Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

mely az elızı levélpárra merıleges síkú. Ezért a legtöbb morfológus az örvös levélálláshoz
tartozónak tartja. Mivel a magyar terminológia hagyományosan elkülöníti, határesetként
fogjuk fel. Számos családra (pl. szegfőfélék, ajakosak stb.) jellemzı.
Kétsoros (váltogató vagy váltakozó) levélállás (disticha). A levelek két függıleges
sort képeznek, de minden csomón csak egy levél ered. Az egymás fölötti csomókon
egymással átellenben alakulnak ki a levelek. Gyakori levélállás a pázsitfüvek, a
pillangósvirágúak és az ernyısök családjában, a szil- és a hársfajokon stb. (A
határozókönyvek nem mindig különítik el a szórt levélállástól.)
Szórt (spirális) levélállás (dispersio). Minden csomón ugyancsak egy levél ered, de
az egyes szintek levelei látszólag szórtan (nem függıleges sorokban) fejlıdnek ki. Ha a szórt
állású levelek eredési helyét összekötjük, a képzeletbeli henger felszínén egy spirálist kapunk.
A levelek egymástól való távolsága itt is megközelítıen egyenlı, 135-144°. Tehát a szórt
levélállásra is jellemzı a többé-kevésbé azonos szögtávolság. A levélállást gyakran tört
formájában fejezik ki (pl. 2/5, 3/8, 5/13 stb.). A tört számlálója a spirális körbefordulásait,
nevezıje pedig a levelek számát adja meg.
A levélállásban megnyilvánuló törvényszerőségeknek korábban nagy jelentıséget
tulajdonítottak. Újabb vizsgálatok szerint az összefüggések csak tendencia jellegőek.
Ugyanazon a növényegyeden belül is változhat a levélállás. A kender vagy a napraforgó alsó
levelei pl. keresztben átellenesek, míg a felsık részben szórtak.
7.2.3.3.6. Módosult levelek
A módosult levél a szokásostól eltérı funkció (pl. védelem, kapaszkodás) betöltésére
alakult át.
Típusai:
• a levéltövis,
• a pálhatövis,
• a tövises levél,
• a levélkacs,
• a levélkekacs,
• a levélnyélkacs,
• a gyökérszerő levél,
• a rovarfogó levél és
• a viráglevél.
A levéltövis tövissé módosult lomblevél (pl. sóskaborbolya, fügekaktusz).
A pálhatövis tövissé változott pálhalevél (pl. akác). Tövises az a levél, amelynek erei
tövisben végzıdnek és kinyúlnak a lemezbıl (pl. bogáncs, aszat). A levélkacs kaccsá alakult
levél (pl. levéltelen lednek). A levélkekacs kaccsá módosult levélke a párosan szárnyalt levél
gerincének csúcsán (pl. bükköny, borsó). Levélnyélkacs úgy jön létre, hogy a levélnyélbıl lesz
kacs (pl. erdei iszalag). Levél eredető kacs található a tökféléken is. A gyökérszerő levelek
(rhizophyllum) egyes vízinövények rendes levelei mellett nıtt, gyökérre emlékeztetı levelei
(pl. sulyom, rucaöröm). A rovarfogó levelek rovarfogásra módosultak (pl. harmatfő,
kancsóka). Módosult levelekbıl áll a virág is (virágtakaró- és ivarlevelek).
20