Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

Ajakos párta. Ötszirmú, két ajakká összenıtt párta, amelyben felsı ajakká 2, alsó
ajakká pedig 3 pártalevél nıtt össze (pl. ajakosak, tátogatófélék).
Nyelves párta. A fészekvirágzatúak alul csöves, felül oldalra hajló, lapos szalag alakú
lemezzé szélesedı, forrt pártája (pl. gyermekláncfő).
Csöves párta. A fészekvirágzatúak csıvé összenıtt pártája (pl. a napraforgó belsı,
kögvirágai).
Sugárzó párta. Egyes virágzatok szélsı virágainak a többinél nagyobb aszimmetrikus
vagy eltérı alakú pártája (pl. kányabangita).
Lepel (perigonium). Jele: P. Egynemő, egymáshoz hasonló takarólevelekbıl áll. A
leples virágtakaró nem különül csészére és pártára. Egyes leveleit lepelleveleknek nevezzük.
A lepellevelek többnyire két körben, külsı és belsı lepelkört alkotva helyezkednek el a
vackon. Kétkörő leples virága van pl. a tulipánnak, a hóvirágnak, a hagymának és a sóskának.
Egy kört alkotnak a libatop- és a disznóparéjfélék vagy a kender lepellevelei.
Magház (ovarium). A termı alsó, kiöblösödı, zárt része. A magkezdeményeket zárja
magába. Helyzete a virág többi részéhez viszonyítva lehet felsı, középsı és alsó állású (7.7.
ábra). A különbözı magházállásokat a vacok formája szabja meg.
Felsı állású magházról (ovarium epigynum) akkor beszélünk, ha az a domború vacok
csúcsán helyezkedik el és a többi virágrész eredési helye alatta található (pl. mák, mustár,
borsó, tulipán).
Középsı állású a magház (ovarium perigynum), ha az a tányér alakúan kiszélesedett
vacok közepén helyezkedik el, a többi virágrész pedig a vacok peremén ered. Így a
virágtakaró- és a porzólevelek a magház középvonalával kerülnek többé-kevésbé egy síkba
(pl. szilva, cseresznye, kökény).
Alsó állású magház (ovarium hypogynum) akkor jön létre, ha a vacok pereme tovább
növekszik és egészen körülveszi a magházat, legtöbbször össze is nı azzal. A vacokba
süllyedt magház így a többi viráglevél eredési helye alá kerül (pl. tök, napraforgó, egres,
kömény, hóvirág). Néha a magház a virágzás elején csak félig süllyed bele a vacokba, késıbb
viszont teljesen összenı vele. Ilyen a félig alsó állású magházú virág (pl. áfonya). Az
evolúció során a felsı állású magházak középsı állásúvá, majd alsó állásúvá váltak.
Forrás: saját ábra
7.7. ábra: A magház állása
Virágképlet. Csak a fontosabb alaki és szerkezeti tulajdonságok feltüntetésére szolgál.
Betőkbıl, számokból és jelekbıl áll. Nagybetőkkel a virág egyes levéltájait jelöljük (P =
perigonium, K = kalyx, C = corolla, A = androeceum, G = gynoeceum) (7.8. ábra). A betőket
abban a sorrendben írjuk egymás után, ahogy a tájak a virágtengelyen alulról fölfelé (kívülrıl
befelé) egymás után következnek. Minden bető után az illetı levéltájhoz tartozó tagok száma
23