Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

Az ivaros folyamatban a plazmák egyesülését (plasmogamia) nem azonnal követi a
magvak egyesülése, a kariogámia. A sejtmagpáros – dikariotikus – állapot hosszan
megmaradhat és jellemzıvé válhat. Ez szintén elkülönítı jellemvonás a növényvilág
egészétıl, ahol ilyenre nincs példa.
4. ZUZMÓK (LICHENES)
A Földön mintegy 20 000 zuzmófaj él, ebbıl Magyarországon mintegy 900 fordul elı.
A zuzmó kettıs szervezet, amelyben cianobaktérium vagy zöldalga és tömlıs- vagy (néhány
trópusi zuzmóban) bazídiumos gomba él együtt. Morfológiailag és fiziológiailag az alkotóitól
eltérı, új növény. A gombafonalak az algasejteket körülfonják vagy beléjük hatolnak. Egyes
zuzmókban a zöldalga mellett megjelenik cianobaktérium is. Ez utóbbi csak a telep egy
meghatározott helyén (cephalodium) fordul elı. A cefalódium rendszerint cianobaktériumokat
tartalmazó kinövés a zuzmótelepen. A cianobaktériumok megkötik a levegı nitrogénjét.
Cefalódium csak a nitrogénszegény környezetben élı zuzmókon (pl. a Peltigera és a
Stereocaulon nemzetségek tagjain) fordul elı.
A színtestekkel bíró algák fotoszintetizálnak, a gombafonalak pedig a vizet és a
tápelemeket szolgáltatják az algák számára. A zuzmó az ásványi anyagokat a levegıben vagy
a csapadékban lévı por elemtartalmából veszi fel. A gomba védi az algát a kiszáradástól,
egyes hifafonalai pedig olajat raktároznak.
A zuzmók az egyenlítıtıl a sarkvidékekig egyaránt elıfordulnak. Magas hegyekben, a
sarkvidékek hideg területein, valamint a sivatagokban is megtalálhatók. Laboratóriumi
vizsgálatok szerint a -196°C-ot is képesek elviselni. -24°Cos hımérsékleten a
fotoszintézis/légzés mérlege még pozitív. Napsütötte sziklákon eges fajaik 70 °C-os meleget
is elviselnek.
Nagyobb mennyiségben fıleg ott fordulnak elı, ahol a levegı tartósan nagy
páratartalmú. Ilyen pl. a hegységek ködrégiója. Egyes zuzmók a tengerpartok vízjárta helyein
fordulnak elı, míg néhány fajuk a vízben alámerülten él. A tundra növényzetét gyakran csak
zuzmófajok alkotják. Különbözı alapkızeteken mint elsıdleges (pionír) megtelepedık
megteremtik a feltételit a hajtásos növények elterjedésének.
Egyes zuzmófajok jelzıi a kén-dioxid terhelésnek. A kén-dioxid elsısorban az algák
pigmentjeit károsítja. Ahol a levegı SO 2 -tartalma meghaladja a 170 µg m 3 -t, zuzmók már
nem fordulnak elı. Nagyvárosokban így alakulnak ki az ún. zuzmósivatagok.
3