Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

7. MAGVAS NÖVÉNYEK (SPERMATOPHYTA)
Hajtással rendelkeznek. A harasztoktól eltérıen embriójuk hajtáspólusával átellenben
gyökeret fejlesztenek. Sporofillumaik korlátozott növekedéső virágokat alkotnak. Makrovagy
megasporongiumukat (nucellus) kettıs burok (integumentum) veszi körül. A
makrosporangium és a burok együtt alkotja a magkezdeményt. A makrosporangiumban négy
makrospóra (= megaspora) keletkezik, amelyek közül csak egy alakul át makroprotalliummá
(= megaprothallium). A makroprotallium a makrosporangiumon belül marad. A petesejt
mindig a makrosporangiumban termékenyül meg. A magkezdeménybıl kialakuló mag csak
akkor válik le az anyanövényrıl, ha az embrió kialakulása a zigótából már legalább
megkezdıdött, és a szilárd burokkal (maghéjjal) körülvett táplálószövet (endospermium)
képzése befejezıdött.
Kétszakaszos egyedfejlıdésük rejtett, a gametofiton szakasz erısen redukált. A
nyitvatermık (Gymnospermatophyta) magkezdeményei a termılevélen (macro- vagy
megasporophyllum) szabadon vannak, a zárvatervık (Angiospermatophyta) magkezdeményei
pedig a termılevelek által körülzártak.
7.1. Nyitvatermık (Gymnospermatophyta)
Virágaik egyivarúak, szélbeporzásúak. A gametofiton szakasz még kevésbé
redukálódott. A magkezdemények a termıleveleken szabadon vannak. Másodlagosan
vastagodó fás növények.
7.1.1. Család: Páfrányfenyıfélék (Ginkgoaceae)
A páfrányfenyıfélék már a perm idıszakban léteztek. Ma már csak egy fajuk él, a
kétlaki, lombhullató gingó-, illetve ginkófa (Ginkgo biloba). Kínában ıshonos. Levelei
legyezı alakúak, villás erezetőek. A porzós virágot alkotó porzólevelei két pollenzsákot
hordanak. Nıvirágai hosszú kocsányúak, két magkezdeménnyel. Gametofiton szakaszuk
viszonylag soksejtő, a petesejteket spermatozoidok termékenyítik meg (zoidiogamia). A
lehullott magkezdeményben a beporzás után néhány hónappal termékenyül meg a petesejt. Az
érett magvakon vajsavtól illatozó külsı, húsos szarkoteszta (sarcotesta) és belsı, elfásodott
szkleroteszta (schlerotesta) alkotja a maghéjat. Kínában a magvakat pirítva nyalánkságként
fogyasztják. Az embriók két sziklevelőek. Kínában és Japánban a gingófát templomkertekbe
ültetik. Európa parkjaiban 1727 és 1737 között került. Nyuga-Európa nagyvárosaiban (pl.
Amszterdamban) utcai sorfa.
7.1.2. Család: Fenyıfélék (Pinaceae)
A család fajai az északi félteke hővösebb tájain fordulnak elı. Tőleveleik csomókban
(2, 3, 5 vagy soktős fenyık) vagy két sorba rendezetten („fésősen”) állnak. Termıs tobozaik
elfásodók. Az érett tobozok általában nem hullanak szét. Annak alapján, hogy a tőlevelek a
rövid-, illetve hosszúhajtásokon hogyan oszlanak meg, három alcsaládjukat különböztetjük
meg.
7.1.3. Család: Tiszafafélék (Taxaceae)
A közönséges tiszafa (Taxus baccata) szövetei gyantajáratokat nem tartalmaznak.
Levelei fésősen állnak. A pikkelylevelek tövében elhelyezkedı orzós virágok 6-8 sugaras
6