Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

következik; kerek zárójelbe téve, ha egymással összenıttek, és zárójel nélkül, ha szabadok.
Ha valamelyik levéltáj tagjai két körben állnak, akkor a körök tagjainak számát + jellel
összekötve írjuk le. Ugyanazon kör tagjait – pl. részleges összenövéskor – kettısponttal
választjuk el egymástól. Ha különbözı levéltájak tagjai nıttek össze egymással, akkor a két
levéltáj jeleit közös szögletes zárójelbe foglaljuk össze. Egyes körök hiányát (aminek
következtében a megmaradó két szomszédos kör szuperponált helyzetbe került) a betőjel után
tett 0 jellel jelöljük. A tagok másodlagos többszörözıdését a szám fölé tett hatványkitevı
jelzi. A magház felsı állását a termılevelek számának aláhúzása, alsó állását a föléhúzása,
középsı állását pedig az együttes alá- és föléhúzása jelzi. Valamely kör soktagúságát ∞ jel
mutatja. A szimmetriaviszonyokra vonatkozó jelzést a képlet elejére írjuk. Csillag jelzi a
sugaras, függıleges, lefelé mutató nyíl a kétoldali szimmetriát. A spirális vonal vagy a fekvı
∞ jel a spirális (aciklikus) szerkezet jele. Feltüntethetjük még a virág nemét is a
szimmetriaviszonyokra vonatkozó jelzés elé írt ivarjelekkel.
G
C
A
K
Forrás: saját ábra
7.8. ábra: A virágképlet jelölései. K. csésze, C. párta, A. porzótáj, G. termıtáj.
7.2.3.5. A mag kifejlıdése és alaktana
A megtermékenyülési folyamattal egyidejőleg nemcsak az embriózsákban, hanem a
magkezdemény többi részében is lényeges változások mennek végbe. E változások
végeredménye a mag (semen), amely a nyitvatermık és a zárvatermık ivaros úton keletkezett
szaporító képlete. Tulajdonképpen átmeneti nyugalmi állapotban levı fiatal növénynek
fogható fel, amely további fejlıdéséhez (csírázásához) tápláló anyagokat halmoz fel
védıburkán, a maghéjon belül.
Az embrió kialakulását embriogenezisnek nevezzük. Ennek folyamán elıször kialakul
a csíratengely, majd annak a mikropyle illetve a szuszpenzor felé nézı végén a gyököcske, a
másik végén pedig a rügyecske. A rügyecske alatt a kétszikőeken két, az egyszikőeken egy
sziklevél fejlıdik. A sziklevelek kialakulása után az embrionális szár szik alatti, szikközépi és
szik fölötti részre osztható.
A tartalék tápanyag minısége alapján a mag lehet lisztes vagy olajos. Különleges
konzisztenciájú a ritkán elıforduló csontkemény mag (semen eburneum), amely kemény
24