128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...

128/51
Ilyen gazdálkodó szervezeteknek tekintem – és ezért vizsgáltam az általuk alkalmazott
eszközök körét – a bányászat, az erdőgazdálkodás területét.
3.2.1.5 A HADITECHNIKAI FEJLESZTÉS, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
EREDMÉNYEI
„Az egyes államok – legyenek azok semlegesek vagy valamilyen katonai szövetségnek
tagjai – ősidők óta saját függetlenségük kivívását és annak megőrzését tekintik
az egyik legfontosabb feladatuknak. Ezen kiemelt misszió sikeres véghezvitelének,
és hosszútávon történő fenntartásának záloga egy korszerű technikai eszközparkkal rendelkező,
jól szervezett hadsereg létrehozása és szinten tartása. A folyamat egyik alappillére
a haditechnikai kutatás és fejlesztés (K+F), amely lehetőséget biztosít arra, hogy a
tudományos életben elért elméleti eredmények, minél előbb és minél hatékonyabban alkalmazásra
kerüljenek a védelmi szféra területén, elősegítve ezzel a kor követelményeinek
megfelelő, korszerű technikai eszközökkel felszerelt hadsereg kialakítását.” 111
A nemzetközi és hazai haditechnikai fejlesztések jelentős eltérést mutatnak: míg
a nemzetközi hadiipari cégek fejlesztései nem feltétlenül kötődnek egy adott hadsereg
igényeihez, nálunk jellemzően egy jól megfogalmazott igény kielégítésére indultak fejlesztések.
A nemzetközi hadipari cégek a katonai építésben alkalmazható eszközök széles
skáláját kínálják, gyakran saját fejlesztési elképzeléseik, s nem a „nemzeti” hadseregek
igényei szerint. Az ilyen eszközök egy részét a világ számos országa beszerzi és alkalmazza,
más része csupán kínálat marad a haditechnikai eszközök palettáján. A nemzetközi
hadiipari cégek által kínált műszaki eszközök áttekintése fontos szempontja volt a
dolgozatnak; e forrás sok esetben kínál – korszerűbb, gazdaságosabb, hatékonyabb – alternatív
megoldást a jelenleg alkalmazott megoldásokkal szemben.
A hazai hadiipar nem hasonlítható sem a nyugati, sem az orosz hadiipari cégek
kapacitásaihoz. A szakmai vonatkozásban elismert hazai hadiipar ráadásul a rendszerváltoztatást
követően összeomlott: „…a magyar hadiipar utolsó »békeévében«, azaz
1988-ban az együttes termelési érték húszmilliárd forint volt, s az előállított termékek
nyolcvan százaléka exportra ment. Ma 112 ez a két mutató tizenöt-húszmilliárd forint és
25-30 százalék körül jár.” 113
A hazai kutatás-fejlesztés bázisául is a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményei
114 , vagy annak irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt 115 működő szervezetek
szolgálhatnak. A magyar haditechnikai fejlesztések jellemzője, hogy a fejlesztés teljes
folyamatában a Magyar Honvédség valamely szervezete közreműködésével megrendelőként,
részt vesz.
A hadiipari kutatásoknak bázisai kell, hogy legyenek egyetemeink, ezek közül
kiemelve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet. Megítélésem szerint, bár a hadiipari
kapacitás bővül, a haditechnika fejlesztésére irányuló kutatás-fejlesztés fellendülé-
111 Kende György: A katonai logisztika és a haditechnikai kutatás-fejlesztés kapcsolatrendszere -
http://www.drseres.com/tavoktatas/irodalom/kende/logisztika.pdf (2008. december 23.)
112 Megjegyzés: A cikk 2005.-ben íródott.
113 Lázin Miklós András: A magyar hadiipar ma is ütőképes, Menedzsment Fórum, 2005. december 5. -
http://www.mfor.hu/cikkek/A_magyar_hadiipar_ma_is_utokepes.html?page=3 (2008. dec. 12.)
114 Megjegyzés: HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség
115 Megjegyzés: Ezek a HM Armcom Kommunikációtechnikai ZRt., HM Arzenál Elektromechanikai ZRt., HM
CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai ZRt., HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő ZRt.