Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...
Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...
Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
a termésen marad. Termésük tok vagy bogyó. Sok idetartozó növényfaj mérgezı alkaloidát<br />
tartalmaz. Fajainak száma 2300. Mintegy 1500 fajuk a Solanum nemzetségbe tartozik.<br />
A nadragulya (Atropa belladonna) fıleg bükkösökben, vagy bükkelegyes erdık<br />
vágásterületein fellépı évelı, vastag, ágas gyöktörzső növény. Pártája harang alakú, kívül<br />
ibolyáskék, belül sárga. Termése fényes fekete bogyó. Egyik legfontosabb gyógynövényünk.<br />
Levelébıl és gyökerébıl pupillatágító, görcsoldó hatású hatóanyagokat (hioszciain,<br />
belladonin, atropin stb.) nyernek.<br />
Nitrogénben gazdag talajú gyomtársulásokban mindenfelé közönséges a két- vagy<br />
egyéves beléndek (Hyoscyamus niger). Virágai piszkos halvány sárgák, lila színő erekkel.<br />
Termése kupakkal nyíló tok. Mérgezı magvai a mákéhoz hasonlóak, ahonnan nehéz<br />
kiválogatni, ezért ahol a növény a mákot szennyezi ez különös figyelmet érdemel. A<br />
nadragulyához hasonlóan (hioszciamin alkaloida) fontos orvosi növényünk. Leveleit és<br />
magvait győjtik. Erısen mérgezı növény, ezért az állatok elkerülik. Vigyázni kell, hogy<br />
leveles szára silóba, szénába, mérgezı magvai abrakba ne kerüljenek.<br />
Szintén a nitrogénben gazdag talajokat kedveli az Amerikából származó egyéves<br />
csattanó maszlag (Datura stramonium) (7.14. kép). Felálló nagy, fehér tölcséres virágai rövid<br />
kocsányokon a levelek hónaljában ülnek. Termése hosszú, erıs tüskékkel borított toktermés,<br />
amely négy kopáccsal nyílik. Ruderális helyeken, legelıkön, parlagokon, szántókon gyakori.<br />
Igen mérgezı!<br />
Forrás: saját fénykép<br />
7.14. kép: Csattanó maszlag (Datura stramonium)<br />
A zsidócseresznye (Physalis alkekengi) évelı, kúszó gyöktörzses, fehéres vagy<br />
zöldesfehér pártájú növény. Termése skarlátpiros bogyó, amelyet a felfúvódott, a bogyónál<br />
sokkal nagyobb skarlátpiros csésze teljesen magába zár.<br />
A paprika (Capsicum annuum) egyéves konyhakerti főszer- és gyógynövény. Dél- és<br />
közép-amerikai származású, víz- és melegigényes. Amerikában 3000 éves főszer és eledel,<br />
hazánkban azonban csupán a XVIII. században kezdték termeszteni. Elıször a főszerpaprika,<br />
késıbb az étkezési paprika terjedt el. Termése húsos falú, felfújt bogyó. Csípıs ízét a<br />
maglécekben levı kapszaicin okozza, ami egyébként fontos gyógyszer-alapanyag. Jelentıs a<br />
C- és A, valamint P-vitamin tartalma. A paprika pora és szeszes kivonata étvágyjavító,<br />
vizelethajtó. A C-vitamint elıször Szentgyörgyi Albert állította elı kristályosan a magyar<br />
főszerpaprikából. Hazánkban a főszer- és csemege paprikákat számos fajtában termesztik.<br />
Fajtáit Terpó 3 termesztett alfajba sorolja:<br />
• a convar. annuum fajtái apró, gömbös bogyójúak,<br />
45