128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...

128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ... 128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...

25.10.2014 Views

128/52 sét a Magyar Honvédség haditechnikai fejlesztése alapozhatja meg, ezzel referenciát is biztosítva a magyar hadiiparnak. 3.2.2 MÓDSZEREK A feltárt források ismeretében – részterületenként és eszközönként – a korszerű katonai építési gyakorlat az alábbi módszerek valamelyikének alkalmazásával érhető el: • Beszerzés • Fejlesztés (hazai, kooperációs) • Adaptáció 3.2.2.1 BESZERZÉS • Korszerűsítés és hatékonyságnövelő tartozékok „A katonai beszerzések hatékony és időben történő végrehajtásának mindig kiemelt jelentősége volt. E jelentőséget döntően az adta és adja, hogy e folyamatok során kerülnek felhasználásra azok a költségvetési források, amelyeket az ország a katonai védelem érdekében a tárca részére biztosít. Hatékonysági követelményét pedig az generálja, hogy e beszerzések általában nagy értékű anyagok és eszközök megszerzésére irányul.” 116 A beszerzéssel biztosítható eszközök, anyagok és technológiák jellemzője a magas fokú bonyolultság, valamint hogy ezen eszközök köre más (NATO) haderőkben, valamint a polgári építésben használatos, kipróbált és bevált, vagy valamely speciális szakfeladatra alkalmas eszköz. A haditechnikai fejlesztés jelenlegi gyakorlatában e módszer vált általánossá: „A Magyar Honvédség, és általánosságban egy hadsereg fejlesztésének, korszerűsítésének alapvető eszköze az új haditechnikai eszközök rendszerbe állítása. A honvédelmi tárcán belül K+F folyamatokról lényegében nem beszélhetünk így a fejlesztés ezen részének a beszerzés marad az egyetlen eszköze.” 117 A katonai építési gyakorlat szempontjából kiemelkedő fontosságú lesz a hídépítő képesség korszerűsítése érdekében hídkészletek (géphíd vagy panelhíd) beszerzése. 3.2.2.2 FEJLESZTÉS Hazai és/vagy kooperációs fejlesztéssel biztosítható az eszközök azon köre, amely speciális igények kiszolgálására szolgál, vagy csak jelentős költségek árán, új beszerzéssel lenne biztosítható. A hazai kutatás fejlesztés környezetét – mint a korszerű katonai építési gyakorlat kialakításának forrását – röviden a 3.2.1.5 pontban vázoltam. A nemzetközi kooperációs fejlesztések a kutatási-fejlesztési költségek csökkentését eredményezhetik. 116 Birák Ottó: A beszerzések céginformációs rendszerének működéséről, Hadtudomány (ISSN 1215-4121) 2005./1 - http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2005/1/2005_1_7.html, (2008. dec. 12.) 117 Gyarmati József: Döntési modell kialakítása közbeszerzési eljárás során – Hadmérnök (ISSN 1788-1919), 2007/3. - http://zrinyi.zmne.hu/hadmernok/archivum/2007/3/2007_3_gyarmati.html - (2007. 12. 20.)

128/53 A 70.-es évek sikeres 118 hazai fejlesztése volt a TS uszályhíd, ami alkalmas az átkelés biztosítására folyamokon 1600 tonna teherbírásig. (Ez az eszköz megfelel a NATO legmagasabb teherbírási osztályának, illetve a vasúti közlekedés teherbírási igényének. A TS uszályhíd a közelmúlt hídépítési projektjeiben szolgált építési területként.) Az értekezés kidolgozása időszakában számításokat végeztünk elemenként építhető (alacsonyvízi) hadihíd – NATO STANAG 2021 szerinti teherbírási kategóriáknak megfelelő – alumínium főtartó-rendszerének megvalósíthatóságára vonatkozóan, ami alapját képezheti a ilyen irányú fejlesztésnek. 3.2.2.3 ADAPTÁCIÓ Az adaptáció a polgári illetve a külföldi katonai gyakorlat által már alkalmazott eszközök, de leginkább technológiák, és anyagok hazai katonai alkalmazásának kidolgozását jelenti. A kutatás-fejlesztést az adaptáció folyamata teljesítheti ki, hiszen a különböző forrásokból származó haditechnikai eszközök eltérő felhasználási paraméterekkel rendelkezhetnek, rendszerben tartási költségeik különböznek. Ezért az egyes eszközök rendszeresítése során teljes körűen mérlegelni szükséges a rendszerben vagy folyamatban az egyes elemek egymáshoz való illeszkedését. Az adaptáció lehetőségét vizsgáltuk a német haderőtől „segélyként” kapott ZLR 60/1 119 vasúti oldal-, és homlokrakodó esetében, annak teherbírási, telepítési, rendszeresíthetőségi kérdéseinek laboratóriumi vizsgálata 120 során az ÉMI TÜV Bayernnel kötött együttműködési megállapodásban. Az adaptációnak enged tág teret a geoműanyagok és a szálerősítésű betonok katonai célú alkalmazására – elsődlegesen az útépítés és a védőképesség fokozása területét érintően – vonatkozó vizsgálata. 3.2.2.4 KORSZERŰSÍTÉS, ÉS HATÉKONYSÁGNÖVELŐ TARTOZÉKOK A korszerűsítés a műszaki technikai eszközök esetében nagyrészt az ipari nagyjavítás elvégzését jelenti. A műszaki eszközök esetében a hatékonyságnövelő tartozékok, kiegészítők beszerelése a helymeghatározó, kommunikációs és adatrögzítést biztosító, valamint a kezelők komfortját növelő eszközöket, berendezéseket jelentheti. 3.4 A KATONAI SZABVÁNYOSÍTÁS ÉS OKTATÁS-KIKÉPZÉS KÉRDÉSEI 3.4.1 A KATONAI ÉPÍTÉS SZABÁLYZATAI A jelenleg érvényben lévő, a katonai építéssel kapcsolatos szabályzatok minden erényük ellenére elavultak (a legfontosabb szabályzatok az 3-5. táblázatban), nagyrészt nagy anyag és munkaidő igényes, korszerűtlen megoldásokat írnak elő, illetve mára már 118 Megjegyzés:1978. április 4-én Mazán Pál, Borczván Béla, Galló László hadmérnökök, valamint Gyenge Károly (MÁV) és Kom Ferenc (MAHART) mérnökök a TS uszályhíd kifejlesztéséért megosztott Állami Díjban részesültek. 119 Megjegyzés: ZLR: Zerlegbare Landenrampe; szétszedhető vasúti oldal-, és homlokrakodó 120 Borbás Lajos – Gulyás András - Gyökös Ferenc - Gyöngyösi Ferenc - Havasi Zoltán: ZLR 60/1 szétszedhető homlok-, és oldalrakodó laboratóriumi vizsgálata, Bolyai Szemle Különszám III. 2002. p. 116-128.

<strong>128</strong>/53<br />

A 70.-es évek sikeres 118 hazai fejlesztése volt a TS uszályhíd, ami alkalmas az<br />

átkelés biztosítására folyamokon 1600 tonna teherbírásig. (Ez az eszköz megfelel a<br />

NATO legmagasabb teherbírási osztályának, illetve a vasúti közlekedés teherbírási igényének.<br />

A TS uszályhíd a közelmúlt hídépítési projektjeiben szolgált építési területként.)<br />

Az értekezés kidolgozása időszakában számításokat végeztünk elemenként építhető<br />

(alacsonyvízi) hadihíd – NATO STANAG 2021 szerinti teherbírási kategóriáknak<br />

megfelelő – alumínium főtartó-rendszerének megvalósíthatóságára vonatkozóan, ami<br />

alapját képezheti a ilyen irányú fejlesztésnek.<br />

3.2.2.3 ADAPTÁCIÓ<br />

Az adaptáció a polgári illetve a külföldi katonai gyakorlat által már alkalmazott<br />

eszközök, de leginkább technológiák, és anyagok hazai katonai alkalmazásának kidolgozását<br />

jelenti.<br />

A kutatás-fejlesztést az adaptáció folyamata teljesítheti ki, hiszen a különböző<br />

forrásokból származó haditechnikai eszközök eltérő felhasználási paraméterekkel rendelkezhetnek,<br />

rendszerben tartási költségeik különböznek. Ezért az egyes eszközök<br />

rendszeresítése során teljes körűen mérlegelni szükséges a rendszerben vagy folyamatban<br />

az egyes elemek egymáshoz való illeszkedését.<br />

Az adaptáció lehetőségét vizsgáltuk a német haderőtől „segélyként” kapott ZLR<br />

60/1 119 vasúti oldal-, és homlokrakodó esetében, annak teherbírási, telepítési, rendszeresíthetőségi<br />

kérdéseinek laboratóriumi vizsgálata 120 során az ÉMI TÜV Bayernnel kötött<br />

együttműködési megállapodásban.<br />

Az adaptációnak enged tág teret a geoműanyagok és a szálerősítésű betonok katonai<br />

célú alkalmazására – elsődlegesen az útépítés és a védőképesség fokozása területét<br />

érintően – vonatkozó vizsgálata.<br />

3.2.2.4 KORSZERŰSÍTÉS, ÉS HATÉKONYSÁGNÖVELŐ TARTOZÉKOK<br />

A korszerűsítés a műszaki technikai eszközök esetében nagyrészt az ipari nagyjavítás<br />

elvégzését jelenti. A műszaki eszközök esetében a hatékonyságnövelő tartozékok,<br />

kiegészítők beszerelése a helymeghatározó, kommunikációs és adatrögzítést biztosító,<br />

valamint a kezelők komfortját növelő eszközöket, berendezéseket jelentheti.<br />

3.4 A KATONAI SZABVÁNYOSÍTÁS ÉS OKTATÁS-KIKÉPZÉS KÉRDÉSEI<br />

3.4.1 A KATONAI ÉPÍTÉS SZABÁLYZATAI<br />

A jelenleg érvényben lévő, a katonai építéssel kapcsolatos szabályzatok minden<br />

erényük ellenére elavultak (a legfontosabb szabályzatok az 3-5. táblázatban), nagyrészt<br />

nagy anyag és munkaidő igényes, korszerűtlen megoldásokat írnak elő, illetve mára már<br />

118 Megjegyzés:1978. április 4-én Mazán Pál, Borczván Béla, Galló László hadmérnökök, valamint Gyenge Károly<br />

(MÁV) és Kom Ferenc (MAHART) mérnökök a TS uszályhíd kifejlesztéséért megosztott Állami Díjban részesültek.<br />

119 Megjegyzés: ZLR: Zerlegbare Landenrampe; szétszedhető vasúti oldal-, és homlokrakodó<br />

120 Borbás Lajos – Gulyás András - Gyökös Ferenc - Gyöngyösi Ferenc - Havasi Zoltán: ZLR 60/1 szétszedhető<br />

homlok-, és oldalrakodó laboratóriumi vizsgálata, Bolyai Szemle Különszám III. 2002. p. 116-<strong>128</strong>.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!