25.10.2014 Views

128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...

128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...

128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>128</strong>/22<br />

(Itt említem meg, hogy a CIMIC keretében például a polgári lakosság lakóhelyére való<br />

visszatérésének segítéséhez 42 is épülhet út.)<br />

Az útépítési munkákat a feladat nagyságrendjének, a biztosított idő és a rendelkezésre<br />

álló technikai háttérnek figyelembevételével a műszaki csoportosítás önállóan,<br />

vagy a fogadó ország végezheti el.<br />

B.) AZ UTAK MŰTÁRGYAINAK ÉPÍTÉSE, FENNTARTÁSA<br />

A háborús események során a szemben álló felek egymás mozgásának akadályozására<br />

törekednek, ennek következménye, hogy a közlekedési vonalak mozgás<br />

szempontjából kiemelt jelentőségű pontjainak – utak, útcsomópontok, hidak, átereszek,<br />

támfalak – rombolására törekednek. A békeműveletek végrehajtása során az egyik legnagyobb<br />

erőt igénylő feladat a rombolt műtárgyak – elsősorban hidak – kiváltása, megerősítése,<br />

majd helyreállítása és/vagy új híd építése.<br />

„A hadihídépítés célja a hidak gyors építése, kiváltása, helyreállítása, háborús<br />

vagy béketámogató művelet során, amikor:<br />

• a katonai célnak megfelelő helyen nincs híd, tehát újat kell létesíteni;<br />

• van híd, de az a szükségesnél kisebb teherbírású, tehát meg kell erősíteni;<br />

• van híd, de az sérült vagy rombolt, tehát helyre kell állítani;<br />

• az előzőleg létesített katonai híd felváltása válik szükségessé.” 43<br />

Ezeket a feladatokat elsősorban a rendszeresített, vagy más forrásokból biztosított<br />

hídkészletekkel, illetve kisebb hidak esetén a hagyományos (hadi)hídépítési módszerekkel<br />

lehet megoldani. A hídkészletek gyors építést, viszonylag nagy alkalmazási<br />

szabadságot biztosító rendszeresített eszközök. A hagyományos hidak egyedi tervezés<br />

alapján, részben helyi anyagok felhasználásával építhetők, ezek jellemzően acél és/vagy<br />

fa szerkezetű hidak.<br />

A fentebb hivatkozott PhD értekezés részletesen feldolgozta a katonai építés e<br />

kiemelten fontos részterületét. Az értekezés erényei közül is kiemelésre érdemes, hogy a<br />

szerző felismerte, hogy a katonai hidak építése terén jelentős változások álltak be a hídépítési<br />

szabályzat bevezetése 44 óta. E miatt indokoltnak gondolja a jelen kor színvonalát<br />

tükröző rendszerbe foglalni a katonai hídépítés által alkalmazott eszközöket. Az újszerű<br />

rendszer – tartalmilag egyezően, de kis mértékben módosított elnevezéssel - az alábbi:<br />

• hagyományos, elemenként épített katonai hidak<br />

• korszerű elemenként épített (panel) katonai hidak<br />

• úszóaljzatú hidak<br />

• géphidak<br />

• kombinált katonai hidak<br />

• különleges átkelőhelyek, berendezések. 45<br />

Dolgozatomban e területet a fenti rendszerezés szerint dolgoztam fel.<br />

42 Lukács László - Deák Ferenc- Havasi Zoltán: A Magyar Műszaki Kontingens SFOR feladatai – tanulmány, 2001.<br />

43 Havasi Zoltán: A Magyar Honvédség ideiglenes hídhelyreállítási képességeinek, lehetőségeinek vizsgálata, PhD.<br />

értekezés, 2007. p. 29.<br />

44 Mű 8. Utasítás az alacsonyvízi hadihidak építésére – 1967.<br />

45 Havasi Zoltán: A Magyar Honvédség ideiglenes hídhelyreállítási képességeinek, lehetőségeinek vizsgálata, PhD.<br />

értekezés, 2007. p. 33-34. alapján

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!