Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

7.2.3.4. A virág alaktana
A virág (flos) módosult levelekbıl álló, korlátolt növekedéső, törpe szártagú
szaporítóhajtás. Virágrügybıl vagy vegyes rügybıl fejlıdik akkor amikor a növény vegetatív
fejlıdési szakaszból reproduktív fázisba meg át.
A virág tengelyének két része van, a kocsány és a vacok. A kocsány a virágtengely
alsó, hosszú szártagú, vacok és szár közé esı szakasza. A vacok a virágtengely felsı,
kiszélesedı, rövid szártagú része (a kocsány folytatása), amelynek csomóin ülnek a
viráglevelek.
A vackon lévı viráglevelek két fı csoportját különböztetjük meg. Az alsó csomókon a
virágtakaró-levelek, a felsı csomókon pedig az ivarlevelek erednek.
A virágtakaró a kétszikő növényeken általában különnemő: csésze- és sziromlevelekre
tagolható. Az egyszikő növényeken és a kétszikőek egy részén egynemő lepellevelekbıl áll.
Ha a virágban minden viráglevél kifejlıdik, akkor teljes a virág. Bármelyik rész
hiányakor hiányos virágról beszélünk. A virágtakaró nélküli virág csupasz. A porzós
virágban a termılevelek, a termıs virágban a porzólevelek nem fejlıdnek ki. Ezeket egyivarú
virágoknak is nevezzük, szemben a porzó- és termıleveleket is fejlesztı, kétivarú virággal. A
meddı (steril) virágban nincsenek porzó- és termılevelek, vagy vannak, de csökevényesek.
Ha a porzós és a termıs virágok ugyanazon a növényegyeden fejlıdnek ki, akkor
egylaki a növény (pl. kukorica, dió, tök, tölgy). Ismerünk olyan növényfajokat is, amelyeknek
külön példányain keletkeznek a porzós és a termıs virágok. Ezek a kétlaki növények (pl.
kender, nyár, főz, hashajtó szélfő). Felemás virágú (váltivarú) növények azok, amelyek
kétivarú és egyivarú virágokat egyaránt fejlesztenek ugyanazon az egyeden (pl. juhar, eperfa,
cirok).
A viráglevelek elhelyezkedési rendje a vackon a levélállások szabályait követi. A
levélállás a primitívebb virágokban szórt (spirális), a legtöbb növényen azon örvös (körkörös,
ciklikus). Az örvös és a szórt levélállás néha egy virágon belül is elıfordul, amikor a
virágtakaró-levelek örvökben, a porzó- és a termılevelek pedig spirálisan helyezkednek el. Az
ilyen virágot spirociklikusnak vagy hemiciklikusnak nevezzük (pl. boglárkafélék, rózsafélék).
Az egyes virágtájak levelei nemcsak egy, hanem két vagy több körben is
elhelyezkedhetnek. Az egy kört alkotó viráglevelek száma többnyire jellemzı és állandó. A
kétszikő növényeken az örvökben lévı viráglevelek száma leggyakrabban 5 (pentamer virág)
ami a 2/5-ös szórt levélállásból vezethetı le. Az egyszikőek virágaiban az örvök többnyire 3
tagúak (trimer virág), ami 2/3-os levélállásra utal.
• A virágtakarótáj
A virágtakaró a virág legkülsı része A virág porzó- és termıleveleinek védelmére
szolgál. A védelmen kívül nagyon sokszor elısegíti a megporzást is azáltal, hogy a virágot
feltőnıvé téve, odacsalogatja a beporzást közvetítı rovarokat. Különleges alakulása révén a
megporzás mechanikai végrehajtásában is részt vesz.
A virágtakaró-levelek néha létrejöhetnek fellevelek módosulása vagy porzók
átalakulása következtében is. Az utóbbi esetben néha nehéz éles határt vonni a porzók és a
virágtakaró-levelek között, mert az átmenet fokozatos (pl. a tündérrózsa virágában).
A virágtakaró kétféle lehet. Különnemő vagy kettıs virágtakarójú az a virág,
amelynek virágtakarója két, egymástól eltérı örvbıl, csészébıl és pártából áll (pl. a
kétszikőek jelentıs része és kevés egyszikő). Egynemő virágtakarójú az a virág, amelynek
takarólevelei egyformák, egységes virágtakarót alkotnak. Az ilyen virágtakarót lepelnek
21