Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

néha bogyó. Az ide tartozó fajok száma mintegy 3 ezer, részben mérsékelt öviek, részben
trópusiak. A családnak elég sok félélısködı faja ismert, sıt élısködık is elıfordulnak. Sok
közöttük a gyomnövény.
A közönséges gyujtoványfő (Linaria vulgaris) (7.15. kép) évelı, tarackos növény.
Virágai szártetızı fürtben fejlıdnek. Pártája sárga, kétajkú, sarkantyús. A pártatorok
narancsszínő, szırös. Cserjés helyeken, utak mellett, szántóföldeken, töltéseken, legelıkön
közönséges, de csak kevés helyen tömeges elıfordulású. Virágzó hajtásainak fızetét
gyomorégés, savtúltengés, epebaj, vizelet-tarthatatlanság esetén használják. Mérgezı
glikozidjai (linarin, linaracia, stb.) elsısorban szarvasmarhákat betegítenek meg.
Forrás: saját fénykép
7.15. kép: Közönséges gyujtoványfő (Linaria vulgaris)
A veronika (Veronica-fajok) lágy szárú, igen változatos termető növények.
Pártacsövük négyhasábú, porzóik száma kettı. Leveleik keresztben átellenesek, ritkán
örvösek. A szántóföldjeinken kárt okozók egyévesek, vagy ısszel csírázva áttelelık. Az
ujjaslevelő veronika (V. triphyllos) felsı levelei levélnyél nélküliek, ujjasan hasadtak.
Tavasszal az egész országban igen gyakori. A mezei veronika (V. arvensis) bibéje a termés
bemetszésébıl kiáll. A repkény v. borostyánlevelő veronika (V. hederifolia) levelei
kerektojásdadok vagy vese formájúak, leggyakrabban 5 karéjúak. Toktermése visszásszívalakú.
Pillangós vetésekben is gyakori. Fıleg a Dunántúl savanyú talajain nı tömegesen a
fényes veronika (V. polita). Toktermése vese alakú. Legtöbbször vele együtt nı a perzsa
veronika (V. persica), amely annál kissé nagyobb termető. Termése szintén vese alakú, de
jóval szélesebb a hosszánál és hálósan erezett. A veronikák elsısorban a kalászosok
bokrosodását gátolják. A nemzetség több tagját dísznövénynek (V. officinalis, V. spicata, V.
austriaca stb.) is ültetik.
7.2.4.4.15. Vajvirágfélék vagy szádorgók (Orobanchaceae)
Egyéves vagy évelı, klorofill nélküli szívógumós gyökér-élısködı növények.
Leveleik szórt állásúak, pikkely alakúak. Virágfelépítésük a tátogatófélékhez hasonló, de
magházuk egyrekesző. Toktermésükben nagy tömegő apró mag – szabad szemmel is nehezen
látható – található. Virágzatuk szártetızı füzér. Nálunk csak az Orobanche nemzetségbe
47