128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...

128/6
I. SZAKASZ
2000-2003
KORSZERŰSÍTÉSI TERV
II. SZAKASZ
2004-2006
III. SZAKASZ
2007-2010
PRIORITÁS:
Strukturális és menynyiségi
változások
PRIORITÁS:
A képesség alapú
haderő kialakítása
PRIORITÁS:
HADITECHNIKAI
MODERNIZÁCIÓ
1-1. ábra: A haderőreform szakaszai 5
Erről a szintről a valódi elmozdulást a 1999-től meginduló haderőreform jelentette.
A haderő korszerűsítésének – ekkor meghatározott – időtervét az 1-1. ábra szemlélteti.
Más forrás 6 – ugyanebben az időben – a korszerűsítés időbeni lehatárolását ettől
eltérően (első szakasz: 2000-2003, második szakasz: 2004-2008, harmadik szakasz:
2009-2015) adta meg, és azok tartalmát – a prioritások egyezése mellett – az ábrában
bemutatottól eltérően írta le.
A haderőreform első szakaszában, a 2003.-ban lezárult, kormány által kezdeményezett
védelmi felülvizsgálat megállapításait az „Úton a XXI. század hadserege felé”
című dokumentum összegezte: „A védelmi felülvizsgálat a következő harci modulok
kialakítását irányozta elő: önállóan is alkalmazható, akár egy hónapig is önfenntartó lövészzászlóaljak
és az ezekhez kapcsolódó harci támogató és harci kiszolgáló támogató
alegységek; négy gépből álló harcászati repülőgép-kötelékek; harcihelikopter-századok.
Ezeket egészítik ki a kifejezetten a békefenntartáshoz kapcsolódó speciális, ún.
»niche« képességek. A specializáció kiválasztásánál szempont volt, hogy olyan képességre
essen a választás, amely valóban »hiánycikk« a szövetségben, meglévő tapasztalatra
épít, vagy pedig viszonylag olcsón és gyorsan kifejleszthető. Az előbbi kategóriába
a műszaki (hídépítő és víztisztító), egészségügyi és vegyivédelmi; utóbbiba a katonai
rendész, a különleges műveleti és a polgári-katonai együttműködési (CIMIC) képesség
tartozik.” 7 Hazánk a felülvizsgálat időszaka alatt – mintegy annak későbbi megállapításait
megelőlegezve –, a NATO 2002. évi, prágai csúcsértekezletén a műszaki támogatás
területén a víztisztító és hídépítő képességet ajánlotta fel.
A rendszerváltozást követően, és a haderőreform ideje alatt a Magyar Köztársaság
Országgyűlése – a szükségszerű változások és célok módosulása miatt – több határozatot
fogadott el a Magyar Honvédség fejlesztéséről. 8
5 Reform 2000-2001. Átalakul a haderő – HM HVK 2000.
6 Végh Ferenc: A haderőreform folytatásának koncepciója az ezredforduló után. (Részlet a szerző A Magyar Honvédség
feladatai és struktúrája az ezredforduló után, a biztonság alakulásának függvényében c., a PhD tudományos
fokozat elnyerése céljából készült értekezéséből.) – Hadtudomány (ISSN 1215-4121), 1999. március -
http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/1999/ht-1999-1-4.html (2008. február 23.)
7 Dobos Gábor: A Magyar Honvédség feladatait meghatározó nemzeti és nemzetközi dokumentumok összehasonlító
elemzése – Új Honvédségi Szemle (ISSN 1585-4167) 2005/6 -
http://www.hm.gov.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/a_magyar_honvedseg_feladatait_meghatarozo_ne
mzeti_es_nemzetkozi_dokumentumok_osszehasonlito_elemzese (2008. február 23.)
8 A Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.)
OGY határozat és az ezt módosító 115/1996. (XII. 20.) OGY határozat, a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának
irányairól szóló 61/2000. (VI. 21.) OGY határozat, valamint a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének
irányairól szóló14/2004. (III. 24.) OGY határozat.