Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

Forrás: saját fénykép
7.3. kép: Pipacs (Papaver rhoeas)
7.2.4.4.3. Rózsafélék (Rosaceae)
Részben fásszárúak, részben lágyszárúak. Leveleik egyszerőek vagy összetettek,
szórták. A porzók száma legtöbbször sok és ez mindig ötnek a többszöröse. Itt sokféle
termésalakulással találkozunk. Megtalálható a tüszı, aszmag, csonthéjas termés, az
áltermések közül pedig az almagyümölcs, szamócagyümölcs, csipkebogyó stb.. A különbözı
termésalakulása alapján osztjuk a családot alcsaládokra, amelyek közül mezıgazdaságilag az
almafélék, rózsafélék és szilvafélék a jelentısek.
Termésük az elhúsosodó vacokkal és a csészelevelek tövével jellemzı áltermést,
másnéven almatermést illetve, aszmagos, tüszıs terméscsoportot (naspolya,) alkotnak.
• alcsalád: Almafélék (Pomoideae)
A birsalma (Cydonia oblonga) 2-6 m magas fa, nagy rózsaszín virágokkal (7.4. kép).
Nagy sárga termése molyhos, kellemes illatú, alma (provar, maliformis) vagy körte (provar,
piriformis) alakú. Terméséért, amely sokféleképpen felhasználható (birssajt, befıtt, lekvár,
üdítıital, ízesítésekhez) és esztergályos munkára alkalmas kemény fájáért termesztik. Hazánk
területén már a rómaiak termesztették.
A körte (Pyrus domestica) az európai kultúrkörték győjtıneve. Több vadon termı faj
keresztezésébıl alakult ki évezredek során.
A körtéhez hasonlóan több vadalmafajból alakult ki nemesítıi tevékenység folytán a
nemes alma (Malus domestica) sok fajtájával. Az almatermesztés Európában már a fiatal
kıkor óta kimutatható.
A kerti berkenye v. fojtóska (Sorbus domestica) savanykás íző termése csak hosszabb
állás után élvezhetı. A veres- v. madárberkenye (S. aucuparia) hegyvidéki savanyú talajú
erdık növénye. Alkalmazkodóképessége igen nagy. A magasabb termető fás növények közül
leginkább ez közelíti meg Európában a sarkvidéket.
32