétel
és a rögzítés mellett további fontos élettani funkciókat is elláthat: képezhet bizonyos
anyagcseretermékeket (pl. nikotin, hormonok).
• Járulékos és módosult gyökerek
A gyökerek keletkezésük szerint lehetnek normális és járulékos eredetőek.
Normális gyökerek. Keletkezésük a gyököcskébıl indul. Az ebbıl kialakuló
oldalágak endogén úton további gyökérágakat hoznak létre.
Járulékos gyökerek. A normálistól eltérı helyen és idıben keletkezı gyökerek.
Ilyenek az idısebb gyökereken utólag keletkezı vagy a hajtásrendszerbıl eredı gyökerek.
Hajtáseredető gyökerek. A kifejezést újabban gyakran használjuk azoknak a
gyökereknek a megjelölésére, amelyek természetes úton (pl. rizómából, indából,
egyszikőeken) jönnek létre. A dugványok gyökereztetésekor viszont a járulékos
gyökérképzıdés kifejezés az elterjedtebb.
Módosult gyökerek. Akkor keletkeznek, ha a gyökér a normális funkció mellé
újabbakat vesz fel és az új funkciók lesznek a dominálók. A következıkben ezek típusait
ismertetjük (7.1. ábra).
Léggyökerek. A növény föld fölötti szárrészébıl erednek, és jelentıs részük a föld
fölött helyezkedik el. Szöveti felépítésük a gyökerekre emlékeztetı. Feladatuk lehet a
támasztás, valamint a víz- és a tápanyag felvétele (pl. trópusi fikuszfajok pányvázó gyökerei).
Sajátos léggyökérzetet alakítanak ki az epifiton fajok, pl. a trópusi orchideák. Ezek levegıben
lógó gyökereit sajátos szövet, a léggyökérburok (velamen radicis) borítja. Ennek segítségével
a növény képes az anyagcserjéhez szükséges nedvességet és táplálékot abszorbeálni. A
borostyánnak kapaszkodó léggyökerei vannak, míg a kukorica és cirok támasztó
léggyökereket fejleszthet (7.1. kép).
Raktározó gyökerek. Akkor keletkeznek, ha a fıgyökér vagy a hajtáseredető gyökerek
tartalék tápanyagok raktározására módosulva megvastagszanak. A megvastagodás olykor
gumószerő képzıdményt eredményezhet. Az ilyen tápanyagraktározás az évelı vagy a
többéves életformával van kapcsolatban. Fıgyökeres gyökérrendszerő fajokban a fıgyökér és
a szár csatlakozása együtt vesz részt a módosult szerv alkotásában. A hajtáseredető gyökerek
csoportos, „koloncos” kialakulása figyelhetı meg pl. a dálián, a mogyorós ledneken stb.
Gyökérgümık. A pillangósvirágúak gyökerein jelennek meg és a gyökér
kéregszövetének a burjánzásai. A növénnyel szimbiózisban élı Rhizobium baktériumfajok
hatására keletkeznek.
Gyökérdaganatok („gombalakás”). A gyökérgümıknél nagyobb, ökölnyi nagyságú
képzıdmények láthatók az égerfa és az ezüstfa gyökerén. Ezeket a nitrogénkötı
sugárgombákhoz tartozó baktériumok (Actinomyces) okozzák.
Szaporító gyökerek. Jóllehet a gyökerekre nem jellemzı a rügyképzés, mégis egyes
gyökerek rendszeresen hoznak létre hajtáskezdeményeket. Így ez a gyökértípus a vegetatív
szaporodás fontos szerve. Különösen néhány gyomfajra (pl. mezei aszat, mezei csorbóka,
8