Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...
Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...
Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
7.2.4.4.8. Buzérfélék (Rubiaceae)<br />
Mintegy 700 fajuk az egész Földön megtalálható, de különösen a trópusokon<br />
gyakoriak. Hazai képviselıik „levélörvét” az átellenes levele, és a lomblevél nagyságúra<br />
megnıtt pálháik alkotják. Virágaik négykörösek, négy vagy öttagúak. A porzók a párta<br />
csövére nıttek. Termésük makk-vagy toktermés, bogyó vagy csonthéjas.<br />
Afrikai eredető a kávécserje (Coffea arabica), amelynek bogyószerő csonthéjas<br />
termésében 2 koffeintartalmú mag foglal helyet. A babkávé a mag endospermiuma.<br />
A fehér virágú szagos müge (Asperula odorata) fıleg bükkös-, gyertyános-, tölgyes<br />
erdeink gyakori aljnövénye. Virágai 3-5 cm hosszúak, végálló, kocsányos sátorokban állnak.<br />
A növény szárítva kellemes kumarin illatú. Gyógyszernek és likırök ízesítésére győjtik.<br />
Hazánkban a galaj (Galium) nemzetség fajai nagyobb számban élnek és<br />
gyomosítanak. A ragadós galaj (G. aparine) egyéves, fekvı vagy kapaszkodó szárú, 30-150<br />
cm hosszú gyomnövény (7.10. kép). Termése 2 db gömbös, sőrőn horgas-szırő résztermésre<br />
válik szét. Májustól júniusig virágzik, az egész országban, cserjésekben, erdıszéleken, árkok,<br />
kerítések, fasorok mellett gyakori. Kalászos vetésekben jelenléte helyenként tömeges.<br />
Különösen ott szaporodott el nagy mennyiségben, ahol évek óta hormonbázisú szerekkel<br />
végeznek vegyszeres gyomirtást.<br />
Forrás: saját fénykép<br />
7.10. kép: Ragadós galaj (Galium aparine)<br />
7.2.4.4.9. Szulákfélék (Convolvulaceae)<br />
Nálunk lágyszárú, kúszó vagy csavarodva kapaszkodó hajtású növények. Pártájuk<br />
tölcsér alakú, a bimbóban csavarodott. Termésük kétrekesző, négymagvú tok.<br />
Az apró szulák vagy folyondár (Convolvulus arvensis) évelı, egyik leggyakoribb<br />
gyomnövényünk föld feletti, vékony hengeres, 2 m hosszúságúra megnövı, a földre fekvı<br />
vagy más növényre csavarodó szára végig leveles. Függılegesen lefelé hatoló szaporító<br />
gyökerei és gyökere 2-3 m hosszúságot is elérik. Ezekbıl oldalt erednek az oldalhajtások és<br />
gyökerek, melyek a talajt áthálózzák és televannak számtalan rendes és járulékos rüggyel.<br />
Zöld hajtásait a jószágok jóízően fogyasztják, különösen a sertés és a nyúl szereti nagyon.<br />
Nagy mennyiségő zöld növényi rész (20-25 kg) elfogyasztása után azonban konvolvulin<br />
méreganyaga miatt megbetegedéseket okoz.<br />
A kozmopolita sövényszulák (Calystegia sepium) az apró szulákhoz hasonló, de annál<br />
nagyobb termető és a nedvesebb termıhelyeken él (7.11. kép). Szaporító gyökerei<br />
vízszintesek, tele vannak rügyekkel és a talajvízszintig hatoló gyökerekkel.<br />
41