128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...

128/40
szaki feladatok ellátására kell alkalmasnak lennie. A katonai építés területére szűkítve
tehát: a korszerű építési gyakorlat kialakításának első lépése a MH ebbe a körbe sorolható
feladatainak, és azok nagyságrendjének meghatározása.
Ezt a Szövetségi elvárások, a nemzetközi szerepvállalásból adódó felajánlások
és a honi alkalmazási igények, szándékok határozzák meg. Általánosságban, más megfogalmazásban:
„hadseregünk a feladatához, alaprendeltetéséhez elengedhetetlenül
szükséges anyagi javak, technikai eszközök és szolgáltatások számvetésénél mindenkor
figyelembe veszi egyrészről hazánk, földrajzi térségünk, a tágabb környezetünk biztonságpolitikai
körülményeit, azok közvetlen, vagy közvetett hatását, illetve az ország gazdasági
és más lehetőségeit, másrészről joggal veszi figyelembe a katonai érdekeket, és
azon túl a Szövetség szempontjait is.” 90
A műszaki támogatás területén a NATO 2002. évi, prágai csúcsértekezletén a
víztisztító és hídépítő képességet ajánlotta fel hazánk, amely felajánlásnak víztisztító
kapacitás tekintetében a korszerű – két különböző teljesítményű típusú – víztisztító állomás
91 beszerzésével a Magyar Köztársaság lényegében eleget tett. A hídépítő képesség
biztosítása érdekében a katonai (hadi) hídépítés szervezeti keretei (MH 37. II. Rákóczi
Ferenc Műszaki Zászlóalj, MH 5. Bocskai István Lövészdandár Művelettámogató
Műszaki Zászlóalj) megteremtődtek, az e feladathoz szükséges technikai eszközöket
alapvetően a meglévő, korábban beszerzett készletekkel biztosítva. (Megítélésem szerint
azonban a Magyar Honvédség máig adós korszerű, panel-, vagy géphíd beszerzésével,
rendszerbe állításával.)
A honi, nem a NATO tagságunkból adódó alkalmazási igények mára jelentősen
megváltoztak. Egy szakcikk szerint: „a Magyar Honvédség alaprendeltetése a közelmúltban
gyökeresen átalakult. A korábbi feladatrendszeréből egyedül a hazánk területi
integritásának megőrzése, országunk légterének védelme, illetve súlyos, országos méretű
elemi vagy ipari katasztrófák keletkezése esetén, annak következményei felszámolásában
való részvétel maradt meg” 92 (E megállapítással szemben a Magyar Honvédség
feladatrendszere alapvetően nem változott, a változások inkább ezek részletes tartalmát,
és leginkább a feladatok jogi környezetét érintették. A magyar honvédség alapfeladatait
az 1. számú mellékletben hasonlítottam össze az elmúlt időszak a honvédelemről szóló
törvényei alapján.)
A feladatok megfogalmazása, és a szükséges kapacitás meghatározása után számítható
az azok ellátásához szükséges feltételrendszer a szervezet, a személyi állomány,
valamint a technikai eszköz és anyag tekintetében. Ennek tükrében kell megszervezni a
személyi állomány képzését, s kell kidolgozni a szükséges szabályzatokat és képzési
dokumentumokat. (Erről részletesen a 3.4 pontban)
A felvázolt szempontrendszer összefüggéseit a 3-1. ábra foglalja össze.
3.1.2 A KATONAI-MŰSZAKI-GAZDASÁGI SZEMPONTOK
A katonai szempontból szükségesnek ítélt beszerzések, fejlesztések vonatkozásában
a ma meghozott döntések emberöltőnyi időre határozzák meg a Magyar Honvéd-
90 Lengyel András: A hadszíntér-előkészítés logisztikai feladatrendszere – Katonai Logisztika (ISSN 1588-4228)
200/3. p. 49.
91 Szabó Sándor – Kovács Tibor – Kovács Zoltán: Új technikai fejlesztések a Magyar Honvédség műszaki csapatainál
III. – Műszaki Katonai Közlöny (ISSN 1219-4166) 2005/1-4. p. 35-44.
92 Lengyel András: A hadszíntér-előkészítés logisztikai feladatrendszere – Katonai Logisztika (ISSN 1588-4228)
200/3. p. 50.