Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

jelleget adó növénytakaróval fed be hatalmas területeket. A család fajai között találhatók
legfontosabb élelemnövényeink, a takarmány- és ipari növényeink nagy része. Legnagyobb
kárt okozó gyomnövényeink jelentıs része is ennek a családnak a tagja.
Gyökérzetük tipikus bojtos gyökérzet. Az évelı fajok földalatti módosult szárral:
rhizómával vagy tarackkal telelhetnek át. Száruk jellegzetes szalmaszár, amely hosszú,
vékony ízekbıl (internódium) és élesen elkülönült, bütykösen megvastagodott csomókból
(nódusz) áll. Az internódiumok a nóduszok fölött interkalárisan növekednek. Száruk belül
igen kevés kivételtıl (kukorica, cirok) eltekintve üreges, a csomók azonban mindig tömöttek.
Száruk a föld fölött nem ágazik el, a föld színénél lévı legalsó csomókból azonban
legtöbbször mellékszárakat fejlesztenek és ezért bokros növekedésőek.
A levelek a csomókon egyenként, két átellenes sorban váltakozva helyezkednek el,
hüvelybıl és lemezbıl állanak. A levélhüvely a szárat teljesen körülöleli, de végig hasadt, ún.
nyílt levélhüvely. A lemez párhuzamos erezető, keskeny, rendszerint szálas, néha sertealakú.
A lemez és a hüvely találkozásánál, mintegy a hüvely folytatásaként találjuk a hártyás
nyelvecskét (ligula). A lemez aljából kétoldalt gyakran 1-1 kis áralakú függelék, a fülecske
(auricula) nı ki.
A búza (Triticum) nemzetség fajai az egész Földön a legjelentısebb pázsitfüvek. A
Földközi-tenger környékén honos 18 faja közül 14-et termesztenek. Az emberiségnek több
mint a fele a legnagyobb tömegben ezek termését fogyasztja. A búza fajok közül a termesztés
szempontjából 7 a fontosabb. A közönséges búza (T. aestivum) a leggyakoribb és a
legelterjedtebb búzafaj a Földön. A búzával bevetett terület 90 %-át foglalja el. Kiváló
alkalmazkodóképességő, a mérsékelt öv legfontosabb kenyérgabonája. Mintegy 10 000 éve
termesztett élelemnövény. İszi vagy tavaszi vetéső.
A rozsnak egyetlen mővelt faja a közönséges rozs (Secale careale). Idegen
megporzású. A mérsékelt övben a búza után a második kenyérnövény. Hazánkban a homokos
területek és a hővösebb vidékek gabonája. Kétvirágú kalászai oldallal a tengely felé fordulva
egyenként ülnek a padkákon. Kalászpelyvái keskenyek, áralakúak. Külsı toklászai hosszú
szálkásak. Sok fajtája van, ezek fıképpen ısziek.
Az árpa ısszel vagy tavasszal vethetı gabonanövény. A nemzetség legfontosabb faja a
négysoros vagy takarmányárpa (Hordeum vulgare) (7.25. kép). Abraktakarmányként fıleg a
sertéstenyésztésben jelentıs. A kétsoros vagy sörárpa (H. distichon) a sör és malátagyártás
fontos alapanyaga.
Forrás: saját fénykép
7.25. kép: Takarmányárpa (Hordeum vulgare)
58