128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...

128/7
E tárgykörben jelenleg hatályban lévő Országgyűlési határozat többek között az
alábbiakat rögzíti: „Az Országgyűlés szükségesnek tartja a Magyar Honvédség fejlesztésének
folytatását. Ennek során a fő hangsúlyt a nemzeti és nemzetközi keretek közötti
alkalmazás követelményeinek egyaránt megfelelő katonai képességek kialakítására kell
helyezni. (…) A haditechnikai fejlesztés során fokozatosan végre kell hajtani az elavult,
gazdaságosan rendszerben nem tartható technikai eszközök cseréjét. Az új beszerzések
során a korszerűség, a hosszabb távú rendszerben-tarthatóság, a gazdaságos üzemeltetés,
a könnyebb szállíthatóság, a védettség, valamint a környezet és a természet védelmének
szempontjait kell figyelembe venni. A beszerzések és beruházások programokon
keresztül valósuljanak meg. Ennek keretében a program teljes időtartamában biztosítani
kell a katonai igények és a gazdasági lehetőségek összhangját, az erőforrások
költséghatékony felhasználását.” 9 Az idézett országgyűlési határozat szerint a haderőfejlesztés
hosszú távú céljai összegezve az alábbiak:
• professzionális, expedíciós jelleg erősítése;
• haditechnikai fejlesztések és beszerzések;
• hosszabb távon rendszerben tarthatóság;
• alkalmazkodó védelmi kiadás.
A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere a 2008. február 13.-án tartott feladatszabó
értekezleten kijelentette: „a haderőreform közel két évtizedes folyamatát zártuk
le 2007-ben. A VSZ hagyományos, területvédelmi és sorozott haderejéből, a NATO
és EU tag Magyarország korszerű, önkéntes és hivatásos haderejét hoztuk létre” 10 (E bejelentést
előlegezte meg a tárca szóvivője vezető napilapban olvasói levélre reagálva. 11 )
A honvédelmi miniszter itt tért ki arra is, hogy: „Az új kihívásokra válaszul megkezdtük
a Magyar Köztársaság Katonai Stratégiájának kidolgozását. A nukleáris, a biológiai és a
vegyi fegyverek proliferációja, a küzdelem a szűkös erőforrásokért, az aszimmetrikus
hadviselés fenyegetése, az etnikai feszültségek terjedése rámutat arra, hogy ma a fő veszély
nem a hagyományos katonai fenyegetések formájában van jelen.” 12
Mindkét citált forrás a haderőreform befejezése alatt alapvetően a MH új hadrendjének
létrehozását, az új vezetési rendszert, a kiképzés, a toborzás átalakítását érti azzal, hogy
az előzőekben említett, – egyébiránt és kiemelve: politikai konszenzussal – tavaly nyáron
elfogadott Országgyűlési határozat adja meg a további reform immár technikai
hangsúlyt kapott perspektíváit. Ez a bevezetés első szakaszában foglaltakat is értékelve
– megítélésem szerint – azt jelenti, hogy a haderőreform a hatályos Országgyűlési határozattal
az 1-1. ábra szerinti harmadik szakaszába lépett.
1.2 A TÉMAVÁLASZTÁSRÓL
Látnivaló, hogy a magyar haderő ma, és a közeljövőben is a jelentős változások
korát éli, illetve fogja megélni. Lezártnak gondoljuk ugyan szervezeti keretek átalakítását,
de az új kihívásokra választ adó katonai stratégia kidolgozása csak nemrég kezdődött
meg, s a Magyar Honvédség további technikai fejlesztése elengedhetetlen.
9 A Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól szóló 51/2007. (VI. 6.) OGY határozat. 1., 6. pont
10 Szekeres Imre: Honvédelmi Minisztérium feladatszabó értekezlet – 1. dia
http://www.hm.gov.hu/files/9/9709/feladatszabo_2008_miniszter.pdf (2008. február 23.)
11 Bocskai István: Jelentem, befejeztük! – Népszabadság (ISSN 0237-3777) 2008. január 31. -
http://www.nol.hu/cikk/478858 (2008. február 23.)
12 Szekeres Imre: Honvédelmi Minisztérium feladatszabó értekezlet – 2. dia
http://www.hm.gov.hu/files/9/9709/feladatszabo_2008_miniszter.pdf (2008. február 23.)