Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...
Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...
Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
tartozó fajok élnek. A dohányfojtó vajvirág (O. ramosa), egyéves, elágazó szárú, sárgásbarna<br />
színő növény, amely dohányon, burgonyán, kenderen, komlón, napraforgón, paradicsomon<br />
stb. élısködik. Szívógumója számos szívógyökérrel telepszik rá a megtámadott gazdanövény<br />
gyökerére és abból táplálkozik. Pártájának csöve sárgás, karimája kék vagy lila. Magvai olyan<br />
aprók mint a dohányé. Egy tı magtermése kb. 150 000 db. Csírázóképességüket 4-6 évig is<br />
megtartják a talajban, és csak akkor csíráznak, ha a gazdanövény gyökere közelébe kerülnek.<br />
Az egész ország dohánytermesztı vidékein gyakori, kivéve Vas- és Zala megyét.<br />
7.2.4.4.16. Mályvafélék (Malvaceae)<br />
Lágy szárú vagy fás növények, szórt állású, egyszerő karéjos levelekkel. Virágaik<br />
aktinomorfak, kétivarúak, négykörösek. A csészén kívül rendszerint még murvalevelekbıl<br />
fejlıdött külsı álcsésze is van. A bibeszálak körül csıvé összenıtt porzóknak csak egy<br />
portokjuk van. Felsıállású termıjük 3 vagy sok termılevélbıl alakult. Termésük vagy több<br />
egymagvú részterméskére széthasadó ún. „papsajt” vagy többüregő tok. Az ide tartozó fajok<br />
száma 1500, amelyek fıleg trópusokon vagy a szubtrópusokon élnek.<br />
Egyéves, karógyökerő, már a tövétıl ágas növény a varjúmák (Hibiscus trionum)<br />
(7.16. kép). Szára ágas szıröktıl borzas. Alsó levelei épek vagy karéjosak, a középsık tövig<br />
szeldeltek. Virágai nagyok, a levelek hónaljából nınek, kettıs csészéjőek. Belsı csészéje<br />
felfújt, sötétbarnán erezett, serteszırös. Sziromlevelei bimbóban sodrottak, halvány<br />
kénsárgák, tövükön pirosbarna folttal. Ibolyaszínő, porzószálai összenıttek. Termése<br />
tojásalakú, barázdált, fekete színő, sokmagvú toktermés. A belsı felfújt csésze teljesen<br />
takarja. Fekete színő magvai vese alakúak, bibircsesek, „keményhéjúak”. Az egész országban<br />
– különösen az Alföldön – elterjedt melegigényes gyomnövény. Fıleg a kapás kultúrák,<br />
másodvetések gyomnövénye.<br />
Forrás: saját fénykép<br />
7.16. kép: Varjúmák (Hibiscus trionum)<br />
7.2.4.4.17. Kutyatejfélék (Euphorbiaceae)<br />
A család mintegy 8000 faja igen változatos megjelenéső. Zömében trópusi növények.<br />
Száraz termıhelyeken általában szukkulensek és a kaktuszokra emlékeztetı külsejőek.<br />
Virágtakarójuk ritkán kettıs, vagy csészeszerő lepel (Mercurialis), rendesen azonban<br />
hiányzik. Porzóik száma változó, a magház felsı állású, három termılevélbıl áll és érés után<br />
három résztermésre válik széjjel, általában egy-egy maggal. Több nemzetségnél gyakoriak a<br />
48