128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...
128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ... 128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...
128/60 gazdálkodó szervezetek jelentős tapasztalatokat szereztek a minőségirányítási rendszerek immár több évtizedes alkalmazásával. E módszerek a katonai fejlesztéskorszerűsítéshez kapcsolódó döntés-előkészítés folyamatába adaptálhatók lehetnek. Megítélésem szerint a fejlesztés-korszerűsítés döntései során nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdaságosság kérdéseire: a beszerzési költség értékelése helyett a „teljes élettartam költség” értékelésére, itt véve figyelembe a fenntartási-javítási költségeken túl a tárolás, az alkalmazó szervezet felállításának, személyi állomány kiképzésének, utánpótlásának, valamint az alkalmazás környezeti kérdéseit is. A korszerű katonai építési gyakorlat elérésének bázisa a jelenlegi, meglévő technikai állapot. Ezen jelentős változást a beszerzések sorozatával lehet – és vélhetően így is fogjuk tudni – elérni, a hazai hadiipari, kutatási kapacitások a rendszerváltást követően beszűkültek. Ráadásul ez előtt sem a katonai építés területe volt a fő profil. A békeműveletek során jellemzővé váló, a katonai építést (az igény és megvalósítás oldalán is) a polgári építési gyakorlat irányába terelő feltételrendszer szükségessé teszi, hogy a katonai technikai eszközök beszerzése mellett vizsgálat tárgya legyen a polgári építésben – szélsőséges körülmények között – sikeresen alkalmazott technológiák köre, ezek katonai adaptációja. A fejlesztés korszerűsítés során érvényesíteni kell a NATO szabványosítás körében vállaltakat: az eddiginél nagyobb hatékonysággal kell biztosítani e szabványok beépülését a katonai építési gyakorlatba. Ennek eszköze lehet a katonai építési gyakorlat hatályban lévő alapvető utasításainak korszerű szemléletű, a NATO szabványoknak is megfelelő átdolgozása, de inkább újakkal való felváltása. Szükséges a békeműveletekben alkalmazni tervezett, rendszeresített technikai eszközök, anyagok és technológiák alkalmazási utasításainak kidolgozása. E mellett – és a békeműveletek vonatkozásában talán ez a legfontosabb – meg kell kezdeni a békeműveletek táborainak építésére vonatkozó „kódex-szerű” utasítás kidolgozását. E dokumentumnak megítélésem szerint kódexnek kell lenni abban a vonatkozásban, hogy tartalmazza az egyes építménytípusok – az előző fejezetben taglalt – kiépítettségi fokozatait a békeműveletek feladatrendszerétől, a személyi állomány létszámától, a technikai eszközök mennyiségétől és típusától, valamint a földrajzi környezettől függő mennyiségét és jellemző kapacitás-adatait. Meg kel határozni a „túlélőképesség fokozása” érdekében szükséges feladatok körét és ezek szintjeit. Ezen felül – a hatályban lévő utasításokhoz hasonlóan – tartalmaznia kell az egyes feladatokra általánosan alkalmazható megoldásokat is. Az utasítások kidolgozásának szükségességét erősíti, hogy a hadmérnökök széleskörű polgári mély-, és magasépítési ismerete, valamint a nemzetközi műveletekben szerzett tapasztalatok ellenére a korszerű építési eljárások és anyagok témaköre nem része a hazai katonai építési gyakorlatnak, ezek oktatása is csak legfeljebb elméleti szinten, az azt oktató szakember belátása szerint valósulhat meg a katonai képzésben.
128/61 4. KORSZERŰ ANYAGOK, ESZKÖZÖK, GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK A KATONAI ÉPÍTÉSBEN E fejezetben a korszerű katonai gyakorlat kialakításához alkalmazható – a kutatás során látókörömbe került – anyagokat, eszközöket, gépeket és technológiákat ismertetem a 2. fejezet szerinti csoportosításban. A kutatás során különös figyelmet fordítottam az civil építéstudomány által is korszerűnek ítélt, és a civil építési gyakorlatban elterjedt eszközökre. Így az alumínium, vagy a ragasztott fatartó, mint szerkezeti anyag, vagy a műanyagok – s különösen a geoműanyagok – alkalmazási lehetőségei, a műgyanták felhasználása, a korszerű betontechnológia vagy a kompozitok 138 használhatósága egyaránt az értekezés tárgya lett. A fontosabb, az építőmérnöki gyakorlatban korszerűnek tekintett építőanyagok jellemzőit a 7.3 táblázatban foglaltam össze. 4.1 A KATONAI KÖZLEKEDÉS MŰSZAKI TÁMOGATÁSÁBAN ALKAL- MAZHATÓ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 4.1.1 AZ ÚTÉPÍTÉS ANYAGAI ÉS TECHNOLÓGIÁI 4.1.1.1 UTAK A.) TALAJUTAK A szilárd burkolat nélküli utak esetében alkalmazhatóak a polgári építési gyakorlat által régóta ismert, kutatott, és kidolgozott technológiai eljárások. (E területet konzultációm mellett elkészült ZMNE szakdolgozat részletesen feldolgozta 139 ) Ezek az eljárások a következők lehetnek: • A talaj mechanikai stabilizálása; • Talajszilárdítás, vegyi stabilizálás; • cement • mész • bitumen • vízüveg • akril-kopolimerek, • stb. • Termikus talajszilárdítás; 138 Megjegyzés: Kompozitok, más néven: társított anyagok. A kompozitok olyan összetett anyagok, amelyek két vagy több különböző szerkezetű és makro-, mikro- vagy nanoméretekben elkülönülő anyagkombinációkból épülnek fel a hasznos tulajdonságok kiemelése és a káros tulajdonságok csökkentése céljából, mivel a kompozitok alapanyaga az erősítő fázis segítségével ér el jobb tulajdonságokat. Az alapanyagot mátrixnak, a többi elemet pedig második (vagy erősítő) fázis(ok)nak nevezzük. A kompozitok bármilyen két anyag (fém, kerámia, műanyag, üveg) kombinációjaként előállíthatók és az alapanyagot számtalan morfológiájú második fázissal erősíthetik (rövid vagy hosszú szálakkal és részecskékkel). A gyakorlatban a kompozitoknak több előnye is van. Elsősorban lehetővé teszik, hogy a tulajdonságoknak egy különleges kombinációját hozzuk létre. Másrészt ezek a tulajdonságok egy adott tartományon belül folyamatosan változhatnak. A kompozitok harmadik lényeges sajátsága, hogy olyan fizikai tulajdonsággal is rendelkezhetnek, melyek nem érhetők el külön-külön egyik alkotójával sem. Mindegyik esetben a cél a végtermék tulajdonságainak optimalizálása különböző alapanyagok együttes használatával. Kitűnő és az igényeknek megfelelően szabályozható a szilárdságuk, képlékenységük és korrózióállóságuk. 139 Tóvári Norbert: Talajutak megerősítésének korszerű anyagai, eszközei, alkalmazásuk lehetősége a katonai gyakorlatban – ZMNE szakdolgozat 2006.
- Page 9 and 10: 128/9 ki színvonal forrásaival é
- Page 11 and 12: 128/11 • a kutatási téma egyes
- Page 13 and 14: 128/13 2. A KATONAI ÉPÍTÉS FELAD
- Page 15 and 16: 128/15 a) NATO erők kötelékében
- Page 17 and 18: 128/17 • a környezetvédelmi jel
- Page 19 and 20: 128/19 ló építményei háttérbe
- Page 21 and 22: 128/21 ra 39 építése-kiépítés
- Page 23 and 24: 128/23 A rombolt, sérült vagy nem
- Page 25 and 26: 128/25 tése a logisztikai szerveze
- Page 27 and 28: 128/27 het a kikötői építménye
- Page 29 and 30: 128/29 A keletkezett szennyvizek el
- Page 31 and 32: 128/31 • Álcázó eszközök (te
- Page 33 and 34: 128/33 delnek.” 77 2.5.1 A FOKOZA
- Page 35 and 36: 128/35 2.5.2 A FOKOZATOK ELÉRÉSE
- Page 37 and 38: 128/37 Osztály Előírt tervezési
- Page 39 and 40: 128/39 3. A KORSZERŰ KATONAI ÉPÍ
- Page 41 and 42: 128/41 ség - és természetesen ez
- Page 43 and 44: 128/43 részvétel jelentősen át
- Page 45 and 46: 128/45 A katonai építés eszköze
- Page 47 and 48: 128/47 adat is. A korszerű eszköz
- Page 49 and 50: 128/49 időszakok katonai beszerzé
- Page 51 and 52: 128/51 Ilyen gazdálkodó szervezet
- Page 53 and 54: 128/53 A 70.-es évek sikeres 118 h
- Page 55 and 56: 128/55 témában. Ebben az alfejeze
- Page 57 and 58: 128/57 STANAG-ek fordítására, k
- Page 59: 128/59 A NAD-ok megalkotása a „s
- Page 63 and 64: 128/63 reltségéből adódóan - l
- Page 65 and 66: 128/65 Az erősítő szerkezet ebbe
- Page 67 and 68: 128/67 Ezzel az igénnyel korábban
- Page 69 and 70: 128/69 A fatartók és a beton egy
- Page 71 and 72: 128/71 4-14. ábra:EWK-5 típusú,
- Page 73 and 74: 128/73 A georáccsal vagy geotextí
- Page 75 and 76: 128/75 lak alkalmazása esetén cs
- Page 77 and 78: 128/77 A jelzőtáblák elhelyezés
- Page 79 and 80: 128/79 szon közúti jelzés alumí
- Page 81 and 82: 128/81 A polgári építési gyakor
- Page 83 and 84: 128/83 • Vasúti pálya, vagy ág
- Page 85 and 86: 128/85 4.1.3.2 ÁGYAZAT, VASÚTI P
- Page 87 and 88: 128/87 nálták, de mivel hagyomán
- Page 89 and 90: 128/89 A nemzetközi árúszállít
- Page 91 and 92: 128/91 A hazai piacon is ismertek a
- Page 93 and 94: 128/93 4.2.2.2 SZENNYVÍZELHELYEZÉ
- Page 95 and 96: 128/95 homokzsákokkal megerősíte
- Page 97 and 98: 128/97 ehhez 1500 darab szövetzsá
- Page 99 and 100: 128/99 A rendszeresítésre alkalma
- Page 101 and 102: 128/101 5. ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozat
- Page 103 and 104: 128/103 6. IRODALOMJEGYZÉK 6.1 FEL
- Page 105 and 106: 128/105 46. Gireth, Jan - Doložel,
- Page 107 and 108: 128/107 92. MSZ EN 12899-1:2003 Ál
- Page 109 and 110: 128/109 3-7. ábra: Blokkdiagram a
<strong>128</strong>/60<br />
gazdálkodó szervezetek jelentős tapasztalatokat szereztek a minőségirányítási rendszerek<br />
immár több évtizedes alkalmazásával. E módszerek a katonai fejlesztéskorszerűsítéshez<br />
kapcsolódó döntés-előkészítés folyamatába adaptálhatók lehetnek.<br />
Megítélésem szerint a fejlesztés-korszerűsítés döntései során nagyobb figyelmet<br />
kell fordítani a gazdaságosság kérdéseire: a beszerzési költség értékelése helyett a „teljes<br />
élettartam költség” értékelésére, itt véve figyelembe a fenntartási-javítási költségeken<br />
túl a tárolás, az alkalmazó szervezet felállításának, személyi állomány kiképzésének,<br />
utánpótlásának, valamint az alkalmazás környezeti kérdéseit is.<br />
A korszerű katonai építési gyakorlat elérésének bázisa a jelenlegi, meglévő technikai<br />
állapot. Ezen jelentős változást a beszerzések sorozatával lehet – és vélhetően így<br />
is fogjuk tudni – elérni, a hazai hadiipari, kutatási kapacitások a rendszerváltást követően<br />
beszűkültek. Ráadásul ez előtt sem a katonai építés területe volt a fő profil. A békeműveletek<br />
során jellemzővé váló, a katonai építést (az igény és megvalósítás oldalán is)<br />
a polgári építési gyakorlat irányába terelő feltételrendszer szükségessé teszi, hogy a katonai<br />
technikai eszközök beszerzése mellett vizsgálat tárgya legyen a polgári építésben<br />
– szélsőséges körülmények között – sikeresen alkalmazott technológiák köre, ezek katonai<br />
adaptációja.<br />
A fejlesztés korszerűsítés során érvényesíteni kell a NATO szabványosítás körében<br />
vállaltakat: az eddiginél nagyobb hatékonysággal kell biztosítani e szabványok beépülését<br />
a katonai építési gyakorlatba. Ennek eszköze lehet a katonai építési gyakorlat<br />
hatályban lévő alapvető utasításainak korszerű szemléletű, a NATO szabványoknak is<br />
megfelelő átdolgozása, de inkább újakkal való felváltása. Szükséges a békeműveletekben<br />
alkalmazni tervezett, rendszeresített technikai eszközök, anyagok és technológiák<br />
alkalmazási utasításainak kidolgozása.<br />
E mellett – és a békeműveletek vonatkozásában talán ez a legfontosabb – meg<br />
kell kezdeni a békeműveletek táborainak építésére vonatkozó „kódex-szerű” utasítás kidolgozását.<br />
E dokumentumnak megítélésem szerint kódexnek kell lenni abban a vonatkozásban,<br />
hogy tartalmazza az egyes építménytípusok – az előző fejezetben taglalt –<br />
kiépítettségi fokozatait a békeműveletek feladatrendszerétől, a személyi állomány létszámától,<br />
a technikai eszközök mennyiségétől és típusától, valamint a földrajzi környezettől<br />
függő mennyiségét és jellemző kapacitás-adatait. Meg kel határozni a „túlélőképesség<br />
fokozása” érdekében szükséges feladatok körét és ezek szintjeit. Ezen felül – a<br />
hatályban lévő utasításokhoz hasonlóan – tartalmaznia kell az egyes feladatokra általánosan<br />
alkalmazható megoldásokat is.<br />
Az utasítások kidolgozásának szükségességét erősíti, hogy a hadmérnökök széleskörű<br />
polgári mély-, és magasépítési ismerete, valamint a nemzetközi műveletekben<br />
szerzett tapasztalatok ellenére a korszerű építési eljárások és anyagok témaköre nem része<br />
a hazai katonai építési gyakorlatnak, ezek oktatása is csak legfeljebb elméleti szinten,<br />
az azt oktató szakember belátása szerint valósulhat meg a katonai képzésben.
Change language