128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...
128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...
128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>128</strong>/22<br />
(Itt említem meg, hogy a CIMIC keretében például a polgári lakosság lakóhelyére való<br />
visszatérésének segítéséhez 42 is épülhet út.)<br />
Az útépítési munkákat a feladat nagyságrendjének, a biztosított idő és a rendelkezésre<br />
álló technikai háttérnek figyelembevételével a műszaki csoportosítás önállóan,<br />
vagy a fogadó ország végezheti el.<br />
B.) AZ UTAK MŰTÁRGYAINAK ÉPÍTÉSE, FENNTARTÁSA<br />
A háborús események során a szemben álló felek egymás mozgásának akadályozására<br />
törekednek, ennek következménye, hogy a közlekedési vonalak mozgás<br />
szempontjából kiemelt jelentőségű pontjainak – utak, útcsomópontok, hidak, átereszek,<br />
támfalak – rombolására törekednek. A békeműveletek végrehajtása során az egyik legnagyobb<br />
erőt igénylő feladat a rombolt műtárgyak – elsősorban hidak – kiváltása, megerősítése,<br />
majd helyreállítása és/vagy új híd építése.<br />
„A hadihídépítés célja a hidak gyors építése, kiváltása, helyreállítása, háborús<br />
vagy béketámogató művelet során, amikor:<br />
• a katonai célnak megfelelő helyen nincs híd, tehát újat kell létesíteni;<br />
• van híd, de az a szükségesnél kisebb teherbírású, tehát meg kell erősíteni;<br />
• van híd, de az sérült vagy rombolt, tehát helyre kell állítani;<br />
• az előzőleg létesített katonai híd felváltása válik szükségessé.” 43<br />
Ezeket a feladatokat elsősorban a rendszeresített, vagy más forrásokból biztosított<br />
hídkészletekkel, illetve kisebb hidak esetén a hagyományos (hadi)hídépítési módszerekkel<br />
lehet megoldani. A hídkészletek gyors építést, viszonylag nagy alkalmazási<br />
szabadságot biztosító rendszeresített eszközök. A hagyományos hidak egyedi tervezés<br />
alapján, részben helyi anyagok felhasználásával építhetők, ezek jellemzően acél és/vagy<br />
fa szerkezetű hidak.<br />
A fentebb hivatkozott PhD értekezés részletesen feldolgozta a katonai építés e<br />
kiemelten fontos részterületét. Az értekezés erényei közül is kiemelésre érdemes, hogy a<br />
szerző felismerte, hogy a katonai hidak építése terén jelentős változások álltak be a hídépítési<br />
szabályzat bevezetése 44 óta. E miatt indokoltnak gondolja a jelen kor színvonalát<br />
tükröző rendszerbe foglalni a katonai hídépítés által alkalmazott eszközöket. Az újszerű<br />
rendszer – tartalmilag egyezően, de kis mértékben módosított elnevezéssel - az alábbi:<br />
• hagyományos, elemenként épített katonai hidak<br />
• korszerű elemenként épített (panel) katonai hidak<br />
• úszóaljzatú hidak<br />
• géphidak<br />
• kombinált katonai hidak<br />
• különleges átkelőhelyek, berendezések. 45<br />
Dolgozatomban e területet a fenti rendszerezés szerint dolgoztam fel.<br />
42 Lukács László - Deák Ferenc- Havasi Zoltán: A Magyar Műszaki Kontingens SFOR feladatai – tanulmány, 2001.<br />
43 Havasi Zoltán: A Magyar Honvédség ideiglenes hídhelyreállítási képességeinek, lehetőségeinek vizsgálata, PhD.<br />
értekezés, 2007. p. 29.<br />
44 Mű 8. Utasítás az alacsonyvízi hadihidak építésére – 1967.<br />
45 Havasi Zoltán: A Magyar Honvédség ideiglenes hídhelyreállítási képességeinek, lehetőségeinek vizsgálata, PhD.<br />
értekezés, 2007. p. 33-34. alapján