Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

Föld fölötti módosult szárak. Úgy jönnek létre, hogy egyes növények föld fölötti
hajtásai a megváltozott környezethez való alkalmazkodás folytán változatos alakú és
felépítéső szárképzıdményeket hoznak létre. Módosult föld fölötti szárak az inda, a kacs, a
tövis és az asszimiláló szár (7.3. ábra).
Inda (sarmentum). Vékony, heverı, hosszú szártagú, a vegetatív szaporodás céljára
módosult szár. A tarackhoz hasonlít, de nem a földben, hanem a föld felszínén kúszik, és zöld
a színe. Csomóin pikkely- vagy lomblevelek és hajtás eredető gyökerek fejlıdnek. A
legyökerezı részek önálló növénnyé alakulnak. A kertészeti és a mezıgazdasági gyakorlat az
indás növényeknek ezt a sajátságát felhasználja azok vegetatív szaporítására. Indás növény a
szamóca, a repkény, az illatos ibolya stb.
Kacs (cirrhus). Kapaszkodásra módosult, vékony, csavarodó szárképlet. Keletkezését
tekintve lehet szárkacs, vagy ágkacs. Ha csúcsrügybıl keletkezik szárkacsról beszélünk (pl.
szılı, vadszılı). Az ágkacs a hajtás hónaljrügyeibıl alakul (pl. golgotavirág). A levél hasonló
analóg módosulata a levélkacs.
Tövis (spina). Védelem céljára módosult, többnyire rövid szártagú, kemény, heges
végő hajtásképlet. A tövisen levél, olykor virág és termés is fejlıdhet. Szintén kétféle lehet.
Ha a hajtás csúcsrügye módosul tövissé, akkor szártövisrıl beszélünk. Szártövise van pl. a
vadkörtének és a varjútövisnek. Az ágtövis hónaljrügybıl keletkezik. Ilyen tövise van a
tövises iglicének, a kökénynek stb. Külsıleg gyakran hasonlítanak a tövisekhez a tüskék, de
azok nem szármódosulások, hanem a bırszövetben határozatlan helyen kialakuló, felszíni,
szúrós képzıdmények (más néven emergenciák, pl. a rózsa- és a szederfajokon).
Asszimiláló szár. Száraz termıhelyeken (pusztákon, sivatagokban) gyakori, hogy a
vízzel való takarékoskodás céljából a levelek redukálódnak, vagy tövisekké módosulnak.
Ilyenkor az asszimiláció munkáját a szár veszi át, s ennek megfelelıen asszimiláló szervvé
módosul. Ha az asszimiláló szár egyúttal vízraktározó szervként is mőködik, akkor erısen
meghúsosodik és gömb, oszlop vagy hasáb alakot vesz fel (pl. kaktuszok és más pozsgás
növények szára).
a
b
Forrás: Hortobágyi (1986)
7.3. ábra: Módosult föld feletti szárak. a. inda (szamóca), b. ágkacs (szılı), c. ágtövis
(kökény)
c
13