Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

• a convar. longum termése hosszúkás, hengeres-kúpos,
• a convar. grossum fajtáinak termése szélesen kúpos, vagy lapított
paradicsom alakú. Ide a legtöbb étkezési vagy cseresznyepaprika tartozik.
A paradicsom (Lycopersicon esculentum) egyéves, lágy szárú, ehetı terméső növény.
İshazája Dél-Amerika trópusi vidéke (Peru, Ecuador, Bolívia,) ahonnan a világ minden tájára
elkerült. Termése változó alakú bogyó, amely a likopintól piros, levelei félbeszárnyaltak. Igen
sok fajtája ismert, ezeket Terpó a következı convarietas-okba sorolja:
• A convar. cerasiforme-ba tartozók magasabb termésőek, sőrőn levelesek.
Termései cseresznye vagy körte alakúak.
• A convar. esculentum-ba tartozók a mirigyszırös, végig gerezdes
paradicsomok. Terméseik változó alakúak, csészéjük hosszabb a pártánál.
Ide tartoznak a leggyakrabban és nagy mennyiségben termesztett fajták.
• A convar. infiniens fajtái nem gerezdesek.
• A convar. fruticosum fajtáinak levelei hólyagosak és simák.
• Sokszorosan elágazó virágzatúak a convar. scopigerum-ba tartozó fajták.
A burgonya (Solanum tuberosum) egyik legfontosabb emberi táplálék, kiváló
takarmány és ipari növény. Hazája Dél-Amerika (Peru, Chile, Bolívia) hegyvidékei ahol
gumóival áttelel. Fıgyökérrendszerrel csupán a magból fejlıdı növények rendelkeznek. A
gumóból fejlıdött gyökerek hajtáseredető gyökerek. Ezek egy méternél mélyebbre nem
hatolnak, dús elágazásúak, tarackokból és gumókból állanak. A tarackok a fıtengely földbeli
csomóin erednek. A gumó a tarack (stolo) csúcsának megvastagodása, ún. ággumó.
Bogyótermése gömbölyő, zöld, feketészöld. A növény zöld részei erısen mérgezı szolanin
alkaloidot tartalmaznak. Az éretlen, zöld burgonyaszárban a mérgezı anyag 3-10-szerese az
érett szárban találhatónak. A szolanin elsısorban a sertéseket és a szarvasmarhákat betegíti
meg. A gumóban szolanin nincs, illetve csak igen kis mennyiségben a „szemek” közelében. A
kiszedett fiatal gumók fényre megzöldülnek és ekkor már megnövekedett szolanin-tartalmuk
miatt fogyasztásuk enyhe mérgezést válthat ki. A burgonya szaporítása gumókkal történik.
Magról a nemesítık nevelik. A hővösebb, nedvesebb tájak kedveznek termesztésének.
Hazánk nem a legjobb termesztési területe, ami miatt a fajták hamar „leromlanak” (ökológiai
leromlás), amit vírusbetegségek is (vírusos leromlás) gyorsítanak. A nagy lila bogyójú
tojásgyümölcsöt vagy padlizsánt (S. melongena) nálunk ritkábban termesztik. Bogyótermését
fızelékként és rántva fogyasztják, de kellıen főszerezve salátának is.
Kapások jellemzı gyomnövénye az egyéves fekete ebszılı. (S. nigrum). Sok magot
tartalmazó bogyótermése fekete vagy feketezöld. Kozmopolita növény. Nálunk is mindenütt
gyakori, fıleg a korhadó szerves anyagokban gazdag talajokon.
A közönséges vagy virginiai dohány (Nicotiana tabacum) ipari és élvezeti növény.
Termése sok magot tartalmazó, barna színő, kétrekesző tok. Elsısorban nikotin tartalma miatt
termesztik a kapadohányt (N. rustica). A dohány fı alkaloidja a nikotin, amely a növény
minden részében, de elsısorban a leveleiben található. A nikotin a mellék alkaloidokkal
(nikotein, nikotellin, nirnikotin stb.) együtt erısen mérgezıek.
7.2.4.4.14. Tátogatók (Scrophulariaceae)
Lágy szárú, néha fás növények. Leveleik szórt, átellenes vagy örvös állásúak. Egyre
inkább zigomorffá váló virágaik vannak. A család elsı nemzetségeinek virágaiban rendszerint
öt porzó van, s ilyenkor a virág majdnem sugarasan részarányos (pl. az ökörfarkkóró =
Verbascum) még, késıbb a porzók számának csökkenésével egyre inkább kifejezettebb lesz a
zigomorfia és kétajkú párta fejlıdik. A győszővirágnál (Digitalis) négyre, majd a
veronikáknál (Veronica) kettıre redukálódnak a porzók. Termésük kétrekesző sokmagvú tok,
46