Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

fejlıdésnek indul és rövid idı múlva virágzik. Tılevélrózsát alkotó levelei igen változatosak.
Szárlevelei nyeletlenek, ülık, fülesek. Virágai aprók, fehérek és hosszú fürtvirágzatba
tömörülnek. Termése fordított háromszög alakú vagy szív alakú becıke (táska). Egy növény
magtermése 2000-4000 közötti lehet. Csírázóképességüket több évig megtartják.
Forrás: saját fénykép
7.18. kép: Vadrepce (Sinapis arvensis)
7.2.4.4.20. Fészkesek (Compositae, Asteraceae)
A kétszikőek legnagyobb, mintegy 20 000 fajt számláló családja. A Föld majdnem
minden részén megtalálhatók. A család nagy fajszáma ellenére igen egyöntető, jól
jellemezhetı és könnyen felismerhetı, természetes zárt rokonsági kört alkot. Dudvanemő,
részben tejnedvet tartalmazó növények, szórtállású, ritkán átellenes, pálhátlan levelekkel.
Tartaléktápanyaguk keményítı helyett inulin.
Legjellemzıbb közös tulajdonságuk a fészekvirágzat. A fészekvirágzat a fürtös
virágzatokhoz tartozik, amit a centripetális virágzási sorrend jól mutat. A virágok egy
kiszélesedett tányérszerő, félgömbös vagy kúpos virágzati tengelyen, az ún. vackon
csoportosan szorosan egymás mellett ülnek. Az egyes virágok tövében gyakran hártyás vagy
sertenemő murvalevelek ún. vacokpelyvák vannak, máskor a vacok felülete csupasz és sima.
Az egész fészekvirágzatot kívülrıl egy vagy több sorban elhelyezkedı fellevelek: a
fészekpikkelyek veszik körül. A fészekvirágzatok vagy magánosak, vagy pedig különbözı
bogas- vagy fürtös rendszerő virágzatokká tevıdnek össze.
Az egyes virágokon a csésze helyett leggyakrabban szırkoszorúból álló bóbitát,
máskor pikkelyes vagy hártyás függeléket találunk, de a csésze teljesen hiányozhat is. A
szırbóbita az érett termés csúcsán is megmarad és mint repítıkészülék mőködik. Az egyéb
függelékekbıl gyakran az elterjedést szolgáló horgok, kapaszkodó szırök alakulnak. A párta
mindig öt sziromlevélbıl nıtt össze, és vagy aktinomorf vagy zigomorf. Elıbbi esetben öt
egyenlı cimpájú és csöves vagy tölcséres. A másik esetben rövid csöves alakból egy hosszú,
nyelvalakú lemez nı ki egyik oldalra, amelynek végén gyakran öt kis csipkefog jelzi az öt
sziromlevelet. Az utóbbi alakot nyelves pártának nevezzük. Egy fészekben lehetnek csak
csöves, vagy csak nyelves virágok, de elıfordul az is, hogy a középsı virágok csövesek, a
szélsık pedig nyelvesek. Utóbbi esetben a szélsı nyelves virágokat sugárvirágoknak
nevezzük. (pl. a napraforgónál, csicsókánál stb.). A porzók száma mindig öt, a portokok
megnyúltak és szélükkel egész hosszukban csıvé nıttek össze (portokcsı), amely csı a
51