Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

Karéjos levél. Azt a tagolt levelet nevezzük karéjosnak, amelyen a bemetszések a fél
lemez harmadát elérik. A kinyúló lemezrészek a karéjok. Szárnyasan karéjos levele van a
kocsányos tölgynek, tenyeresen karéjos levele a szılınek, a ribiszkének, a mályvarózsának
stb.
Hasadt levél. Rajta bemetszések a fél lemez középvonaláig érnek. A kinyúló
lemezrészeket hasáboknak nevezzük. Szárnyasan hasadt levele van pl. a tatár labodának,
tenyeresen hasadt levele a töknek.
Osztott levél. A bemetszések a fél lemez középvonalán túl hatolnak, de a középeret
nem érik el. A kinyúló lemezrészek az osztatok. Szárnyasan osztott levelő pl. a retek,
tenyeresen osztott levelő a ricinus.
Szeldelt levél. Bemetszései a középérig vagy a tenyeresen osztott leveleken a levél
válláig érnek. A levéllemez-részeket szeleteknek nevezzük. Szárnyasan szeldelt levele van pl.
a varádicsnak, tenyeresen szeldelt levele a réti boglárkának.
Különlegesen tagolt levelek. Ilyen pl. a kacuros levél, amely hegyes csúcsú, de nem
egyenlı hasábú vagy szelető (pl. pongyola pitypang, mezei katáng). A lantos levél szárnyasan
tagolt és legfelsı szelete, hasábja vagy osztata a többinél nagyobb (pl. fehér mustár). A kapor
levele sallangos, mert hosszú, keskeny és szabálytalan szeletekre tagolt.
7.2.3.3.4. Összetett levelek
Amikor a tagolódás olyan mértékő, hogy már a levélnyél ágazik el és ezáltal a lemez
több önálló levélnyelecskével bíró részre, levélkére darabolódik, összetett levélrıl beszélünk.
Az összetett levelek két csoportját ismerjük: a tenyeresen összetett és a szárnyasan összetett
levelekét.
Tenyeresen összetett levél. Olyan összetett levél, amelynek egy pontból (a közös
levélnyél csúcsáról) erednek a levélkéi. A hármas levél közös nyelérıl három levélke indul ki
(pl. herefajok). A hetes levél közös levélnyelén hét levélke helyezkedik el (pl. bokrétafa,
kender, csillagfürtök).
Szárnyasan összetett levél. Olyan összetett levél, amelynek levélkéi a közös levélnyél
(levélgerinc) két oldalán helyezkednek el. Lehet párosan (pl. szeges lednek, bükkönyfajok) és
páratlanul szárnyalt (pl. akác, dió). Félbeszárnyalt az olyan páratlanul szárnyalt levél,
amelyen a nagy szárnyak kisebbekkel váltakoznak (pl. burgonya, paradicsom). Lantosan
szárnyalt a levél, ha a csúcslevélkéje a többinél jóval fejlettebb (pl. nyúlszapuka). Ismerünk
kétszeresen vagy többszörösen szárnyasan összetett leveleket is (pl. petrezselyem bürök,
borkóró).
7.2.3.3.5. Levélállás
A levelek száron való elhelyezkedése szabályosságot mutat, amelyet levélállásnak
nevezünk. Leggyakoribb az örvös, a keresztben átellenes, a kétsoros és a szórt levélállás.
Örvös levélállás. Egy csomón 3 vagy annál több levél ered. A levelek az örvön belül
egymástól egyenlı távolságban vannak (aequidistantia). A szomszédos, egymás fölötti örvök
tagjai az elızı örv tagjai közötti szögfelezıkön fejlıdnek ki (alternantia). Az alternancia és
az ekvidisztancia a hajtásos növények felépítésében igen gyakran megfigyelhetı, általános
szabályok. Ezért a levelek a képzeletbeli henger felszínén az örvök tagszámának kétszeresét
adó függıleges sorát (orthostichon) képeznek.
Keresztben átellenes levélállás (orthostichia). Mindenben azonos feltételek szerint
alakul az elızıvel, csak egy csomón két, egymással szemben elhelyezkedı levél fejlıdik ki,
19