128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...

128/38
mazása, kitekintés a civil építőmérnöki gyakorlatra.
Dolgozatom egyik célja, hogy a békeműveletekben megoldandó műszaki feladatokat
építőmérnöki szemlélettel vizsgáljam. E vizsgálat fókuszában a megépítendő
(helyreállítandó, javítandó, fenntartani szükséges) objektum, építmény áll, a használat
céljával, a megvalósíthatóság feltételrendszerével együtt.
Ennek érdekében a „katonai építés” fogalmát volt szükséges bevezetni: A katonai
építés a (műszaki) katonai szervezetek építési tevékenysége, amely során katonai
erők és eszközök bevonásával, katonai célok érdekében, azoknak megfelelő minőségben
hoznak létre, tesznek használatra alkalmassá, tartanak karban, vagy szüntetek meg
építményeket. Másképpen: a katonai építés körébe tartozik minden olyan építésiszerelési
jellegű tevékenység, amelyet a katonai vagy békeműveletek sikere érdekében
katonai szervezetek hajtanak végre.
E szemlélet szerint a katonai építés területei a katonai közlekedés, a táborok berendezése,
és a polgári célú építmények körében értelmezhetőek, így is csoportosíthatók.
A békeműveletek építményei körében – e szemlélet szerint – klasszikus erődítési
feladatokról, erődítési építményekről nem lehet beszélni. Értelmezésemben az erődítés
körébe eddig értett munkák, illetve a mai felfogás szerint a megfelelő védőképesség elérésének
biztosítása a békeműveletekben nem önálló építmény építését jelenti, hanem a
békeműveletek építményeinek speciális minősége: építőmérnöki vonatkozásban „tervezési
alapadat”.
A NATO dokumentumok, valamint a honi doktrína tervezetek alapján összegyűjtöttem
és rendszereztem a műszaki csoportosítások lehetséges békeműveleti feladatait,
illetve a katonai építés objektumait. Értékeltem magyar műszaki csapatok a szövetségesi
„munkamegosztásban” vállalt, és a felkészültség alapján vállalható tevékenységek
körét.
Szükségesnek vélem a békeműveletben a megvalósítani tervezett építmények
esetében a kiépítettség vonatkozásában a „fokozat” bevezetését. A kiépítettségi fokozatokkal
(kiinduló, ideiglenes és állandó) leírhatók a közlekedéssel és elhelyezéssel szemben
támasztott követelmények, a megvalósítás minősége a békeművelet szakaszainak,
illetve az építmények típusának, funkciójának megfelelően. Ezzel a békeműveletek
anyag-eszköz igénye a missziót megelőzően tervezhető, illetve a helyszínen tudatosan
tervezett lehet.
Fontos összefüggésnek tartom, hogy a kiépítettségi fokozatokhoz azoknak megfelelő
– s minél magasabb minőségi szint szükséges, annál nagyobb – biztonsági (teherbírási,
használati) szintet is el kell érni. A kiinduló és ideiglenes szabványok esetében ez
megfelelő minőségű készletek hadszíntéri, előírásszerű alkalmazásával biztosítható.
Ezeket az előírásokat a készletekhez kiadott „egyedi” alkalmazási, illetve a katonai építés
területeit általánosan feldolgozó utasításokban lehet és kell rögzíteni.