Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

tartalék tápanyagot tartalmaz (pl. datolyapálma, kávé). (Ez nem tévesztendı össze az ún.
„kemény héjú” maggal!)
A táplálószövetet tartalmazó magvakban a csírának a táplálószövethez viszonyított
elhelyezkedése is különbözı lehet. Centrális a csíra, ha az a táplálószövet közepén fekszik
(pl. ricinus). Ennek ellentéte a kerületi (periferikus) csíra, amely a középen lévı
táplálószövetet kívülrıl szinte beburkolja (pl. libatopfélék). Oldalfekvéső (laterális) csírája
van a gabonaféléknek.
7.2.3.5.1. A termés
A megtermékenyítés után a magkezdeményekkel együtt a termı magházrésze is
fejlıdésnek indul. Ez utóbbiból alakul ki a termés. Ha a termıt körülvevı szövetek vagy vele
határos szervek (pl. csésze) is részt vesznek a termés kialakításában, áltermés keletkezik. A
termések részben vagy egészben részt vehetnek az érett magvak védelmében és
elterjesztésében.
A termések sokféle alkalmazkodási formájának megfelelıen nagyon változatos
termésosztályozásokat készítettek. Újabban ezen a területen is a fejlıdéstörténeti elv alapján
álló megközelítés válik általánossá, amely elsısorban a termılevelek számából és összenövési
formáiból indul ki, majd a magvak elterjedési módjait veszi figyelembe.
A termések a termılevelek alakulása alapján a következı csoportokba sorolhatók:
• egyetlen termılevélbıl alakult (monokarpikus) termések,
• chorikarpikus terméscsoportok,
• két vagy több termılevélbıl alakult (cönokarpikus) termések és
• virágzatból képzıdött terméságazatok.
7.2.3.5.1.1. Egy termılevélbıl kialakult termések
Tüszı (folliculus). Többmagvú termés. A hasi varraton nyílik fel (pl. szarkaláb,
gólyahír).
Hüvely (legumen). Rendszerint többmagvú termés. A hasi és a háti oldalán nyílik fel.
Jellemzı a pillangósvirágúak családjára. Egymagvú alakjai (pl. here, baltacim) nem nyílnak
fel, máskor cikkekre hasad (pl. koronafürt). Sajátos, zárva maradó, földben kifejlıdı hüvelye
van a földimogyorónak.
Egy termılevelő csonthéjas termés vagy csontár (drupa). A rózsafélék családjába
tartozó több faj középsı állású magházából fejlıdik. A termés külsı termésfala bırszerő,
színes. A középsı termésfal vastag és lédús; ez szolgáltatja a termesztés szempontjából
értékes részt. A belsı termésfal szorosan záródó kısejtekbıl áll, csontkemény. Körülveszi a
magot és terméséréskor is teljesen magába zárja azt (pl. szilva, cseresznye).
7.2.3.5.1.2. Chorikarpikus terméscsoportok
Apokarpikus termıtájból alakulnak (A virágban minden egyes termılevél különálló
termıt alkot.
Tőszıcsoport (follicularium). Egy virágból több tüszı fejlıdik ki (pl. zergeboglár).
Aszmagcsoport (nucularium). Egymagvú, száraz termések csomót képeznek (pl.
boglárka); olykor az elhúsosodó vacok felszínén ülnek (pl. szamóca) vagy a serleg alakú
vacokba besüllyedve helyezkednek el. (pl. rózsa).
25