Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...
Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...
Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
• paleoendemizmusok: korábbi idıszakokban nagy elterjedésőek voltak,<br />
napjainkra azonban kis területre húzódtak vissza, pl. páfrányfenyı (Ginkgo<br />
biloba) és a mamutfenyık.<br />
• neoendemizmusok: gyors fajképzıdési nemzetségek kis fajai, az újonnan<br />
keletkezett fajok elterjedési lehetıségei viszont kedvezıtlenek. Ezért csak<br />
lokális elterjedésük következhet be, pl. kıtörıfő és tárnics fajok a déli<br />
Alpokban.<br />
• szigetendemizmusok: számuk a sziget szárazföldtıl való elválásának<br />
idıpontjától függ. A brit szigetek a szárazföldtıl csak a jégkorszak után váltak<br />
le, ezért nincsenek endemizmusaik; Új-Zélandon pl. 72% ez az arány.<br />
Reliktum faj (maradványfaj) = az a növényfaj, amely a földtörténet valamely<br />
korszakában gyakoribb volt késıbb azonban visszaszorult és elıfordulása elszigeteltté vált.<br />
• Preglaciális (jégkor elıtti) és interglaciális (jégközötti) reliktumok:<br />
melegkedvelı fajok pl. pilisi len (Linum dolomiticum) – ma leginkább a<br />
középhegység melegkedvelı sziklalakói.<br />
• glaciális (jégkorszaki) reliktumok: hidegtőrı fajok pl. zergeboglár (Trollius<br />
europaeus), cifrakankalin (Primula auricula) – ma leginkább a hővös<br />
szurdokerdık és tızegmohás lápok lakói.<br />
• posztglaciális reliktumok: a jégkorszak utáni pusztai korszak maradványai pl.<br />
vetıvirág (Sternbergia colchicflora)– ma az eltőnı löszpusztáinkon húzódnak<br />
meg.<br />
Vikariálás, vikarizmus: egymással közel rokon fajok, vagy családok földrajzilag,<br />
vagy ökológiailag elválnak, sıt elıfordulásukkal egymást kizárhatják. Pl. a kötöttebb,<br />
vályogos talajokra jellemzı szöszös pipitért (Anthemis austriaca), lazább homokos talajokon<br />
a homoki pipitér (Anthemis ruthenica) helyettesítheti.<br />
Álvikariálás: hasonló ökológiai viszonyok között nem rokon növények helyettesítik<br />
egymást növényföldrajzi szempontból. pl. a Közép- és Dél Amerikában élı kaktuszokat<br />
Afrikában a fiziognómiailag hasonló kutyatejek helyettesítik.<br />
Flóraelemek: osztályozásuk elsısorban jelenlegi elterjedésük alapján történik, ami<br />
elsısorban a fajok klímaigényétıl, és vándorlásuktól függ. Néhány jellemzı flóraelemtípus:<br />
• Európai elem : pl. százszorszép (Bellis perennis)<br />
• Eurázsiai elem: pl. franciaperje (Arrhenatherum elatius)<br />
• Kontinentális elem: pl. mezei iringó (Eryngium campestre)<br />
• Szubmediterrán elem: pl. ernyıs madártej (Ornithogalum umbellatum)<br />
• Mediterrán elem: pl. olajrepce (Brassica napus)<br />
• Szubatlanti-atlanti elem: nadragulya (Atropa bella-donna)<br />
• Boreális (északi) elem: pl. tızegáfonya (Vaccinium oxycoccos)<br />
Nálunk pannon endemikus faj pl. öldöklı aszat (Cirsium furiens). Ha az endemikus<br />
fajok az elterjedési centrumon kívül más területekre is átterjednek szubendemikus fajokról<br />
beszélünk, nálunk pl. szakállas csormolya (Melampyrum barbatum).<br />
Adventív fajok: behurcolt vagy jövevény fajok, a behurcolásuk ideje szerint kétféle<br />
csoportjuk ismert:<br />
• archeofitonok: a 15. sz. végéig kerültek be a terület flórájába pl. pipacs<br />
(Papaver rhooeas), szarkaláb (Consolida regalis), konkoly (Agrostemma<br />
githago), búzavirág (Centaurea cyanus) (8.1. kép).<br />
• neofitonok: a 16. sz. óta (Amerika felfedezése után) kerültek be a flórába pl.<br />
kanadai betyárkóró (Conyza canadensis) (8.2. kép), parlagfő (Ambrosia<br />
artemisiifolia), karcsú disznóparéj (Amaranthus chlorostachys), kicsiny<br />
gombvirág (Galinsoga parviflora).<br />
63
Change language