Elektronikus jegyzet Növénytan - Nyugat-Magyarországi Egyetem ...

ciklámennek és a karalábénak. Az ággumók nem a földbeli fıszárból (mint pl.. a tarack),
hanem a tıszár oldalágainak rügyeibıl keletkeznek (pl. burgonya, csicsóka).
Hagyma (bulbus). Húsos levelő, gyakran száraz, hártyás buroklevelekkel borított,
rövid szártagú földbeli hajtás. Szerkezetileg tulajdonképpen nagyra fejlıdött, módosult
rügynek tekinthetı, amelyen a borulék leveleinek egy része tápanyagok raktározása céljából
erısen meghúsosodott és megvastagodott. A rügytengelynek megfelelı, ellaposodó rész a
hagyma tönkje. A hagymaborulék levelei közül a külsı, száraz, bırnemő allevelek a hagyma
buroklevelei („hagymahéj”). Ezek védik a belsı részeket sérülés, valamint kiszáradás ellen
(pl. vöröshagyma). A burokleveleken belül vastag, húsos, tartalék tápanyaggal telt allevelek,
az úgynevezett hagymapikkelyek következnek. A hagymapikkelyek hónaljában – a
hagymatönk alsó részén – gyakran hónaljrügyek fejlıdnek, amelyekbıl kisebb hagymák, a
szaporodást szolgáló fiókhagymák keletkezhetnek (pl. fokhagyma).
Hagymagumó (bulbotuber). Átmenet a hagyma és a gumó között. Itt a tengelyrészben
halmozódnak fel a tartalék tápanyagok. A hagymagumónak nincs húsos buroklevele.
Külsıleg a hagymára emlékeztet, mert a gumórészt száraz, hártyás buroklevelek veszik körül.
A hagymától sokkal vastagabb tönkjével, és nem húsos, hanem hártyás burokleveleivel tér el.
Hagymagumója van pl. a kikericsnek, a sáfránynak és a gladiólusznak.
a
b
c
d
e f g
Forrás: Hortobágyi (1986)
7.2. ábra: Földbeli módosult szárak. a. rizóma (takarmánylucerna), b. tarack
(tarackbúza), c. szárgumó (karalábé), d. ággumó (burgonya), e. hagyma (vöröshagyma), f.
fiókhagymák (ernyıs sárma), g. hagymagumó (ıszi kikerics).
12